1956
Kivonat „a szemét ’56-os” naplójából
A zarándoklatairól ismert Cseh Béla már gyermekkorában az üldözöttek levegőjét szívta, hiszen első emlékei között a véres fejű édesapja képe villan fel, aki éppen hazatért a lakóhelyük melletti kiserdőből, miután az ávósok megverték, mert rendszeresen járt vasárnap szentmisére.
Az első véráldozat napja
Október 25-ét írunk. 59 éve ez a nap döntő fordulatot hozott a város életében. A forradalmi krónika szerint az előző napon még csak szemlélődőnek tűnő szimpatizáns tömeg 25-én példa nélküli módon aktivizálódott: a kora délután tartott, viharos hangulatú népgyűlésen a kutatás szerint 8-10 ezer ember vett részt!
Kutatási program indult 1956 alaposabb feltárására
Közel kell hozni a fiatalokhoz, meg kell értetni 1956-ot, ezért kutatási program indult, hogy átfogó képet adjanak a történtekről - mondta Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke.
Az igazán nagy hősök az utcán voltak - tűzközelben
"Ki kell mondani, hogy a magyar emberben akkor még volt érzés. Még a kirakatokat sem merték betörni, mert megmondtuk, hogy ne tegyék.” - emlékszik vissza Nagy Miklós, aki tizenkilenc évesen hagyta el az országot, mert tudta, hogy neki sem kegyelmezne a rendszer.
Emlékezzünk a hősökre!
Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 59., és a Magyar Köztársaság kikiáltásának 26. évfordulója alkalmából megemlékezésre hívta a városlakókat az önkormányzat. A hagyományoknak megfelelően a temetői kopjafánál gyűltek össze a megemlékezők.
Ma Nagy Imrére és mártírtársaira emlékezünk
Ma, június 16-án az 1956-os forradalom mártírhalált halt miniszterelnökéről, Nagy Imréről és mártírtársairól, a forradalmat követő megtorlás áldozatairól emlékezik meg az ország.
Pentele fekete karácsonya
"Valóságos fekete karácsony volt az 1956-os is. Az ünnepen sem szünetelt a forradalmat eltipró gépezet hajtóvadászata a felkelők után. Így volt ez a "bűnös városban", a Sztálin nevét megtagadott Dunapentelén is."
1956: aztán csend lett…
"…segítsetek, segítsetek, kopogta az ismeretlen távírász. A kétségbeesett, zaklatott kopogtatás elnyomta az emberi hangot, és csak öt szó volt tisztán érthető: „Ne tegyétek le a fegyvert!” Aztán az adás örökre elnémult…"

