"Szeretném, ha mindig úgy néznének ránk, mint a rendes emberekre"

A Mozgáskorlátozottak Együtt Egymásért Egyesülete számára minden esztendő a Campusban zárul, ahol a kötelező napirendek után természetesen jutott lehetőség a beszélgetésre, sőt a szórakozásra is.

Szeretik a közös programokat, szeretnek együtt lenni

Az egyesület tagjai számára a legfontosabb a közösen, hasznosan és főleg jó hangulatban eltöltött idő. Farkas Zsolt az egyesület tiszteletbeli elnöke szerint a közösség ereje sokat jelent nekik:

– Nekünk ez egy hagyományos rendezvényünk, tíz éve már biztos, hogy minden karácsony előtt összejövünk. Ez egy évértékelő, egy karácsonyváró, egy ünnepi rendezvény, ahol több eseményt is egybegyúrunk. De a legfontosabb dolog az, hogy találkozzunk, hogy együtt legyünk, hogy beszélgessünk. Ezen a napon hagyomány az is, hogy a Rudas iskolások műsort adnak nekünk, harmonikázik nekünk Juhos Melinda. De lesz ma egy meglepetésünk is, mert egy tagtársunk magyarnótákat fog énekelni. És persze tombola, majd ünnepi vacsora lesz, aztán meg egy jóhangulatú estével zárunk. Ami pedig a 2024-es esztendőnket illeti, nem volt meglepetés, de minden hagyományos programunkat meg tudtuk tartani. Kirándulni voltunk, rendszeres délutáni klubjaink vannak, fürdőzni mentünk, de igyekszünk olyan dolgokat csinálni, vagy olyan helyekre menni, ahová a többség szeretné.

A másság érzését egészen biztosan érzékelik a mozgáskorlátozottak, de megtanultak ezzel együtt élni. Ha a többségi társadalom részéről van megkülönböztetés, akkor nehéz ezzel mit kezdeni. Mindezek tudatában kérdeztük Farkas Zsoltot, hogy milyen évvégi jókívánsággal tudna kiegyezni? Saját magának/maguknak mit kívánna?

– Szeretném, ha továbbra is ilyen programjaink lehetnének, ha ehhez mindenki hozzá tudná tenni a maga segítségeit. Szeretném, ha mindig úgy néznének ránk, mint egy rendes emberre. Szeretem, hogy része tudunk lenni ennek a városnak, hza továbbra is így segítenek bennünket, akkor nem lesz baj.

Csupaszív emberek

Az egyesületi közgyűlésen ott volt Motyovszki Mátyás önkormányzati képviselő is, akivel tulajdonképpen minden esztendőben találkozunk ezen a rendezvényen. Többek között ennek az okáról is kérdeztük:

– Ez a csapat különleges nekünk. Folyamatosan és egész évben törődnek egymással és igyekeznek a lehető legtöbb helyen jelen lenni. Fontos számukra az is, hogy elmondják a világnak a problémáikat, felhívják a figyelmet az életük nehézségeire. A mi dolgunk pedig, hogy meghalljuk őket és ahol tudunk, segítsünk. Jó azt is látni, ahogyan örülnek egymásnak ezek az emberek, ahogyan elbeszélgetnek. Egyébként meg nem az egészségi állapotától függ az, hogy valaki jóember, vagy sem. Ez itt is látszik, ez az étterem ma tele van csupaszív emberekkel. Nem szabad, hogy embereket ilyen módon, vagy bármilyen más módon megkülönböztessünk egymástól. Remélem, hogy városunkban azon az úton haladunk, hogy egyre inkább figyelünk embertársainkra, azokra főleg, akik erre rászorulnak és meg is adjuk nekik a segítséget.