Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. már. 20. Klaudia
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Dunaújváros Hetilap

"Most bizonyítanunk kell: Dunaújváros képes újra felépíteni önmagát"

Közélet
városfejlesztés
önkormányzat
Szabó Zsolt

facebook megosztás

doszerk - 2025. okt. 31., 08:30

Tíz ellenzéki vezetésű város szövetsége, a Megyei Jogú Városok Szövetségének ülése, egyeztetés Gulyás Gergely miniszterrel, a Versenyképes Járások Programja – mind-mind az elmúlt hónapok dunaújvárosi közéletét meghatározó ügyek. Interjú Szabó Zsolt gazdasági és koordinációs ügyekért felelős alpolgármesterrel.

Dunaújváros sorsfordító időszakban van – a vasmű árnyékából kilépve újra kell definiálnia és egyúttal pozícionálnia önmagát. Szabó Zsolt alpolgármester szerint most dől el, hogy a város képes-e másodszor is önálló, erős központtá válni. Az ipari múlt után zöldebb, emberközpontúbb jövő jöhet, ha sikerül megtartani a hitet és az összefogást.

"... ez az erő most is bennünk van"

– Kezdjük talán onnan: sokan arról beszélnek, Dunaújváros ma már a „vasmű utáni korszakban” él. Mit gondol erről?

– Valóban, gyakran hallani mostanában, hogy „ha él a gyár, él a város”. Ez a mondás sokáig Dunaújváros szíve-lelke volt, hiszen a város létezése, fejlődése, jövőképe a Dunai Vasműhöz kötődött. Minden családban volt valaki, aki ott dolgozott, és ez rangot, büszkeséget jelentett. De a dunaújvárosiak szorgalmas emberek, akik két kezükkel építették fel ezt a várost és én hiszek benne, hogy ez az erő most is bennünk van. Nagyszüleink megtanították, hogy a legnagyobb bajban kell a legösszetartóbbnak lennünk. Most ezt az időszakot éljük: közösségként kell új alapokat teremtenünk és új irányt adnunk a városnak.

– Az újra pozícionálás mit jelent?

– Azt, hogy újra meg kell határoznunk, kik vagyunk és hová tartunk. A meglévő és használható területeinket kell hasznosítanunk, de a Dunai Vasmű nélkül is lehetünk ipari, gazdasági központ, csak más alapokon. Az önkormányzat már elkészítette azt az ötéves gazdasági programot, amely kijelöli az utat: hogyan lehet új munkahelyeket teremteni, hogyan lehet a barnamezős területeket fejlesztési zónává alakítani. A következő évek nagy tétje, hogy Dunaújváros Budapest elővárosa lesz-e, ahonnan a fiatalok elköltöznek, vagy egy önálló, dinamikus város, amely másodszor is példát mutat az országnak: először a vasmű megépítésével, most pedig az újjáépüléssel.

Sokan várnak még segítségre

– A vasmű helyzete régóta kritikus. Mit tapasztal jelenleg e téren?

– Őszintén szólva kormányzati szinten nem látok átfogó megoldási tervet. A Megyei Jogú Városok Szövetségének ülésén is ezt tapasztaltam, amikor Gulyás Gergely minisztert kérdeztem. Nincs világos kormányzati stratégia a dunaferres dolgozók sorsáról. Pedig több javaslatot is benyújtottunk – például a korkedvezményes nyugdíjprogram újraindításáról, hogy azok, akik a nyugdíj előtt vesztették el az állásukat, ne kerüljenek kilátástalan helyzetbe. Mi az önkormányzat részéről mindent megtettünk, amit lehetett, de ehhez valódi együttműködés kell: kormány, unió és helyi közösség együttműködése nélkül ez nem fog menni.

Újra kell gondolni a szolidaritási adót

– Gazdasági alpolgármesterként jól látja a pénzügyi mozgásteret is. Milyen helyzetben van most Dunaújváros?

– Nehéz helyzetben. A kötelező önkormányzati feladatok finanszírozásának csak a felét biztosítja az állam, a többit nekünk kell kigazdálkodnunk. Ráadásul a bevételeink jelentős részét elvonják tőlünk a szolidaritási hozzájárulás címén – idén ez mintegy kétmilliárd forint volt. A legnagyobb adófizetőnk, a Dunaferr eltűnt, így az iparűzési adóbevételünk drasztikusan csökkent. Ennek ellenére az állam ugyanúgy beszedte a szolidaritási adót, hogy a Dunaferr nekünk nem fizetett semmit.

