A közmeghallgatás célja minden évben az, hogy a városvezetés beszámoljon a város polgárainak az elmúlt év legfontosabb feladatairól és eredményeiről. Így volt ez a Városháza dísztermében is szerdán délután.
Természetesen az is fontos, hogy szó essen a jövőbeni tervekről, és a városlakók közvetlenül kérdéseket intézhessenek, vagy éppen javaslatokat tehessenek a képviselőknek. Ezúttal is érdekes volt összefoglalva meghallgatni, hogy mi minden történt 2023-ban Dunaújvárosban. Bizony hosszú a lista, szinte felsorolhatatlan mi minden épült, szépült a városban, köztereinken.
A beruházások éve volt 2023
Pintér Tamás polgármester először a közmeghallgatás résztvevőit köszöntötte, majd a fotókkal gazdagon illusztrált prezentációjában részletesen beszámolt a tavaly elvégzett munkákról, beruházásokról:
–Elkészült a Petőfi Sándor utcai orvosi rendelő külső felújítása és fűtési rendszerének korszerűsítése, illetve az előtér külső nyílászáróinak cseréje. Akadálymentesítettük a rendelőt, amihez liftet és mozgássérült parkolót építettünk. Ugyancsak elkészült a DVG Zrt. Távhő üzletága ügyfélszolgálati irodájának felújítása a Vasmű út 10/A szám alatt. A megújult irodát új ügyfélpultokkal, modern ügyfélfogadó rendszerrel is felszereltük és kulturált várakozó teret alakítottunk ki.
Pintér Tamás beszélt arról is, hogy immár 2,5 éve a DVG Zrt. a város távhőszolgáltatója és örömmel konstatálhatjuk, hogy az előző szolgáltató alatti szolgáltatás-kiesések megszűntek, a költségosztás pedig a legtöbb helyen már modern költségosztó berendezések segítségével történik. A városkép szempontjából is sok változás történt: modern utcabútorok, okospadok, kerékpáros szervízpontok épültek a város több pontján. Pumpapálya létesült a Kalandpark területén, de az egyik legnagyobb és leglátványosabb beruházás a Kandó Kálmán térhez köthető:
– Még 2022-ben kezdődött a “Kandó Kálmán tér közlekedésbiztonsági fejlesztése Dunaújvárosban című” projekt, akkor indultak el a vasútállomás előtti körforgalmak kivitelezési munkálatai, tavaly pedig át is tudtuk adni a beruházást, amelynek során átépítettük a csomópontot, gyalog- és kerékpárutak épültek.
A városvezető beszélt a Szerencsejáték Zrt.-vel közösen kialakított 400 négyzetméteres játszótérről is a római városrészi víztorony mellett. Önálló fejlesztésű játszóterekről is szó esett: új játszótér épült a Városháza mögötti parkban, és a Bocskai utca mögött, emellett új eszközöket telepítettek az alsó-Dunapartra és a Muki mellé is.
2023-ban nagyon jelentős kerékpárúthálózat fejlesztés is indult a városban. Megújult a Technikum városrészi Zengő-Bongó Bölcsőde, ahol szinte teljes felújítás történt. Az Intercisa Múzeum belső udvara fölé egy modern üvegtető került, így az udvarban nagy számú programot lehet majd rendezni. Újjáépült a Mondbach-kúria, városunk egyik legszebb műemlék épülete:
– Mára teljes egészében megújult a kúria főépülete, és külső felújítást kapott az egykori malom, valamint lovarda épülete. A területen egy 60 autót befogadó parkolót is kialakítottunk. A kúriában helyet kap egy kávézó, valamint kiállítótér is.
A legnagyobb érték az ember
Pintér Tamás a fejlesztések mellett beszámolt a szociális intézkedésekről is:
– Az idei költségvetésben csaknem 160 millió forintot terveztünk be a szociális segélyekre. Ezen felül idén is rezsitámogatást tudunk adni az alacsony nyugdíjjal rendelkező dunaújvárosiaknak. Ezt tavaly vezettük be, válaszul az energiaválságra, de idén is ki fogjuk fizetni. Ezt a távfűtés- és a víz számlájukban kapják meg az érintettek. Ezt egyébként nem tehettük volna meg, ha nem vesszük saját kezünkbe a távhőszolgáltatást. Szintén újdonság a szociális konyha ingyen ebéd szolgáltatása, amivel bizony sokan élnek is.
A polgármester azt az örömteli bejelentést tette, hogy a tavaly – a diákok és 65 év alatti nyugdíjasok számára - bevezetett 100 forintos havi buszbérletet idén valamennyi dunaújvárosi lakosra szeretnék kiterjeszteni.
Hogyan tovább?
Pintér Tamás szerint Dunaújváros közel 4,5 milliárd forintot nyert el a következő uniós ciklusban:
– Amennyire csak lehet igyekszünk ezeket a projekteket is alaposan megtervezni és előkészíteni, hogy a lehető leghamarabb meg is valósulhassanak. Természetesen ennek előfeltétele, hogy a kormány végre megállapodjon az unióval a pénzek kifizetéséről, ezek ugyanis nem közvetlen források, vagyis, ha a kormány nem tud megállapodni, akkor hiába nyertük el ezt a forrást, nem fog megérkezni hozzánk.
Tervek: útfelújítás, pentelei főtérfejlesztés, óvodafejlesztés, intézmények energetikai fejlesztése. Ami pedig az idei esztendőt illeti: elkészül a piac részleges felújítása, befejezik az Északi Lakóparkban az Akácos út vízelvezetését még az idén előtető épül a temetői ravatalozóhoz, illetve a Kandó Kálmán téri és a Béke téri körforgalom közötti útszakasz felújítása következik. A kórház körül 70 új parkolóhely létesítése is a tervek között szerepel.
A város idei költségvetése továbbra is szolidáris…
Szabó Zsolt gazdasági alpolgármester ismertette a város idei évi költségvetés tervezetét, amit a közgyűlésnek február 15-ig kell elfogadnia. A tervezett a költségvetés főösszege 24.7 milliárd forint. Az összegből látszik a Vasmű válsága is, hiszen elenyésző iparűzési adóra számíthatunk attól a cégtől, amely az elmúlt 70 év során városunk legnagyobb adófizetője volt.
Költségvetésünk 74 százalékát ugyanakkor továbbra is kötelező önkormányzati feladatokra költjük el, mint például az intézményeink fenntartása, bölcsődék, óvodák. Mindössze 26 százalék az, aminek elköltéséről saját magunk rendelkezünk. Szabó Zsolt szerint városunk idén is szolidáris marad:
– Minden nehézségünk ellenére azt mondhatjuk, hogy Dunaújváros továbbra is szolidáris. A különleges gazdasági övezet miatt 1,5-2 milliárd forintos adóbevételtől esünk el idén is, amelyet a szomszédos települések között osztanak meg és idén is majdnem 2 milliárd forintot fizetünk ki szolidaritási adóként, amelyet szintén a szegényebb települések között osztanak szét. Vagyis minden dunaújvárosi – a csecsemőtől az aggastyánig – fejenként 50 ezer forinttal támogatja a szegényebb településeken élőket.
Csökkenő hitelek
A gazdasági alpolgármester szerint az előző fideszes városvezetés 2019-ben 1,5 milliárd forintos hitelkérelmet hagyott hátra, a ciklus végére a város hitelállománya 1,039 milliárd forint lesz. Vagyis harmadával csökkentettük a hitelállományt, Szabó Zsolt szerint ezt az összeget nem működésre használta a város:
– Egyetlen fillér hitelt sem a város működésére vettünk fel, hanem kizárólag fejlesztési célokra. Így energetikai beruházást tudunk végrehajtani belőle a könyvtár és az MMK épületén, hogy csökkenjenek a horribilis energiaszámlák, üdülő és bérlakás felújítást, a közvilágítás továbbfejlesztését és útépítést tudtunk finanszírozni.
Kiemelt figyelem a közvetlen uniós pályázatokon
Szabó Zsolt elmondta, hogy 2023-ban több közvetlen uniós fejlesztésre pályáztunk. Megvalósult az EUCF projekt, aminek a segítségével több lakóház- és közintézmény fenntartható energiahatékonyságát és megújuló energia alkalmazását célzó beruházást tudunk megvalósítani a jövőben. 2023-ban pályáztunk és nyertünk az URBACT IV. programban is, sőt Dunaújváros lett a vezetője a 10 európai városból álló BiodiverCity projektnek. 2024-ben további klímaadaptív fejlesztést tervezünk. Ennek keretében hívott meg minket Spanyolország a LIFE programba, ahol 7 olasz és spanyol partnerrel közösen adtuk be a pályázatunkat. Dániától is kaptunk meghívást egy jelentős, fenntartható városfejlesztést támogató projektbe.
Sport: akár erőn felül is szerepet vállal a város
Szabó Zsolt szerint a sport támogatása is fontos kérdés a városban:
– Dunaújváros komoly sporteredményeket tudhat maga mögött. Dunaújváros a sport fővárosa, mert méreteihez képest egész biztosan nagyon kevés magyar városban van annyi sportolási lehetőség, mint itt. És számunkra az a legfontosabb, hogy a sportolni vágyó fiatalok, de igazából minden korosztály megtalálja a maga sportját. Itt a városban pedig szinte minden van a búvárúszástól a jégkorongon át a röplabdáig. A nehéz idők ellenére az országos és helyi szövetségekkel összefogva jelentős beruházásokat tudtunk megvalósítani, több száz millió forintból újult meg a tornacsarnok épülete, ahová a közelmúltban napelemek is kerültek és szintén több száz millió forintos felújítás valósult meg a sportcsarnokban is. Erőnkön felül teszünk annak érdekében, hogy folyamatosan fejlesszük azt a lepusztult sportinfrastruktúrát, amit megörököltünk. 2024 sem lesz könnyű év, de előre fogunk tudni lépni, mert a pénzeket értelmes fejlesztésekre, takarékosan költjük el.
A közmeghallgatás zárásaként a városlakók tehettek fel kérdéseket, fogalmazhattak meg javaslatokat, kéréseket, melyekre a város vezetői azonnal válaszokat is adtak. A kérések többsége a Pentele városrész útfelújításaihoz, csapadékvíz elvezetési feladataihoz kapcsolódott.
A közmeghallgatás képeit az alábbi gyűjteményben találják!
(Fotó: Végh Zoltán)
A közmeghallgatás célja minden évben az, hogy a városvezetés beszámoljon a város polgárainak az elmúlt év legfontosabb feladatairól és eredményeiről.
Természetesen az is fontos, hogy szó essen a jövőbeni tervekről, és a városlakók közvetlenül kérdéseket intézhessenek, vagy éppen javaslatokat tehessenek a képviselőknek. Ezúttal is érdekes volt összefoglalva meghallgatni, hogy mi minden történt 2023-ban Dunaújvárosban. Bizony hosszú a lista, szinte felsorolhatatlan mi minden épült, szépült a városban, köztereinken.
Képtárunk a Városháza dísztermében tartott szerdai esemény hangulatát összegzi.
(Fotó: Végh Zoltán)
