Motyovszki Mátyás a 3-as választókerület önkormányzati képviselője, aki a legtöbb, a körzetében megválasztott képviselőtársához hasonlóan tavaly októberében a második ciklusát kezdte a "Rajta, Újváros!" Egyesület színeiben. A következő beszélgetés szól a múltról, a jelenről és természetesen a jövőről is.
Motyovszki Mátyást sokan ismerhetik a vendéglátós múltjából, vagy éppen sportolói időszakából. Most ötödik esztendeje a Római városrész egyik felének, egészen pontosan a 3-as körzetnek az önkormányzati képviselője.
A tervezettnél mindig több a munka
– Öt évvel ezelőtt a "Rajta, Újváros!" Egyesület színeiben lett képviselő, és tavaly újra magabiztos fölénnyel nyerte körzete választását. Hogyan végződött 2024 és hogyan kezdődött 2025?
– Hála az égnek nagyon jól vagyok, és jól érzem magam, minden rendben van körülöttem. A tavalyi év vége ugyan húzós volt, és azt gondoltam, hogy az októberi beiktatásunk után lesz egy kis nyugalom körülöttem, de tévedtem. Az új képviselőtársaimat is segítem egy picit belerázódni a hétköznapok rutinjába, amit sokkal inkább teszek szívesen, mint az terhet jelentene számomra. A tervezettnél több a munka, hiszen a körzetem területe nagyobb lett, ezek pedig új képviselői feladatokat, újabb ügyeket jelentenek számomra.
– Hogy látja, a Római mennyire speciális városrész?
– Elérkeztünk már oda, nem mondhatjuk azt a Rómaira, hogy egy fiatal városrész, sok esetben, sok épület tekintetében az ötven év körül járunk. Tíz képviselőnknek, tíz városrész, tíz különböző egységet jelent, amiből az is következik, hogy nincsenek egyforma problémák és megoldandó feladatok. És akkor itt nem a parkolásról beszélek, mert az nagyjából a város minden pontján gond és probléma. De vannak olyan jóléti szolgáltatások, amik fejlesztésével tudunk olyan plusz dolgokat tenni, amire egyrészt igény van, másrészt szeretik is az emberek. A mi esetünkben gondolok a Civilházra, aminek a kihasználtsága egy nagyon komoly lendületet vett, aztán ott van az Adománykuckó, Barta képviselőtársam körzetében, ami nemcsak az adományozásról és befogadásról szól, hanem kőkemény közösségépítésről is.
Együtt tudjuk rendezni dolgainkat
– Talán még sosem kérdezték meg, hogy miért lett képviselő... Aztán érdekes lehet, hogy amikor beállt politizálni mennyire bántották azért, mert a vendéglátóiparból érkezett a közéletbe?
– Ez nagyjából hét éve kezdődött, akkor Mezei Zsolt keresett meg, hogy dolgozzunk együtt, dolgozzunk egy csapatban. Aztán megnéztem az egyesület rendezvényeit, megismertem a politikájukat, a benne lévő embereket és tudtam, láttam, éreztem, hogy tudok velük azonosulni, együtt fogunk tudni dolgozni. Annak idején valóban voltak, akik bántottak a korábbi munkám miatt, azt akkor eltettem magamban egy polcra, de nyilván bántott. Aztán megtanultam kezelni ezt, meg sok minden mást is. Tudom, hogy nem szerethet mindenki, én ettől függetlenül teszem a dolgom, a választók meg döntenek. A véleményeket egyébként mindig meg kell hallgatni és meg kell nézni azt is, hogy ki mondta? Az értelmes kritikával egyébként nincs gondom, csak azzal, ha valakit értelmetlenül, esetleg kimondottan politikai haszonszerzésből bántanak.
– Mit gondol, mitől jó egy önkormányzati képviselő? Hogy látja saját magát, a saját maga képviselői tevékenységét?