– A Megyei Jogú Városok Szövetségében szóba került ennek az adónak az újragondolása is?

– Igen, és az ellenzéki városok közösen dolgoztak ki egy javaslatot. Eszerint Dunaújvárosnak például csak a mostani befizetéseinek felét kellene teljesítenie. Mi nem vagyunk a szolidaritás ellen – de annak olyan mértékűnek kell lennie, ami nem veszélyezteti a város működését. Ráadásul az is probléma, hogy nem tudjuk, hová kerül ez a pénz. Az állami „nagy kalapban” eltűnik, nem látszik, hogy valóban a rászoruló településeket segítené. Ha ezek a források helyben maradnának, az minden dunaújvárosi életminőségét javítaná. Ám ez a pénz most nem a várost, a dunaújvárosiakat segíti, hanem az állam rossz gazdaságpolitikája miatti lyukakat tömködik vele.

A pénz önmagában nem old meg mindent

– Sok szó esik az uniós forrásokról. Ha ezek megérkeznének, mennyiben változna a helyzet?

– Nagyon sokat jelentenének. Dunaújvárosban számos nyertes pályázat vár „a fiókban” – utak, parkolók, közterek fejlesztése, energetikai korszerűsítések. Ha a pénz megérkezne, az önmagában is elindítaná a gazdaságot. De az EU-s források önmagukban nem oldanak meg mindent. A legfontosabb az, hogy a város gazdasági alapjai megerősödjenek, hogy legyenek munkahelyek és befektetések. Ehhez új szemlélet kell: együttműködés a környező településekkel, és az, hogy Dunaújváros ismét a térség erős központja legyen.

– A város ezen a téren már komoly eredményeket is elért, például a közvetlen uniós források megszerzésében.

– Igen, büszkék vagyunk rá, hogy Dunaújváros az elsők között kapcsolódott be ezekbe a közvetlen brüsszeli programokba, nem nyugodtunk bele, hogy nem érkeznek meg automatikusan a források, magunk keressük a lehetőséget. Ezek nem automatikusan járnak, hanem versenyben, sokszor Berlin vagy Róma mellett indulunk. Az elmúlt években több projektet is megnyertünk, amelyek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, a zöld városi megoldásokat támogatják. Ezek a programok nemcsak fejlesztések, hanem tanulási lehetőségek is: a kollégák tapasztalatot szereznek európai partnervárosokban, amit aztán hazahoznak. Így válhat Dunaújváros egyre modernebbé és élhetőbbé.

– Ennek a munkának része az új pályázati iroda is, igaz?

– Pontosan. A rengeteg futó projekt miatt szükség volt arra, hogy létrehozzuk a nemzetközi pályázati irodát. Ez egyszerre könnyíti a megvalósítást, és segít új lehetőségeket találni is. Sok város tanulmányozza most a mi működésünket, jönnek delegációk, érdeklődnek, hogyan sikerült ilyen eredményeket elérni. A válasz egyszerű: csapatmunka, szakértelem és hit abban, hogy Dunaújváros megérdemli ezeket a fejlesztéseket.

"... ami jár a városnak, az meg is illeti"

– Beszéljünk a Versenyképes Járások Programról is! Lesz folytatás?

– Ez a program jó példa arra, hogy a térségi együttműködés működhet jól is. Dunaújváros és környezete közösen tud pályázni olyan fejlesztésekre, amelyek mindenkinek hasznosak. Az első körben két projektünk is támogatást kapott (kórházi parkolók és mammográf berendezés) és már zajlanak a tárgyalások a folytatásról. A célunk, hogy Dunaújvárosnak ne „kérnie kelljen” a fejlesztési forrásokat, hanem természetes legyen, hogy ami jár a városnak, az meg is illeti. Biztos vagyok benne, hogy a program újabb köre is hoz majd jó híreket.

– Az ellenzéki vezetésű városok szövetségéről mit érdemes tudni? Lehet ebből valódi erő?

– Abszolút. Ez a tíz város közel egymillió embert képvisel. Az együttműködés ugyanakkor nem politikai, hanem szakmai alapú: az a célunk, hogy a városok hangja erősebben hallatszon országos szinten. Már most több javaslatunk bekerült a Megyei Jogú Városok Szövetségének döntés-előkészítésébe, például a szolidaritási adó ügyében is. Ez is azt mutatja, hogy amikor a városok összefognak, képesek hatni az országos döntéshozatalra. Mi, dunaújvárosiak pedig hiszünk abban, hogy együttműködéssel, nem bezárkózással lehet előrébb jutni.

