Hétfőn hivatalosan is lezárult a 2019-2024-es önkormányzati ciklus és újabb öt év kezdődött a helyi politikában. A polgármester és a képviselők esküt tettek, és ezzel kezdetét vette a 2024-2029-es időszak. Persze a június 9-ei választások eredményeit figyelembe véve mondhatnánk azt is, hogy nem sok minden változott a korábbiakhoz képest. Exkluzív interjú Pintér Tamás polgármesterrel.
2019-ben elsöprő győzelmet aratott a "Rajta, Újváros!" Egyesület és sokan kételkedtek, hogy vajon 2024-ben meg lehet-e ismételni még egyszer egy 11-0-s győzelmet. Ma már tudjuk, hogy igen, meg lehet ismételni. Az egyesület jelöltjei újra mindent vittek és győztek: 10 egyéni körzetben 10 képviselő és a polgármesteri szék.
Tele vagyunk jó emberekkel, tehát felkészültünk
Az újabb elsöprő győzelem mögött nyilván meghatározó szerepe van Pintér Tamásnak. Egy ciklus lezárult, egy ciklus most elkezdődött. Arra kértem a polgármester, hogy üljünk le, beszélgessünk és engedjen picit belelátni a fejébe, de sokkal inkább a lelkébe. Most erről olvashatnak.
– Önkéntelenül adódik a kérdés: máshogy, más érzésekkel ült a polgármesteri székbe, mint 2019-ben?
– Az biztos, hogy az elmúlt időszak nagyon sok tanulsággal szolgált. Olyan bizalmat és olyan mértékű felhatalmazást kaptunk a választóktól, amit meg kell szolgálnunk, ilyenkor joggal teszi fel az ember a kérdést: vajon felkészültünk erre a feladatra? Már csak azért is, mert visszatekintve biztosan nem voltunk felkészülve annak idején Covid-ra, az energiaválságra, a vasmű mélyrepülésére, a háborús helyzetre. Ezekre persze nem is lehet felkészülni. Adódik a kérdés: mi jöhet még, milyen problémákkal kell majd szembe néznünk? Aztán körülnéztem a közgyűlési teremben és azt láttam, hogy sok-sok jó emberrel vagyok körülvéve, a frakciómat nézve azt éreztem, hogy igenis fel vagyunk készülve a legnehezebb megméretésekre is. Ha jön a probléma, meg fogjuk oldani a városlakókkal karöltve, ahogy történt ez eddig is. Állunk elébe. Hát ilyen érzésekkel ültem most bele a polgármesteri székbe.
A felelősség érzését emlegetik
– Újrázni egy lehetőség. Milyen érzéseket fogalmazna még meg a ciklus kezdése kapcsán?
– A felelősség szó, amit mindenképpen megemlítenék. És ez nem csak az én érzésem. Alpolgármestereimmel beszélgetve ők is azt mondják, hogy az újabb öt év komoly lehetőség, de annál sokkal nagyobb felelősség. A felhatalmazással mindig tudnunk kell élni. Tudom, hogy volt sok olyan választópolgár, aki pozitívan értékelte az elmúlt öt évi munkámat, munkánkat, és június 9-én állítottak ki bizonyítványt. Sokan mondták el véleményüket a kampány során. Akkor is és a jövőben is meg kell hallgatnunk városunk lakóit, én szeretem is meghallgatni az emberek véleményét. De hát többek között ez is a dolgom.
– Elégedett a saját munkájával, teljesítményével?
– A munkámat igyekszem a legjobb tudásom szerint elvégezni, sokszor átgondolom a feladatokat, egyeztetem kollégáimmal, és még így is gyakran érzem, hogy többet kellene tenni, jobban szeretném csinálni, nem akarok háborúzni a kormányzattal, vagy helyi erőkkel. Én egészen egyszerűen dolgozni szeretnék. Időnként el tud menni a fókusz. Éppen ezért kell meghallgatni az embereket, és tisztán látni a célokat. Az irány, azt gondolom, hogy jó, a problémákat pedig közösen meg kell tudnunk oldani. De a kérdésre válaszolva: mindig van hiányérzet. És azt gondolom, hogy ez így normális.
Egy irányba tartó emberek közössége
– A "Rajta, Újváros!" Egyesületnek van valamilyen ideológiája?
– Egy nagyon komoly ideológiai nézetünk van: ez pedig a város. A jelenlegi képviselőtársaim egy részével 2017-18-ban kezdtünk el beszélgetni a városról, és már akkor kiderült, hogy nem is vagyunk távol egymástól, még akkor sem, ha más-más pártcsaládhoz tartozunk. Nekem is nagy fejlődési pálya volt ez, amikor rájöttem, megtapasztaltam, hogy jó emberek között igenis létezik közös nevező, akármilyen is legyen a világnézetük. Lokálpatrióta emberekről van szó, akik elsősorban ebben a városban élnek és ezért a városért dolgoznak, egyet akarnak és egy irányba mennek. És ez ilyen egyszerű tud lenni.
– Azt meg sem kérdezem, hogy otthon, esténként jár-e az agya. És éjjel?
– Az agyam pörög éjjel is. Ma példának okáért kettőkor keltem, mert jöttek a gondolatok. Ezek nem feltétlenül problémák, hanem feladatok. Ilyenkor le szoktam írni, ami eszembe jut. Van előnye az éjszakai elmélkedésnek, mert nincs inger, csend van, tiszta az ember feje. Szóval, van ilyen is.
– Otthon is megy a politika?
– A kezdet kezdetén azt mondtam, hogy otthon nincs politika. Politikusként ismertem meg a feleségem, tőle is ezt kértem, sőt azt is, hogy az őt terhelő közösségi média felületekből lépjen is ki, mert felesleges feszültséget generál. Még édesapámat is erre kértem, ez ne legyen vasárnapi téma nálunk. Édesanyám pedig nagyon nagy aggodalommal figyeli a történéseket, és természetesen félt. Igyekszem megnyugtatni őt, hogy egyébként rendben vagyok, minden rendben van. Ilyen a politika. De én erre vállalkoztam, nem panaszkodhatok, még akkor sem, ha nehéz néha.
– Pintér Tamás olyan polgármester, aki mindenről tudni akar, minden rajta keresztül megy át?
– Igen, szeretek tudni mindenről. De azt is tudom, hogy nem vagyok polihisztor, így a szakemberek tudását igyekszem mindig igénybe venni, őket meghallgatva döntök. Megjegyzem, ez a politikában is igaz. Mi buborékban élünk, nagyon nyitott szemmel kell járnunk ahhoz, hogy érezzük és érzékeljük a valós világot, így aztán nekünk tudnunk kell kitörnünk ebből a buborékból.
"Bárkivel leülök egyeztetni a város érdekében"
– Ellenzéki város vagyunk. E tekintetben változni fog a "külpolitikánk"?
– Fontosnak éreztem mindig, hogy megpróbáljunk mindenkivel olyan álláspontot kialakítani, ami egy irányba tart. Még akkor is, amikor ez nagyon nehéz. Vagy olyannal, aki nagyon nem szimpatikus. Annak idején volt olyan fideszes politikus, aki nagy hatással volt rám – negatív értelemben – és azt mondtam, hogy így nem akarom csinálni, hogy így biztosan nem lehet a várossal szemben eljárni. A városvezetés nem képviselhet és szolgálhat egyetlen ideológiát. Ezért is váltották le az előző városvezetést. Mert első volt a pártérdek, utána a város. Ezt nagyon nem díjazzák a városlakók. Én azért lettem politikus, hogy az embereket szolgáljam. Az elmúlt évek során voltak olyan politikusok, akik úgy gondolták, hogy rajtunk bosszút állva fognak politikai tőkét kovácsolni. Na, ez nem jött be. Ezzel kapcsolatban az emberek egyértelmű véleményt mondtak. Ha valamit el akarunk érni, akkor le kell ülni, akár minden oldallal tárgyalnunk kell. Ezt akarom képviselni a jövőben is. Példa most erre a vasmű. Én azt mondom, ne visszafelé nézzünk, haladjunk előre, találjunk megoldást. Láttuk azt, hogy az indiaiak nem termelni akarnak, hanem hasznot kiszedni. Sokszor elmondtuk annak idején, hogy nem jó az irány. Én azt gondolom, hogy reprivatizálni kellene, az államnak vissza kellene vennie saját kezébe az acélgyártást. Ez nemzetgazdasági kérdés. Ezért hajlandó vagyok leülni bárkivel. És ez nem csak a vasműre igaz, hanem minden városérdekre, lehet az kultúra, sport, oktatás, bármi.
– Milyen lesz a következő öt évünk? Mire készüljünk?
– Gyerekkori vágyam olyan közösségeket létrehozni, amelyek egy város érdekeit képviselik, ahol szabadnak érezhetjük magunkat, ahol valódi, kézzelfogható dolgok születnek, olyan fejlesztések, amik a jövőnket szolgálják, ahol gyermekeink modern és szép környezetben nevelkednek, ahol jól érzi magát minden polgár. Én erre esküdtem fel, ezért fogok dolgozni.
(Fotó: Végh Zoltán)
