Nagyjából egy év telt el azóta, hogy Gyöngyössy Csaba elfoglalta helyét a városi közgyűlésben. Bár a képviselői szerep új volt számára, a közélet világa nem jelentett ismeretlen terepet, ráadásul szeret ügyeket elintézni.
Korábban intézményvezetőként gyakran résztvevője volt a közgyűléseknek, így volt rálátása arra, hogyan működik az önkormányzati döntéshozatal, milyen mechanizmusok mentén születnek a határozatok, és hol vannak azok a pontok, ahol egy képviselő valódi hatást tud gyakorolni.
Az első év
Minden bizonnyal sokan felteszik Gyöngyössy Csabának azt a kérdést, hogyan telt az első esztendő, mennyiben igazolta vissza a korábbi elképzeléseit, és mit jelentett a mindennapokban a választók képviselete:
– Nagyjából erre számítottam, ami igazán új volt, az a rengeteg megkeresés. Telefonon, e-mailben, személyesen is sokan kerestek meg, gyakran olyan ügyekkel is, amelyek nem feltétlenül tartoznak egy képviselő közvetlen hatáskörébe. De az embereknek fontos, hogy legyen egy arc, név, elérhető ember, akihez fordulhatnak. Sokszor már az is segítség, ha valaki meghallgatja őket, és megpróbálja a megfelelő irányba terelni az adott ügyet.
A visszajelzések többsége pozitív volt, a bizalom érezhető. A lakók elsősorban élhetőbb környezetet, rendezettebb közterületeket, tisztább parkokat szeretnének, ugyanakkor egyre inkább megértik azt is, hogy mindez forrás- és kompromisszumkérdés. Nem lehet mindent egyszerre megoldani, de fontos, hogy legyen előrelépés, legyen irány, és legyenek kisebb sikerek is – fogalmaz a képviselő.
A tanári gyökerektől a közösségi gondolkodásig
Gyöngyössy Csaba minden szerepe közül a tanári hivatást tartja a legmeghatározóbbnak. Történelemtanárként számára a tudás átadása, az összefüggések megmutatása mindig is központi kérdés volt:
– A történelem nemcsak a múltról szól, hanem a lehetőségekről is. Arról, hogy egy-egy korszakban az emberek, a közösségek és a vezetők milyen irányba tudták elvinni a világot. Nekem van egy ilyen „történelmi szemüvegem”, amin keresztül a jelen kérdéseire is ránézek.
Ehhez a tanári alapálláshoz szervesen kapcsolódik kulturális tevékenysége is. Könyvtárosi múltja, intézményvezetői tapasztalata, valamint több mint két évtizedes kuratóriumi munkája a Kortárs Művészeti Intézetet (ICA-D) működtető Modern Művészetért Közalapítvány élén mind ugyanabba az irányba mutatnak – közösséget építeni, értékeket közvetíteni, és megmutatni, hogy a kultúra nem valamiféle elvont luxus, hanem a mindennapi élet része:
– Ezek a szerepek nem különülnek el élesen egymástól. Mindegyik ugyanabból a belső igényből fakad: hogy értelmes, előremutató dolgokkal foglalkozzak, és ha lehet, másokat is bevonjak ebbe.
A kihívás és a lehetőség
A város jelenlegi helyzetéről beszélve Gyöngyössy Csaba hangsúlyozta: Dunaújváros földrajzi és gazdasági adottságai alapvetően kedvezőek. Az ország közepén fekszik, autópálya és kikötő is rendelkezésre áll, ugyanakkor a nagy foglalkoztató ipari szereplők átalakulása komoly kihívás elé állítja a várost:
– Egy ilyen helyzet, bármennyire kedvezőtlen és fájdalmas a jelenben, mindig lehetőség is. Arra, hogy újragondoljuk, merre fejlődjön a város, milyen irányba érdemes elindulni hosszabb távon.
Ehhez azonban – mint hangsúlyozza – elengedhetetlen az együttműködés az állami döntéshozókkal. Az elmúlt években az önkormányzatok mozgástere érezhetően szűkült, ami Dunaújváros fejlődési lehetőségeit is korlátozza. Ugyanakkor a képviselő bizakodó az Európai Unió közvetlen pályázati lehetőségeit illetően, amelyek már most is érzékelhető hatással vannak a város életére, és új perspektívákat nyithatnak meg.
Apró lépések, fontos fejlesztések
A körzetben végzett munka egyik legfontosabb alapja a személyes kapcsolattartás. A választási kampány során Gyöngyössy Csaba közel ezer háztartást keresett fel, így első kézből szerezhetett információt a lakók problémáiról, igényeiről, mindennapi gondjairól:
– Az elmúlt évben számos kisebb, de a mindennapokban érezhető fejlesztés valósult meg. Padok kihelyezése és áthelyezése, játszóterek rendbetétele, egy régóta elhanyagolt pavilon elbontása, a parkolást segítő oszlopok kihelyezése. Ezek nem látványos beruházások, de közvetlenül javítják az ott élők életminőségét. Egy nagyobb volumenű beavatkozás is megvalósult: a Kortárs Művészeti Intézet elöregedett tetőszerkezetének felújítása, amely nélkül az intézmény működése komoly veszélybe került volna. Ez nemcsak egy épület megmentését jelentette, hanem a város kulturális életének biztosítását is.
Mit hozhat a jövő?
Gyöngyössy Csaba szerint a következő időszakra is számos terv van az asztalon. A kórház környékén közel hetven új parkolóhely kialakítása a cél, ami egy régóta fennálló, mindennapi problémát enyhít majd. A Városháza tér mellett egy elhanyagolt terület felújítására kerül sor, a Batsányi utcai sétány közvilágításának kiépítése, valamint a Duna-parti növényzet rendezése szintén szerepel a tervek között:
– Emellett fontos cél a lakókörnyezet esztétikai megújítása is: e körben a falfelületek, transzformátorházak festését, a közterületi zöldfelületek tudatos, lépésről lépésre történő fejlesztését említhetem. Ezek a beavatkozások nem igényelnek óriási forrásokat, mégis sokat tesznek az otthonosság érzetéért és a városrész arculatáért.
Demokrácia – alulnézetből
A beszélgetés végén az önkormányzatiság szerepéről esett szó. Gyöngyössy Csaba szerint ez a demokrácia egyik legfontosabb szintje, hiszen itt van a legközelebb a döntéshozatal az emberekhez:
– Egy tanár nem lehet pesszimista. A fiatalabb generációknak meg kell tapasztalniuk, hogy számít a véleményük, hogy egy javaslatból lehet valóság. Engem a politikában elsősorban a problémamegoldás érdekel, nem az ideológiai szembenállás. Úgy vélem, egy út, egy parkoló vagy egy közterület felújítása nem bal- vagy jobboldali kérdés: egyszerűen meg kell csinálni. Ha van probléma, arra megoldást kell találni, és ebben az önkormányzati szintnek kulcsszerepe van. Van még sok dolgunk, de optimista vagyok. A történelem mindig kínál lehetőségeket. Rajtunk múlik, élünk-e velük.
DMJV Önkormányzata
(Fotók: Végh Zoltán)
