Április 16-án a Duna Furnace Dunai Vasmű Kft. „f.a.” és a Dunarolling Dunai Vasmű Kft. „f.a.” felszámolóbiztosai a 2012. évi munka törvénykönyve csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályainak megfelelően bejelentették a csoportos létszámleépítésre vonatkozó szándékukat.
Végh Zoltán felvétele
A bejelentéssel kapcsolatban Mezei Zsolt városüzemeltetési alpolgármester fogalmazta meg DMJV Önkormányzatának álláspontját, melyet betűhíven közlünk:
Húsvét elé időzítve jelentett be csoportos létszámleépítést a vasmű. Már az időzítés is mutatja: itt legkevésbé a dolgozó kisemberek számítanak. Megint baj van, pedig sokan szóltak, köztük mi is.
Szóltunk akkor, amikor még az oroszok voltak a gyárban. Bajban van a gyár! Állami beavatkozás kell! Szóltunk és megoldási javaslatokat is letettünk az asztalra. A válasz annyi volt: magáncég. Pedig akkor még működött a gyár, minden egység termelt. Aztán kiderült: igazunk volt, mégiscsak be tudott avatkozni az állam, csak már későn. Leállt a termelés, így nem volt bevétel se.
Szóltunk akkor, amikor megjelent a Liberty és elhitette a zöld acél tervét. Elmondtuk: úgy, ahogy ők tervezik nem fog menni, látni a többi gyárában. Nem kellene mondvacsinált okokkal kizárni a többi vevőjelöltet. Kizárták őket, dr. Mészáros Lajos térségünk parlamenti képviselője pedig válaszolt: megmentjük a gyárat, hajrá Fidesz.
Mi szóltunk, amikor sunyi módon, a választások másnapjára időzítve, leállították a kokszolót, hogy ezt nem lehet újra elindítani és a teljes gyártási sor ellehetetlenül így. A válasz a kormánytól annyi volt, nem baj majd átképezzük a dolgozókat. Már a vak is látta, hogy egy újabb vagyonkimentés zajlik a kvóták elherdálásával, mégsem tettek semmit, nyomták tovább a sikerpropagandát.
Mi szóltunk, amikor teljesen csődbe ment a Liberty úgy, hogy szinte semmi termelés nem volt. Vegye át az állam a céget addig, amíg nem találnak új biztos befektetőt, hiszen a lengyeleknek is sikerült! A válasz annyi volt, hogy a kormány kézben tartja az ügyet, nincs semmi baj.
Mi szóltunk, hogy a Dunaferr - Dunai Vasmű nemzeti kincs, dolgozók ezreinek megélhetése függ a cégtől! A válasz, annyi volt, hogy kapnak fizetést.
Most is szólunk! Lassan itt a vég, mentsék meg a dolgozókat; legalább a 40 éves munkaviszonnyal rendelkező gyár területén dolgozó kollégáimat engedjék el nyugdíjba!
Vagy persze vállalhatnák azt is, hogy egyszer az életben betartják ígéretüket és állami kézbe veszik a gyárat, ahogy oly sokszor ígértek az elmúlt 10 évben. Most derül ki teljesen világosan, hogy a propaganda mögött mennyi a valóság: hogy háborús időszakban lakatot tesz-e a kormány Magyarország utolsó vasgyárára, vagy veszni hagyja ezt a nemzetstratégiailag is megkerülhetetlen gyárat. A legfájóbb, hogy azok, akik eddig óriási mellénnyel, pökhendi és lekezelő módon tetszelegtek a megmentő szerepében most mélyen hallgatnak. Egy szó nélkül, boldogan, nyugodt lelkiismerettel eszik majd a húsvéti sonkát. Miközben családok ezrei szoronganak majd otthon. Nemhogy megoldást és jövőképet nem kapnak, hanem annyit sem, hogy legalább őszintén beszéljenek velük a nagy megmentők.
Tisztelt kormánypárti kollégák! Meló lenne most, nem pihenés! Hol vannak most? Lépjenek végre és dolgozzanak!
Ha nem, katasztrofális események fognak történni. Most az egyszer hallgassanak ránk vasmű ügyben!
(Főoldali kép: archív felvétel/Németh Zsolt)
