Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. feb. 10. Elvira
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

Jánosáldás

Kultúra
János nap

facebook megosztás

Várkonyi Balázs - 2014. dec. 27., 13:45

"Szent Jánost a festők és szobrászok leggyakrabban sassal és kehellyel ábrázolták. Az előbbi a szárnyaló lelkületére utal, az utóbbi pedig egy csodatételre: a legenda szerint egy pogány főpapot megtéríteni akaró Jánossal mérgezett bort itatnak, de a méreg nem árt az ifjúnak."

Jánosok neve napja van. A régmúlt János nevű szentjei közül az egyiknek az ünnepe ez: nem az Aranyszájúként tisztelt negyedik századbelié, nem is az Alamizsnás néven ismert alexandriai jótevőé, hanem János evangélistáé. Jézus legfiatalabb tanítványa volt ő, az Újszövetség negyedik könyvének szerzője. Névnapjához jeles tradíciók kötődnek.
Egy 1545-ös latin nyelvű oklevélből származó mondat így hangzik: „Szent János pohara, amelynek magyarul áldomás a neve”. A búcsúzkodás előtti utolsó ital megnevezése is ez, a ma még élő szokás szerint a „jánosáldás”.
Szent Jánost a festők és szobrászok leggyakrabban sassal és kehellyel ábrázolták. Az előbbi a szárnyaló lelkületére utal, az utóbbi pedig egy csodatételre: a legenda szerint egy pogány főpapot megtéríteni akaró Jánossal mérgezett bort itatnak, de a méreg nem árt az ifjúnak. Ezért válik a nevéhez kötött bor jelképes értelművé. Bálint Sándor írja az Ünnepi Kalendáriumban: „János evangélista tiszteletének egyik legsajátosabb fejleménye és megnyilatkozása a Szent János áldása, vagyis a borral való köszöntés, eláldás, áldomás, amely Hedwig Schommer legújabb kutatásai szerint már a XI. században felbukkan. A XII. században már a lovagi udvarokban búcsúzkodásnál, csatába indulás előtt isszák.” Az áldomás szokásából az idők során kialakult a János evangélista napjához kötött borszentelés gyakorlata. Ez az egyházi év liturgiájában is jelen van, s a hagyománykövető borrendek ma is élnek ezzel.
Ismertek az egykor szokásban volt János-napi köszöntők, ezek egyikével kívánunk minden jót a Jánosoknak s házuk népének:
Szent János áldása
Szálljon ezen házra,
A benne lakókat
Fordítsa vígságra.

A rovat további hírei: Kultúra

Caramel nyitotta a nagyrendezvények sorát

Caramel nyitotta a nagyrendezvények sorát

2019. máj. 01.

Elkezdődött a tavaszi nagyrendezvények időszaka Dunaújvárosban. Az első programsorozat a hagyományos Májusi Mulatság volt a főtéren, ahol Caramel is fellépett.

Blues est, mindenki örömére

Blues est, mindenki örömére

2019. ápr. 27.

A Munkásművelődési Központ ismét bizonyította, hogy nyitott a különféle hasznos programok, tevékenységek, kulturális rendezvények, így az igényes zenei produkciók befogadására is. Alig ért véget a városi retro vetélkedő a harmadikon. a földszinti színházteremben már telt ház előtt hangoltak a 60-70 éves, korukat meghazudtoló zenészek.

A Dózsa mozi kettős premierje!

A Dózsa mozi kettős premierje!

2019. ápr. 25.

Egyrészt azért, mert ekkor debütált új, ideiglenes helyszínén, a Dunaújvárosi Egyetem A épületének S01-es nagyelőadójában.

Ákos is fellép a DUDIK-on

Ákos is fellép a DUDIK-on

2019. ápr. 23.

Lassan teljes a fellépők névsora a tizenegyedik DUDIK fesztiválra. Az alsó Duna-partra érkezik többek közt a 30y, Majka, a Halott Pénz és Ákos is.

Húsvéti népszokások

Húsvéti népszokások

2019. ápr. 21.

A húsvéti szokások a termékenység és a feltámadás szimbólumait hordozzák. A feltámadás keresztény gondolatköre és a népi hagyományok tavaszváró jelentései összefonódnak ezekben.

Krisztus feltámadásával igazolta, hogy a látható világon kívül is van valóság

Krisztus feltámadásával igazolta, hogy a látható világon kívül is van valóság

2019. ápr. 21.

Krisztus feltámadt, és feltámadásával igazolta az emberiség ősi érzését, hogy a látható világon kívül van egy tágabb, átfogóbb valóság - mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek húsvét vigíliáján.

A húsvét a legnagyobb keresztény ünnep

A húsvét a legnagyobb keresztény ünnep

2019. ápr. 20.

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, az "ünnepek ünnepe". Nagyszombaton Krisztus kereszthaláláról elmélkednek a keresztények, az esti vigília-szertartással a katolikus templomokban pedig már kezdetét veszi húsvét.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Ellenőrzés az utakon – egy héten át, az egész országban

  2. A véghajrákat nem bírták a DKKA fiataljai

  3. Megkezdődött a kátyúzás a város közútjain

  4. Kovács-Seres Hunor lett a 2025-ös év legjobbja

  5. Borongós napok, előbb lehűléssel, aztán enyhüléssel

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: szalagot tűzött a Rudas

DSTV: szalagot tűzött a Rudas

Embedded thumbnail for DSTV: szólóban a hangzsonglőr

DSTV: szólóban a hangzsonglőr

Embedded thumbnail for DSTV: a Rosti iskola szalagavatója

DSTV: a Rosti iskola szalagavatója

Top hírek

  1. Baleset és teljes útzár Dunaújvárosnál (frissítve)

  2. 90 éves a Móricz nyugalmazott tanítónője

  3. Rozi néni 90 éves lett – Isten éltesse!

  4. Közmeghallgatást tartott Dunaújváros önkormányzata

  5. Közösségépítők (2.): a "Terítéken" ízőrzője

Galéria

Majosházi István Emlékverseny (2026)

Magyar Motoros Vízisport Szövetség díjátadó (2026)

Jeges örömök (2026)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 5. szám - 2026.02.06.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő