Birkás-képpel kezdte a kirakatkiállítások sorát a Kortárs Művészeti Intézet

Remek kezdeményezéssel kedveskedik a művészet szerelmeseinek a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D): Kirakatban a gyűjtemény címmel heti rendszerességgel megújuló mini-kiállításokkal jelentkezik az intézmény az Uitz Terem Vasmű úti kirakatában.

Szerelem pandémia idején
 
A hétnaponta mindössze egyetlen műre fókuszáló kirakati tárlatok egészen a pandémia végéig színesítik majd a belvárosi hétköznapokat – szó szerint hazai pályán, hiszen az ICA-D kollekciója nemcsak a települési értéktár részét képezi, hanem az ország egyik legjelentősebb kortárs műgyűjteménye.  Kimagasló színvonalát az évről-évre egyre növekvő nemzetközi kölcsönzési igények is jelzik, ám míg darabjai az öt kontinensen vendégszerepelnek kiállításokon, addig Dunaújvárosban, a helyi közönség számára e gyűjtemény még rengeteg ismeretlen kincset tartogat.
A szervezők reményei szerint a kompakt kis kiállítások hétről-hétre egy-egy újabb izgalmas, szemet gyönyörködtető vagy éppen elgondolkodtató oldalát mutatják majd be annak a gyűjteménynek, melyre minden Dunaújvárosban élő kultúraszerető ember büszke lehet.

Birkás-képpel tisztelegnek

A sorozatot Birkás István Munkácsy-díjas festőművész Fehér fal Madarason című, 1991-ben született alkotásával kezdte az intézet – nemes főhajtással az alkotó emléke előtt, ugyanis Birkás István éppen ma lenne 74 éves. A Kortárs Művészeti Intézet – Dunaújváros egy, az intézmény gyűjteményében szereplő művének kirakatba helyezésével emlékezik a számára oly kedves művészre, aki évtizedekig meghatározó egyénisége volt a dunaújvárosi és a magyar képzőművészetnek. 
A kirakattárlatok híréhez mellékelt rövid összegzés szerint a  Munkácsy-díjas festőművész nemcsak remek festő, hanem a dunaújvárosi művészeti életet és intézményrendszert meghatározó közéleti személyiség is volt, aki szellemi műhelyt hozott létre és vezetett évtizedekig Amatőr Műhely néven, ezzel megteremtve egy következő művészgeneráció kibontakozását. Életművéhez tartozik a kortárs képzőművészet megismertetéséért vívott harc: művésztársaival létrehozta az Y Galériát, de ott volt a Nemzetközi Acélszobrász Alkotótelep és Szimpozion, valamint a Kortárs Művészeti Intézet kezdeményezői között is. 
Képzőművészete a kezdeti időszakban, alkatával összhangban, expresszív: érzelmekre és rögtönzésre épül – izgalmas, színes vásznak jellemzik ezt a korszakot. Később egyre fontosabbá válik számára a kunmadarasi gyermekévekhez kötődő identitáskeresés és az elmúlás problémaköre, ezáltal megváltoznak képstruktúrái, anyag- és színhasználata. 
A most látható alkotás ehhez a korszakhoz kötődik. Birkás Kunmadarason született, de 1952-ben családjával Sztálinvárosba költözött, és csak 1979-ben tért vissza újra szülőfalujába, Madarasra, ami hatalmas élményt jelentett számára. Hazataláltam – vallotta évekkel később. A gyermekkor helyszínén összegyűjtött gerendadarabokat, deszkákat, használati tárgy-töredékeket beépítette, beemelte munkáiba, sőt vakolatot, nádazott felületeket is előszeretettel használt ekkortájt képein. 
A Fehér fal Madarason különös atmoszférájú, megkapó érzékiséggel bíró táblakép, mely puha fényekkel, villanó szenvedéllyel őrzi a kunmadarasi gyermekkor élményvilágát  és  a Birkás István művészetére olyannyira jellemző geometrizáló absztrakció minden tanulságát.

(Fotó: ICA-D)