– Hogy ki a jó képviselő? Erre a kérdésre a választók adnak mindig nagyon egzakt választ. Én azt gondolom, hogy 2019-ben változást akartak a dunaújvárosiak, akkor bizalmat szavaztak nekünk, most 2024-ben pedig osztályzatot kaptunk az előző ötéves munkánkra. Ez persze nem azt jelenti, hogy nincs hova fejlődni, hogy nincs mit tanulnunk a jövőben. Viszont azt is jelenti, hogy amit 2019-ben körülményesen tudtam csak megoldani, az ma simán megy. A rutinról beszélek, meg arról, hogy ismerem az önkormányzat és a hivatal működését. Én magamat egyébként úgy ismerem, hogy mindenkivel jó kapcsolatot tudok ápolni, az elém kerülő feladatokat jól meg tudom oldani.
Közösségekben rejlik az erőnk
– Önkormányzati képviselőként mire a legbüszkébb?
– Szerencsére több dolog is eszembe jut. De talán az óriásira kibővített emberi kapcsolatok és azok minősége, erre vagyok a legbüszkébb. És itt most elsősorban a Római 3-as körzetre gondolok, az ott élőkre. Én öt éve arra helyezem a legnagyobb hangsúlyt, hogy közösségeket tudjunk létrehozni, együtt, a lakókkal, olyan közösségeket, amik elkezdhetnek növekedni. És ez így is történt. Olyan ismeretségekhez jutottam, amik aztán a munkám minőségét is meghatározták. És mondok még valamit. Nagyon sokszor nem úgy jönnek hozzám az emberek, hogy egyszerűen csak panaszkodnak, hanem egyből felajánlják a segítségüket a megoldás érdekében. Én ennél nagyobb és fontosabb dolgot nem tudok mondani.
– Egy kapcsolatrendszernek nyilván van bemeneti oldala is, teljesen természetes, hogy kell tudni adni, hogy valaha is kaphassunk. Erről jut eszembe, emlékszem, hogy engem szíven talált, amikor annak idején megtudtam, hogy Motyovszki Mátyás egyébként a saját pénzén vett mikuláscsomagokkal köszönti minden esztendőben a Móra iskola kisdiákjait.
– A körzetemben a Móra iskola az, ahol nem kevés hátrányos helyzetű kisdiák tanul, olyanok is, ahová december 6-án nem megy a mikulás. Ezért gondoltam azt, hogy meglepem őket egy-egy ajándékcsomaggal. És minden évben zseniális, megható, szívet melengető végignézni az ő mikulás ünnepségüket. Mondjam azt, hogy legbelül nagyon büszke vagyok erre a történetre? Az vagyok. Most a legutóbbi mikulás ünnepségem pedig kibővítve a megajándékozottak körét, az iskola pedagógusai is kaptak csomagot. Nem kérdés, megérdemlik, nagyon is megérdemlik.
– Mit hoz a jövő a Rómain?
– Sok minden megvalósult már. A Római városrészben egyre több a gyerek, ami azt is jelenti, hogy a játszótereinket egy kicsit fel kell újítani, szeretném a játékelemeket egy kicsit bővíteni is. A napelemes lámpákkal is tovább lehet lépni. A járdáink egy része megújult, ezt is folytatni fogjuk. Jól állunk szemetesekkel, szám szerint ezt már nem kell bővíteni. A parkolás nálunk mindenhol probléma a városrészben. Erre is vannak terveink, ahol a lakókkal egyeztetve szeretnénk bővíteni és újabb murvás parkolókat létrehozni. Tíz-húsz-harminc parkolóhely kialakítása nem fogja megoldani a parkolási gondokat, de enyhíteni tud. Én azt gondolom, hogy meg lehet állni autóval a Rómain, lehet, hogy nem a lépcsőházunk előtt, lehet, hogy kell egy picit gyalogolnunk, de meg lehet állni. Ezt azért mondom, mert én is itt élek. De elhihetik, azon dolgozunk, hogy javítsunk Dunaújváros parkolási helyzetén.
DMJV Önkormányzata
(Fotó: Végh Zoltán)