– Ha egy mondatban kellene megfogalmazni: mi Dunaújváros következő évtizedének legnagyobb kihívása?

– Az, hogy elhiggyük: van jövőnk. Hogy nemcsak a múltunkra, hanem a jövőnkre is büszkék lehessünk. Hogy újra mi, dunaújvárosiak vegyük kezünkbe a sorsunkat. Meg kell mutatnunk az országnak, hogy a város, amelyet egyszer a vas és acél épített, ma tudást, összefogást és közösséget épít. Ebben pedig minden dolgos kézre szükségünk van.

DMJV Önkormányzata

(Fotó: Végh Zoltán)

A rovat további hírei: Közélet

"Mindannyiunk érdekét szolgálják a fejlesztések"

"Mindannyiunk érdekét szolgálják a fejlesztések"

2018. jan. 24.

Cserna Gábor polgármester az alábbi közleményt juttatta el szerkesztőségünkhöz a zöld SZTK környéki parkolóhelyek bővítésével kapcsolatban.

Túl a kilencvenen

Túl a kilencvenen

2018. jan. 24.

A kilencvenedik születésnapját ünnepelhette Busa Lászlóné Terike néni, akit ez alkalomból az önkormányzat nevében Gombos István, humán ügyekért felelős alpolgármester köszöntött fel. 

Idén tízmilliárd jut bölcsődei fejlesztésekre

Idén tízmilliárd jut bölcsődei fejlesztésekre

2018. jan. 24.

Idén 10 milliárd forintot kívánnak bölcsődei fejlesztésekre fordítani, ami döntően új férőhelyek létrehozását jelenti, és elsősorban a közép-magyarországi régiót érinti – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és ifjúságügyért is felelős államtitkára egy családi bölcsődében tartott sajtótájékoztatón.

Jön az új ezer forintos

Jön az új ezer forintos

2018. jan. 23.

A bankjegycsere következő lépéseként március 1-től kerülnek forgalomba az új 1000 forintos bankjegyek, amelyek régi változataival ez év október 31-ig fizethetünk majd - olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján.

D+ Híradó - Díjátadó, bővítés

D+ Híradó - Díjátadó, bővítés

2018. jan. 23.

Átadták a Pro Cultura Intercisae-díjat, bővíti üzemét a Momert, önkénteseket vár a Magyar Vöröskereszt - egy csokorban a nap legfontosabb hírei a D+ TV Híradójában.

3500 milliárd a megyei jogú városoknak

3500 milliárd a megyei jogú városoknak

2018. jan. 23.

A Vidék-Magyarország programjának nevezte a megyei jogú városok fejlesztését célzó Modern Városok Programot Kósa Lajos, a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter kedden Debrecenben, a terveket bemutató országjárásának első állomásán.

Városi nagyrendezvények 2018-ban

Városi nagyrendezvények 2018-ban

2018. jan. 23.

A Tavaszi Zsongás elnevezésű programmal indul a városi nagyrendezvények idei sora a tavasz elején, pontosabban március 10-én. Aztán sorra jönnek a szokásos és nagyon várt események, mint a Májusi Mulatság, a DUDIK, a halászléfőző verseny, a Rockamarton, az Augusztális. Mutatjuk az összeset szépen időrendbe szedve.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Előremutató pályázaton dolgozik a KMI csapata

  2. DSTV: eredményes negyedév

  3. Kisebb-nagyobb fejlesztések a Békevárosban

  4. DSTV: új szakképzési bázis

  5. Hogyan tervezz hatékony kampányokat webshopodnak?

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: eredményes negyedév

DSTV: eredményes negyedév

Embedded thumbnail for DSTV: új szakképzési bázis

DSTV: új szakképzési bázis

Embedded thumbnail for DSTV: mozgalmas iskolai napok

DSTV: mozgalmas iskolai napok

Top hírek

  1. Választás 2026: már végleges a szavazólap

  2. Új szakképzési bázis épül Dunaújvárosban

  3. „Tiszta udvar, rendes ház” a Technikumban

  4. Együtt ünnepelte a város a forradalom és szabadságharc hőseit március 15-én (galériával)

  5. DSTV: büszkeségünk a sportuszoda

Galéria

Március 15-i ünnepség

Veres Viktória bemutatója a Kortárs Művészeti Intézetben

FitCity Dunaújváros (2026. március)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 11. szám - 2026.03.20.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő