Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. jan. 27. Angelika
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

A rejtély őrzői

Kultúra
nőnap
Dunaújváros

facebook megosztás

Várkonyi Balázs - 2015. már. 08., 08:04

"Március 8-át tehát – azt a napot, amelyen New Yorkban a textiles munkásnők a béregyenlőséget követelve sztrájkba léptek – a nőknek szenteli egy bő évszázada a világ." "Mára az évtizedekig átideologizált „harcos” napból ünneplős alkalom lett."

Köszöntsön csak, már beletörődtem – mondta a postásnak Juliska néni. Amúgy ki nem állhatta a nőnapot, csinált ünnepnek nevezte, nem vagyok én „nemzetközi nő” – mondogatta. A postás viszont nem hagyta volna ki a borravalós alkalmat. Köszöntötte hát az idős asszonyt. Együtt öregedtek meg, az évenkénti rituálé ismétlődött, mint ahogy a munkahelyeken is, csak ott a szakszervezeti bizalmi osztogatta a vörös szegfűt.

Nemzetközi nőnap – ez volt a hivatalos neve. Tán ha egyszerűen csak nőnapnak titulálják, nem is ódzkodtak volna tőle annyian; így viszont a kor szólamtárát juttatta sokak eszébe, hisz’ akkoriban a békeharctól május elsejéig annyi minden volt „nemzetközi”. De mit tegyünk, ha a nőnapot a balos nemzetköziség-eszme hívta életre. 1910-ben a II. Internacionálé döntött a megtartásáról. Nem a nők ünneplését célozták, hanem az egyenlőség demonstrálását.
Március 8-át tehát – azt a napot, amelyen New Yorkban a textiles munkásnők a béregyenlőséget követelve sztrájkba léptek – a nőknek szenteli egy bő évszázada a világ. Sokáig nem az ünneplésen, annál inkább a harcon volt a hangsúly: a választójog követelésén például. Szinte hihetetlen, hogy míg Wyoming, az USA negyvennegyedik állama a világon elsőként már 1869-ben szavazati jogot adott a nőknek, az olaszok vagy a franciák csak nyolc évtized múltán teremtettek azonos feltételeket, Ausztrália vagy Svájc pedig úgy száz esztendőt késett.

Béregyenlőség-fronton jó évszázada tart a harc. Példa házunk tájáról: 1945 nyarán a hosszú nevű testület, Fejér Vármegyei Mezőgazdasági Munkabér-megállapító Bizottság megszabta az aratómunkások bérét. A nők rögtön tiltakoztak, milyen dolog az, hogy az első osztályú férfimunkásnak 120 pengő a napszámbére, míg a nőké csak 110! És egyáltalán, mi az, hogy első osztályú? Pedig csupán életkort jelölt az „első”: a felnőtt munkás megkülönböztetését. Egy érett nő harminc pengőt rávert a 16 éves aratófiúra. Később, a városépítésnél is örök kérdés volt, hogy miért ér „kevesebbet” a malteroslány a férfi társánál. Bár a küzdelem nem a teljes győzelemmel ért véget, már az is siker volt, hogy bérek közti különbségek csökkentek.

Mára az évtizedekig átideologizált „harcos” napból ünneplős alkalom lett. Az asszonyi érték tiszteletének napja. És az úttörők előtti tisztelgésé: a tanító bácsik után az első regisztrált pentelei tanítónőre, Schinzl Irmára való emlékezésé például… és az őt követő pedagógus, orvos, mérnök asszonyokra, művészekre, közéleti szereplőkre, sportolókra. Az ám, sport: ki tett annyit a város jó híréért, mint a vízilabdás, úszó, kézis lányaink?
A többség persze nincs rivaldafényben: „csak” dolgozik, háztartást vezet, gyereket nevel, ha kell, betegágy mellett teszi a dolgát – él, szeret, és szeretik. Habár egyenjogú, a különállását őrzi. Igaza van-e vajon a hajdani színésznő-hírességnek, Grace Kellynek, aki szerint az egyenjogúsítás elvette a nőktől a rejtélyességet? Ne legyen igaza. Hölgyek, őrizzék az örök rejtélyességet.
Isten éltessen minden leányt, asszonyt!

A rovat további hírei: Kultúra

Az ezeréves túlélő

Az ezeréves túlélő

2017. aug. 20.

