történelem
Kiszivároghattak a történelemérettségi témái
2019. máj. 08.
Az Oktatási Hivatal (OH) büntetőfeljelentést tett a szerdai történelemérettségi ügyében ismeretlen tettes ellen. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) nyomozást indított.
Történelemből vizsgáznak ma a diákok
2019. máj. 08.
A történelem írásbelikkel folytatódnak ma az érettségi vizsgák a középiskolákban országszerte.
Honnan ered a magyarság?
2019. ápr. 14.
Kerekasztal beszélgetésre vár minden érdeklődőt április 24-én szerdán az MMK-ba Horváth Béla történelem tanár, aki a magyar történelem igazságairól és tévedéseiről tart előadást.
Az ipar arisztokratái
2019. már. 31.
Öreg ház szülővárosomban, a Vörösház sarkával átellenben: itt, a Kossuth utca legelején élt valaha egy kivételes tudású mesterember, Forgó Mihály. Megbecsült polgár volt. Misztikus esztendőben, éppen két évszázad fordulópontján született, 1900-ban. Nyolcvanöt év adatott neki.
Képeken a dunaújvárosi sporttörténelem
2019. már. 28.
Képek Dunaújváros sportéletéből címmel állított össze a városi sport történelmét bemutató albumot a József Attila Könyvtár. A hiánypótló alkotást ma délután mutatták be a szerkesztők, nem akármilyen közönség előtt.
Palesztin imám: Franciaország úgy fog járni, mint Magyarország Mohácsnál - videó
2019. már. 27.
Az iszlám szélsőséges szövegek arab és fársi (perzsa) nyelvű példáit fordító Middle East Media Research Institute (MEMRI) töltötte fel honlapjára annak a prédikációnak a fordítását, melyet idén március 12-érn mondtak el a híres jeruzsálemi Al-Aksza mecsetben – írta meg a Neokohn. A palesztin imám – többek között – a mohácsi vésszel példálózva jutott el oda, hogy Franciaországot előbb-utóbb a muszlim migránsok fogják uralni - írja az Origo.
„Aranyláz” Újvárosban
2019. már. 03.
1951. május elseje. Munkásünnep Pentelén, felvonulással, utcanévadóval, házavatóval. A hivatalosságok, a fővárosi protokollvendégek megcsodálják a semmiből kinőtt utcát – persze, hogy a Május 1. nevet kapja –, majd az ünnepség végeztével hazamennek. És a frissen átadott épületek egy részében másnap nem a beköltöző családok jelennek meg, hanem munkásbrigádok. Hogy befejezzék azt, amit az ünnepélyes avatóig nem sikerült.
1859: a pentelei világjáró hazatér
2019. feb. 25.
Barkóczi Rosty Pál, az ifjú nemes önszántából tán sosem hagyta volna el Magyarországot. De az 1848-49-es szabadságharc katonájának, a Károlyi-huszárezred kapitányának nem volt más választása: a világosi fegyverletétel után börtön várt volna rá, így menekülnie kellett. Sógora, a tudós Trefort Ágoston, a későbbi vallás- és közoktatásügyi miniszter segítségével emigrált.
Hogy hívnak, kis boxos?
2019. feb. 16.
Borsós. Borzas. Ebes. Elep. Kócs. Kormópuszta – mintha leckét mondana fel, úgy sorolja a hortobágyi gazdaságok nevét, tizenkettőt, ahová az ötvenes években kitelepített családok kerültek, kényszermunkára. És most telefonon invitál: készül az egykori száműzetése színhelyére, tartsak vele, hisz már kétszer együtt mentünk. Majd meglátjuk, mondom neki, hogy időt nyerjek.
A semmiből lett színház
2018. dec. 31.
1953. december 31-e: az egykori krónikákban ez a dátum úgy szerepel, mint a város kultúrájának fordulónapja. Átadták ugyanis a Bartók Béla Kerületi Kultúrotthont. Azt, amely hamarosan igazi alkotóműhellyé, szellemi központtá lett. A később létrejött kisebb művelődési közösségek mind belőle sarjadtak ki.
Hogyan kell embert lopni?
2018. nov. 25.
Mi sem egyszerűbb. Ám ne feledkezzünk meg a módszerességről. Precízen kell csinálni, íme: „Harangot csak egyféleképpen lehet önteni. Csak úgy, ahogy Borisz, dehogy Borisz – Boriszka teszi az Andrej Rubljovban.” Jaj, nem! Összekevertem jegyzeteimet, ez az idézet Ancsel Éva kisesszéjéből való, a harangöntésről, meg az alkotás türelméről, az alaposságról, az elmélyültségről szól.
Pentelére Terencskének, Totyinak
2018. nov. 18.
Régi folyóiratok között matatok. Kezem megáll egy 1990-es Filmvilágon. Szívem szerint való írásra lelek: Szőts István, az – akkor még – élő legenda idézi fel emlékeit. Ha egyetlen más filmet nem alkotott volna, akkor is korszakos alakja lenne kultúránknak: az 1941-ben készült Emberek a havason új fejezetet nyitott a mozgókép hazai történetében. Velencében, a mértékadó fesztiválon fődíjat nyert, itthon és külföldön róla szóltak a szakmai dialógusok.