Amennyiben minden jól alakul, a másodosztályban szerepel a 2021/2022-es szezonban városunk felnőtt futsal csapata.
Jó kerettel kezdtek!
Rettentő nehéz szezont hagyott maga mögött városunk felnőtt futsal csapata, mely a biztató bajnoki kezdést követően elveszítette legnagyobb támogatóját, majd az évet fiatal játékosokkal befejezve búcsúzott az élvonal küzdelmeitől. Arról, hogy miként jutott el idáig az együttes, Zemankó Zoltán csapatvezetőt kérdeztük, aki elárulta, a szezon elején semmi nem utalt arra, hogy végül erre az útra kényszerülnek.
– Nagyon zaklatott volt ez a szezon, olyan dolgok és körülmények alakították az életünket, amelyekre nem számítottunk. Amikor nyáron a szerződéseket kötöttük és terveztük a szezonunkat, akkor az elmúlt hét-nyolc évhez hasonlóan egy biztos lábakon álló évre terveztünk nemcsak szakmailag, hanem pénzügyileg is, mert sosem vállaltuk túl magunkat annyira, hogy ne lett volna fedezetünk az aktuális évad befejezéséig. Nyáron sikerült a játékosok egy jelentős részét megtartanunk, jöttek tehetséges fiatalok is, s Frank Tamás irányításával vágtunk neki a felkészülésnek. Mikor a keretet elkezdtük kialakítani, azt láttuk, hogy a magyar játékosok elfogytak, ráadásul az ő áraik is jelentősen megemelkedtek, s mivel egy-egy külföldi futsalos már ezért a pénzért eljön hazánkba, így sikerült leigazolnunk a spanyol Toni Monteirot, így kezdtünk neki az edzéseknek július végén. Miután elkezdődött a szezon, láttuk, hogy amit elterveztünk szakmailag, az megvalósítható, s egy bravúrra is képes jó középcsapatot sikerült kialakítanunk, amivel elérhető lett volna a negyedik-ötödik hely a bajnokság végén.
Pályán a fiatalok!
Októberben viszont óriási változás történt a csapatnál, ugyanis a főtámogató kiszállt a futsalosok mögül, így egyik pillanatról a másikra kellett átszervezni a csapatot.
– A koronavírus hatása nemcsak a tavalyi szezont érintette, hanem az ideit is, a támogatóink egyre nehezebb helyzetbe kerültek, s egy-két cég már szeptemberben jelezte, hogy azokkal a feltételekkel nem fog tudni minket támogatni, amiben korábban megegyeztünk. Ezzel együtt még ekkor is úgy látszott, hogy rendben lehetünk, s egyáltalán nem volt benne a levegőben az, hogy a főtámogatónk kiszáll. A körülmények azonban úgy alakultak, hogy október derekán jelezte a cég, hogy baj van, s ez a baj nemcsak a sportot érintette, hanem az itt élő több ezer ember megélhetését. Mivel a sport támogatása nem lehet előrébb való az emberek megélhetésénél, így elfogadtuk ezt a helyzetet, főleg azért, mert a vasmű hosszú éveken keresztül nagyon korrekten támogatott minket. Ezt a döntést azonnal közöltük is a játékosokkal és a stábbal, akik nehéz szívvel, de elfogadták a helyzetet, gyakorlatilag együtt sírtunk, s mivel nem tudtuk azt vállalni, hogy a szerződéseket életben tartjuk, ezért felmondtuk ezeket, s a hivatásos sportolóink tovább is álltak más csapatokhoz. Ez azért sem volt könnyű, mert az átigazolási időszak már lejárt, így egy-két hónapig nem játszhattak, de gyorsan csapatot találtak maguknak, s ez is mutatta talán, hogy itt azért elég jó munka folyt az elmúlt években szakmailag.
A főszponzor és a profi játékosok elvesztése után természetesen a célokat is át kellett fogalmazni, mint azt Zemankó Zoltán elmondta, még az is benne volt a levegőben, hogy megszűnik a csapat, így már az is sikernek mondható, hogy becsülettel be tudták fejezni a szezont.