Nem vagyok vallásos, mit ünnepeljek? Róka Gizi mondta ezt egykor, augusztus huszadika előtt, legalábbis anyám emlékezete szerint. Bárki más lehetett volna, nem csak a rég elment Gizella asszony gondolkodhatott ilyen sarkosan. Különben is, volt ez a nap alkotmányünnep is… Igaz, sosem hittem, hogy bárki közülünk valódi ünnepi tartalmat képzelne az alkotmánynap mögé, nem csupán politikai hívó szót.

"Szent István nézz Mennyből le"

"Szent István nézz Mennyből le"

2017. aug. 20.

István, uralkodása idején még augusztus 15-ét jelölte meg az államalapítás és a kereszténységgel való kapcsolat szentesítésének ünnepeként, és ez a nap lett a Nagyboldogasszony napja is. Az uralkodó hagyományosan ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot. A középkorból ránk maradt Nagy legenda úgy tartja, élete végén a beteg király e napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ő maga is ezen a napon halt meg.

Zene és tánc az ünnep előestéjén

Zene és tánc az ünnep előestéjén

2017. aug. 19.

Szombaton ismét több százan voltak kíváncsiak a Fúvószenekarok és Mazsorettek Nemzetközi Találkozójának résztvevőire, akik hangos dobpergéssel és trombitaszóval érkeztek a felvonulás után a mozi előtti térre.

Minden napra egy kiállítás

Minden napra egy kiállítás

2017. aug. 16.

A Kortárs Művészeti Intézetben a nyár vége nem a pihenésről és a hűsölésről szól. Augsuztus 14-től ugyanis az Újpart Egyesületnek köszönhetően két héten át szinte minden nap új kiállítást mutatnak be a pincegalériában, valamint egy két héten át tartó alkotótábor is kezdetét veszi.

Esti harangszó a jeles napon

Esti harangszó a jeles napon

2017. aug. 15.

Az ausztriai Őrvidéken Boldogasszony; Délvidéken, a Dél-bácskai körzetben Boldogasszonyfalva; a Zselicségben, Baranya és Somogy határán Boldogasszonyfa. Települések, amelyek neve a Mária-tisztelet jegyében született, és ahol különös figyelem övezi augusztus tizenötödikét: a napot, amelyen az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint Jézus Krisztus édesanyját magához emelte a Teremtő.

Ingyen utazhatnak a diákok

Ingyen utazhatnak a diákok

2017. aug. 13.

Díjmentes vasúti utazással látogathatják a diákcsoportok az országos múzeumokat, valamint egyes nemzeti emlékhelyeket és műemlékeket a Magyar Közlöny legfrissebb számában közzétett kormányhatározat szerint.

Csak torokra menj!

Csak torokra menj!

2017. aug. 12.

Gyerekek játszanak a közös udvaron. Játékfegyverrel vadásznak egymásra, kis labdák repülnek, a megcélozott menekül, közben visszakiált: lábra ér, arcra nem! A szivacslabdák persze az arcon se okoznának sérülést, még a földre pottyanva se igen tudnak fölpattanni. De vigyáznak egymásra.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Szúnyogháló és ajtók: hatékony védelem a rovarok ellen

  2. Lakossági fórumot hirdet a főépítész

  3. Felemás forduló az Andersenben

  4. DSTV: Rosti a Restiben – újra

  5. Remek hajrá, szép siker

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: Rosti a Restiben – újra

DSTV: Rosti a Restiben – újra

Embedded thumbnail for DSTV: rézpénz lett a hónap műtárgya

DSTV: rézpénz lett a hónap műtárgya

Embedded thumbnail for DSTV: "Felülírt protokoll" – tárlatvezetéssel (galériával)

DSTV: "Felülírt protokoll" – tárlatvezetéssel (galériával)

Top hírek

  1. Ütközés a 6-os főúton – forgalmi akadállyal

  2. Gyászol Dunaújváros, elhunyt Hubikné Tarján Éva

  3. Szabadkori a Szalki-szigeten: élt a jég! (galéria)

  4. Megválasztották a választási bizottságot, majd esküt is tettek a testület tagjai

  5. Kiss Attila és Pásztor Bertalan vehette át a város Pro Cultura Intercisae díját

Galéria

Jeges örömök (2026)

Tárlatvezetés a Kortárs Művészeti Intézetben

Kenguru Kupa (2026)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 3. szám - 2026.01.23.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő