És akkor bevágtatott a térre a ló nélküli lovas

Az még hagyján, hogy  a mostani huszáros napokban a legfinomabban fogalmazva is aktuális Keserue Zsolt munkája, a Lovasszobor ló nélkül című alkotás – még nagyobb fegyvertény, hogy egyáltalán láthatjuk.

Az elmaradhatatlan dunaújvárosi szál(ak)

A produkció (a definícióval bajban vagyok, majd az ICA-d tájékoztatójában mellékelt frázist használom) ezer és egy szálon kapcsolódik városunkhoz – erről egyébként Deák Nóra igazgató is említést tett a szobor szerda remek hangulatú avató buliján szerda este. Kezdjük ott, hogy Keserue Zsolt nemcsak dunaújvárosi művész, de a dunaújvárosi kulturális-művészeti szcéna rajongója, avatott dokumentátora is – aki nem hiszi, nézze meg a művészekkel/művészekről forgatott potréfilmjeit. Aztán: bár a mű életnagyságban csak most valósulhatott meg – egy másik szabad város, Budapest/Ferencváros önkormányzatának public art pályázata nyomán (a politikai konstelláció felemlítése mellékszál, de nagyon fontos mellékszál) –, az ötlet évekkel ezelőtt az ICA-D egyik kiállításán fogant meg, ahol Keserue Kaszás Tamással és Várnai Gyulával közös tárlaton szerepelt, a bemutató címe is sokatmondó: Otthon jó.
Akinek ez nem elég: a mű kisplasztika változatát is itt mutatták be – a Belátások című megyei tárlat keretében –, sőt, az avatott zsűri javaslata nyomán az önkormányzat díját is kiérdemelte. Végül, csak hogy körbeérjen a történet, az alkotás születésénél ott bábáskodott Petrányi Zsolt műtörténész, aki egy időben a kortárs intézet vezetője volt, ráadásul a már említett ferencvárosi pályázat zsűrijének is volt dunaújvárosi tagja, méghozzá Zsinka Gabriella művészettörténész, az ICA-D jelenlegi művészeti igazgatója. 
Mindezek nyomán nem lehet kérdés: igen, nagyon is érthető, hogyan és miért kapott helyet a város fontos közterén – a Vasmű úti intézmény előtt a Lovasszobor ló nélkül. (Többeknek: a posztamens festett fa, az alak – és a kivehető kard! – fémváz, hungarocell és műgyanta felhasználásával készült.)

Meg is hökkent, párbeszédre is ösztönöz

Arról, hogy miért (lehet) fontos Keserue Zsolt műve, Deák Nóra vallott a DSTV kamerája előtt – hangsúlyozva, hogy meghökkentő, humoros, ugyanakkor elgondolkodtató, párbeszédre ösztönző köztéri kortárs alkotást mutathatnak be:
– Keserue Zsolt Lovasszobor ló nélkül című munkája, azaz a talapzatra emelt ló nélküli lovas figurája parodisztikus megközelítése a tipikus historizáló és heroizáló magyarországi köztéri szobrászati gyakorlatnak. Ezt a ma is jelenlévő irányzatot úgy jellemezhetjük, hogy hiányzik az adott közösség igényeinek figyelembe vétele – üres szimbólumrendszere csak a politika szcéna elvárását, reprezentációját szolgálja.

Deák Nóra a szoborparódia fentebb vázolt történetét is elmesélte: a mű előzménye egy 2020-ban, 3D eljárással készült kisplasztika, amelyet az Osztrák Kulturális Fórumban, a Szimbólum című kiállításon láthatott először a közönség, majd 2020-ban a Kortárs Művészeti Intézet Belátások című tárlatán is szerepelt, ahol elnyerte Dunaújváros MJV Önkormányzatának Fődíját. A mű azóta a Kiscelli Múzeum gyűjteményében található. A most látható életnagyságú szobor 2023-ban először a budapesti Ferenc téren lett felállítva a Ferencvárosi Önkormányzat által harmadik alkalommal meghirdetett public art pályázatnak köszönhetően. 
A budapesti IX. kerületi önkormányzat a pályázóktól a társadalmi nyilvánosság tereihez és azok problémáihoz kötődő, kötetlen műfajú, interaktív, az adott közösséget vagy a társadalom egészét érintő kérdéseket tematizáló műveket várt. Éppen e koncepció révén lehet sokatmondó az alkotás dunaújvárosi jelenléte, hangsúlyozta az intézet igazgatója:
– A Veres Balázs szobrászművész kivitelezésével megvalósult mű dunaújvárosi bemutatása kiváló alkalmat nyújt a közönségnek arra, hogy elidőzzön egy kicsit annak nem mindennapi társaságában, és ne csak a műalkotásról formáljon véleményt vagy ítéletet, hanem játékos, kreatív kikapcsolódásban lehessen része. Mindeközben olyan, mindannyiunk életére hatással bíró jelenségekről is elgondolkodhasson, vagy elbeszélgethessen, mint a viszonyunk a hatalommal és annak ábrázolásával, vagy éppen a kritikaalkotó és -tűrő képességünk, rutinjaink. Éppen ezért is kezdtünk egy gyűjtőakcióba: egy-egy mondatos összegzéseket várunk arról az icadunaujvaros@gmail.com e-mail címre, kinek mit jelent egy ló nélküli lovas szobra.

Minden külön értesítés helyett: a Lovasszobor ló nélkül című alkotás három héten át, szeptember 22-ig látható az ICA-D előtt. És ne kerteljünk, ne ámítsuk magunkat: a szabad városok diadala, hogy ez így van, így lehet.

(Fotó: DO)