Kisplasztikák a szabadban – pazar nyitánnyal (galériával)
A folyamatos kríziskezeléstől az optimista vagy éppen kevésbé derűlátó olvasatig – remek programmal nyílt meg a Dunaferr Art Alapítvány kisplasztikai gyűjteményéből válogatott kiállítás hétfőn este. A rendhagyó válogatás egy szűk héten át, péntekig látható a felső Duna-parton – csak tessék, tessék!
Hibátlan helyszín, remek gyűjtemény, parádés koncepció és minden ízében izgalmas és érdekes kollaboráció eredménye a megnyitón – röviden így foglalható össze a Dunaferr Art Alapítvány és a Kortárs Művészeti Intézet felső Duna-partra deponált kisplasztikai kiállítása.
Értékmérés – történeti síkon
Arról már az előhangban zengettem, hogy a bemutató epicentruma a Rómeó és Júlia 1956 című kompozíció környezete, nos, tökéletes választásnak bizonyult, nem utolsósorban azért, mert egyfelől lehetett vetíteni a falára, másrészt meg jelképes origója lett a kezdeményezésnek. Az külön csillagos ötös, hogy az egyébként extrém strapabíró alkotásokat a program szervezőinek volt merszük kivinni a gyűjteményből a szabad ég alá – ennél nem kell, nem is nagyon lehet jobban közelíteni a közönséghez, sétálókhoz, városlakókhoz. Arról, hogy mi lesz, mi lehet a program kifutása, még lesz szó az alábbiakban, most mindenek előtt jöjjön egy szelíd nógatás: ha éppen nem esik, de van valakinek, ide értve az iskolás csoportokat vagy éppen az óvodai közösségeket is, szóval akad ideje bárkinek is egy fél órás kitérőre, keresse föl bátran a kisplasztikai gyűjteményt. Nem csalódik.
Azt persze a véletlen hozta így, hogy összecsúsztak a történetek – a Kortárs Művészeti Intézetben (ICA-D) még tart az idei Acélszobrász Alkotótelep termésének bemutatója, Hámor címmel látható –, de jó, hogy így alakult. A párhuzamosságokat egyébként Százados László művészettörténész is kiemelte mind a tárlat megnyitóján, mind a DSTV kamerája előtt:
– Az Acélszobrász Alkotótelep, a létrejött kisplasztikai gyűjtemény, a Duna-parti, nemzetközi viszonylatban is erős szoborpark története egybeforr a város történetével, egybefonódik a vasgyár sorsával. Az elmúlt évtizedekben ez a történet egyfajta kríziskezelésként is felfogható, ugyanakkor a mostani, időnként optimista, máskor kevésbé optimista olvasatban egyaránt a városi kulturális identitás meghatározó pilléreként értelmezhető. Az a tény, hogy ma itt vagyunk, és az a tény, hogy a Kortárs Művészeti Intézetben nemcsak a most látható tárlat, de a következő kiállítás, Gróf Ferenc önálló bemutatója is szervesen kapcsolódik az alkotótelephez, mindenképpen fontos és előremutató.
A jövő itt van, nézd, milyen szép
Az eseményen elhangzott: múlt és a jelen mellett egyúttal a jövő kontúrjai is kirajzolódnak – nem utolsósorban a megnyitót követő merész kísérlet volt ékes példa és szó szerint fényes bizonyíték erre. Baráth Bálint (moduláris szintetizátor) és Várnai Péter (vetítés) együttműködése nyomán láthatta ugyanis a közönség a Miként képzeli el a mesterséges intelligencia a jövő szoborparkját? című bemutatót. A minden ízében rendhagyó szabadtéri előadás remek alkalmat teremtett arra, hogy – amint azt az alkotók korábban is ígérték – a szoborpark ikonikus vagy éppen kevésbé ismert alkotásait a képi és hangélmények révén szó szerint új perspektívából, mesterséges intelligencia generálta virtuális valóságban fedezhessük fel.
Az már önmagában csodás, hogy a különös átlényegülések egész sorát felvonultató – az ismerősség ellenére és mellé többször a rácsodálkozás aha-élményével is kecsegtető – produkció nyersanyagát a Duna-parti szoborpark darabjai adták; az meg külön bónusz ajándék, hogy mellette a minikoncert is remekül sikerült.
Most már tényleg csak azon drukkolok, hogy – kellő idő, energia és elszántság csatasorba állításával – legyen folytatás; például jövő tavasszal és nyáron, például egy, a szoborpark kincseinél szervezendő, a felfedezés örömével és élményével kecsegtető hasonló akciók formájában.
Szép lenne – és szép lesz, ha valóban megvalósul! A megnyitó szép pillanatait elevenítsék fel a képek!
(Fotó: Vígh Dániel)
A rovat további hírei: Kultúra
DSTV: évadzáró a zenélő cukrászdában
2025. júl. 19.
Változatos és gazdag kínálat jellemezte a Zenélő Jakó Cukrászda sorozatát az elmúlt időszakban, derül ki a DSTV összegzéséből. A kezdeményezés sikeres koncerttel ért véget – de persze csak az idei évadra, hiszen ősztől biztosan folytatják! Hangkép.
ICA-D: csodás városfelfedező "Betekintés"
2025. júl. 18.
Ahogy ígérték: egyszerre hallatlanul izgalmas és roppant tanulságos bemutató lett a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) új időszaki kiállítása. Betekintés címmel a BME Középülettervezési Tanszék külföldi hallgatói mutatják be diplomamunkáikat, vagyis a Dunaújváros köztereire álmodott terveiket. Még egy héten át látható: kötelező program!
Interaktív időutazás a kőtárban
2025. júl. 18.
Irány Intercisa, és a római kor: interaktív időutazásra várják az érdeklődőket a római kori kőtárban szombaton délután. Római sisakot készítenél? Ott a helyed!
A Művészetek Völgyében vendégeskedik a Viadana Kamarakórus
2025. júl. 17.
A sikeres tavaszi visszatérés után rangos meghívásnak tesz eleget az együttes, Taliándörögdön lép közönség elé a Viadana. Különleges helyszínen, különleges repertoárral csalogatnak szombaton délután!
DSTV: a Győry-hagyaték kincse lett a hónap műtárgya
2025. júl. 17.
Folytatta az Intercisa Múzeum különlegességeit bemutató sorozatát a DSTV. A hónap műtárgya sorozatában ezúttal a Győry-hagyatékból származó prédikációs kötetről mesélt Kronászt Margit történész-muzeológus. Hangkép.
Rangos belgiumi folklórfesztiválon lép fel a Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes
2025. júl. 15.
Komoly nemzetközi meghívásnak tehet eleget városunk egyik meghatározó kulturális közössége: a Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes Westerlo-i Nemzetközi Folklórfesztivál keretében lép közönség elé Belgiumban.
DSTV: remek vegyeskari évadzáró
2025. júl. 14.
A beszámolót már olvashatták, most itt a DSTV összeállítása arról, hogy újra az Intercisa Múzeum immár fedett kertje adott helyszínt a Dunaújvárosi Vegyeskar évadzáró hangversenyének. Telt házas koncert kerekedett a közelmúltban – megérdemelt vastapsokkal. Hangkép.