– Október végén az volt a legnagyobb kérdés, hogy folytatjuk-e a szezont egy összehúzott nadrágszíjjal, vagy megszűnik a felnőtt futsal Dunaújvárosban. Sokat számoltunk, tárgyaltunk támogatókkal, játékosokkal, s végül sikerült itt tartanunk egy fiatal magot, dunaújvárosi srácokat, akik vállalták a szezon befejezését, ami óriási tett volt a részükről, s tisztességgel, emelt fővel fejezhettük be a bajnokságot annak ellenére is, hogy tudtuk, az eredmények finoman szólva sem lesznek közönségcsalogatóak. Büszke vagyok a fiatalokra, munkatársakra, az edzőkre, hogy így végigcsinálták ezt a szezont még úgy is, hogy az eredményeink sajnos nem voltak elég jók ahhoz, hogy bennmaradjunk az első osztályban, de így is voltak olyan mérkőzések, amelyeken látszott, hogy az elmúlt két-három évben olyan értékes szakmai munkát tudtunk végezni ezekkel a fiatalokkal, hogy ideig-óráig szinte mindenkivel pariban voltunk sőt, az Aramist például sikerült is legyőznünk. Azt sem szabad elfelejteni, hogy ezek a 16-20 éves fiatalok a felnőtt bajnokság mellett a korosztályos csapatokban is pályára kellett, hogy lépjenek, szóval olyan terhelésnek voltak kitéve, ami a profiknak sem lett volna egyszerű. Pozitív hozadéka volt a szezonnak, hogy tisztességgel, becsülettel fejeztük be, illetve ezek a fiatal játékosok nagyon komoly tapasztalatot tudtak szerezni a mögöttünk hagyott szezonban, s ez nagy értéket jelenthet számukra a jövőben, melyet reményeink szerint Dunaújvárosban tudnak majd hasznosítani a következő szezonban.
A kiesés ellenére is becsülettel fejezték be a szezont! (Végh Zoltán felvételei)
Futsalosaink vezetése most azon dolgozik, hogy megmaradjon a sportág városunkban, s az utánpótlás mellett a felnőttek is neki tudjanak vágni a 2021/2022-es szezon küzdelmeinek.
– Most az első és legfontosabb feladatunk az, hogy egy olyan költségvetést készítsünk, ami biztonságot ad a jövőre nézve, illetve a másik fontos feladat, hogy a játékosokkal megegyezzünk. Dolgozunk a háttérben, hogy a futsal Dunaújvárosban megmaradjon, azt látjuk, hogy megvan arra az esély, hogy az utánpótlás és a felnőtt is folytatja a bajnoki küzdelmeket, utóbbiak jó eséllyel az NB II-ben. Nyilván csak olyan keretet tudunk kialakítani, ami a másodosztályhoz szükséges, mert az NB I-es megjárt futsalosok számára nem olyan vonzó az NB II, ráadásul nem is tudunk most versenyezni az élvonalbeli klubokkal. Viszont azt is látjuk, hogy 2013-14-ben, mikor belevágtunk ebbe a történetbe, a helyi srácokkal, a városi bajnokságban szereplő kispályás labdarúgókkal kezdtük el ezt, s tudtunk olyan eredményt elérni, amivel mindjárt az első évben feljutottunk az első osztályba. Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy egyszer visszakerülünk az első osztályba, de ehhez szükséges lesz az is, hogy komoly támogató, támogatók álljanak a csapat mellé. Amennyiben azok a srácok, akikkel befejeztük a szezont, itt tudnak maradni, akkor tudásuk, tapasztalatuk alapján alkalmasak lehetnek arra, hogy az NB II élmezőnyébe tartozzanak. A szándékunk egyértelműen az, hogy folytassuk a játékot a másodosztályban, azon dolgozunk, hogy ez így is legyen, s úgy érzem, a következő két-három hétben eldőlhet, hogy amit szeretnénk, az meg is valósul-e.
