Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. jan. 27. Angelika
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

Varázslókról, advent kezdetén

Kultúra
advent
karácsony
ünnep
hagyományok

facebook megosztás

Várkonyi Balázs - 2015. nov. 29., 11:59

Messze még az ünnep, de a postás már ma meghozta a karácsonyi ajándékom. Egy könyv érkezett, emlékébresztő meglepetéssel.

Vagy harminc éve volt, falvakat, tanyákat jártunk „idegenvezetőmel”, a kiváló néphagyomány-kutató, költő Polner Zoltánnal. Kerestük a szellememberek nyomát. A Teknyőkaparóét például. Ki is volt ő? Nem tudni. Még a XIX. századi kutatók is csak fantomként hajkurászták a jövendőmondó „tátust”. Vagyis táltost. Legendája viszont majd’ két évszázad után is tovább élt, az öregek úgy szóltak róla, mintha épp nemrég járt volna feléjük… pedig csak a szájhagyomány éltette. Egy bölcs öreg lehetett, észben több a többinél. Jósolt, jövőt álmodott, s rá aggattak sok varázslatos történetet: „… ahogy jött, úgy ment, forgószél vitte el.”

Ilyforma titokzatosság volt Veszett Nagy Sándor is. Ő azért egy kicsit megfoghatóbb: az etnográfusok róla azt legalább kiderítették, hogy jó másfél évszázada Keresztes Nagy néven híres állatgyógyító volt. Különösképp a veszett kutyákhoz értett, így lett ő a „veszettorvos”. A köré szövött történeteket viszont több legendaalak cselekedeteiből gyúrta össze az emlékezet – úgy, ahogy a néprajzból ismert ördöngös kocsisok, tudós pásztorok, vajákosok alakja is gyakran sok legendából lesz eggyé. Amint a mese is képzelt valósággá: az például, amikor az öreg Veszett a Csikójáráson a kocsiderékban ülve a lovakat megakasztó fekete kutyává változott.

De hogy visszakanyarodjak az elejére: jártuk a dűlőket, földutakat, faggattuk az öregeket. Megéledt előttünk az ősi sámánvilág. Történeteket hallottunk gyógyítókról meg rontókról, magukat kutyává változtató bűbájosokról, trükkös garabonciásokról; az utazókat fehér kutya képében riogató Zombori Pistáról, a döglött lovat is fölállító Kurairól, a lakodalmasokra árvizet küldő Rozgonyi temetőcsőszről. Meg persze a „veszettorvosról”. Az emlékezők szerint az ő gyógyító eszköze volt a fekete üröm meg a kampós bot. Na és a minden titkot rejtő „fekete könyv”. Ezt senkinek sem volt szabad felütni, aki megtette volna, veszedelmet hoz a saját fejére. Hogy mi volt abba írva, az már örök titok marad.

Mindezt a postás hozta Polner-könyvből idézem fel. Abban ott lelem az egykori rádiós dokumentumműsorunk leiratát. Veszett Nagy Sándor nyomában – ezt a címet adtam neki egykor. Ha ma útnak indulnánk, loholhatnánk a nyomában, fogyó reménnyel. „Ma is keresik, de nem tanáltatik”… ahogy az Attila-legendát leíró mondatöredék is szól.

Valahogy így vagyunk az adventi népi rítusokban előkerülő egykori szokások zömével. A biblikus történetekhez megannyi naturális valóélet-tapasztalás párosul, aztán tanakodhatunk, hogy értsük a Kálmány Lajos föllelte hajdani betlehemesben a Kisdedet köszöntő rész után e szavakat: „Hallod, pajtás, bakter türköl a toronyba!” Vagy mit jelent ugyanott az Öreg juhász frivol mondata: „Karidom, karidom, nagyot ütök a farodon!” Pedig egyszerű a képlet. A népi emlékezet együtt őrzi a valóságost a fikcióval, a komolyat a mulatságossal, a csodát a reálissal. Ahogy a most kezdődő adventidőben együtt van az ünnepre készülés hétköznapi rutinja, a gyermeknek kínált mese, és a legfontosabb, az úrjövetvárás misztériuma is.

A rovat további hírei: Kultúra

Az ezeréves túlélő

Az ezeréves túlélő

2017. aug. 20.

Nem vagyok vallásos, mit ünnepeljek? Róka Gizi mondta ezt egykor, augusztus huszadika előtt, legalábbis anyám emlékezete szerint. Bárki más lehetett volna, nem csak a rég elment Gizella asszony gondolkodhatott ilyen sarkosan. Különben is, volt ez a nap alkotmányünnep is… Igaz, sosem hittem, hogy bárki közülünk valódi ünnepi tartalmat képzelne az alkotmánynap mögé, nem csupán politikai hívó szót.

"Szent István nézz Mennyből le"

"Szent István nézz Mennyből le"

2017. aug. 20.

István, uralkodása idején még augusztus 15-ét jelölte meg az államalapítás és a kereszténységgel való kapcsolat szentesítésének ünnepeként, és ez a nap lett a Nagyboldogasszony napja is. Az uralkodó hagyományosan ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot. A középkorból ránk maradt Nagy legenda úgy tartja, élete végén a beteg király e napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ő maga is ezen a napon halt meg.

Zene és tánc az ünnep előestéjén

Zene és tánc az ünnep előestéjén

2017. aug. 19.

Szombaton ismét több százan voltak kíváncsiak a Fúvószenekarok és Mazsorettek Nemzetközi Találkozójának résztvevőire, akik hangos dobpergéssel és trombitaszóval érkeztek a felvonulás után a mozi előtti térre.

Minden napra egy kiállítás

Minden napra egy kiállítás

2017. aug. 16.

A Kortárs Művészeti Intézetben a nyár vége nem a pihenésről és a hűsölésről szól. Augsuztus 14-től ugyanis az Újpart Egyesületnek köszönhetően két héten át szinte minden nap új kiállítást mutatnak be a pincegalériában, valamint egy két héten át tartó alkotótábor is kezdetét veszi.

Esti harangszó a jeles napon

Esti harangszó a jeles napon

2017. aug. 15.

Az ausztriai Őrvidéken Boldogasszony; Délvidéken, a Dél-bácskai körzetben Boldogasszonyfalva; a Zselicségben, Baranya és Somogy határán Boldogasszonyfa. Települések, amelyek neve a Mária-tisztelet jegyében született, és ahol különös figyelem övezi augusztus tizenötödikét: a napot, amelyen az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint Jézus Krisztus édesanyját magához emelte a Teremtő.

Ingyen utazhatnak a diákok

Ingyen utazhatnak a diákok

2017. aug. 13.

Díjmentes vasúti utazással látogathatják a diákcsoportok az országos múzeumokat, valamint egyes nemzeti emlékhelyeket és műemlékeket a Magyar Közlöny legfrissebb számában közzétett kormányhatározat szerint.

Csak torokra menj!

Csak torokra menj!

2017. aug. 12.

Gyerekek játszanak a közös udvaron. Játékfegyverrel vadásznak egymásra, kis labdák repülnek, a megcélozott menekül, közben visszakiált: lábra ér, arcra nem! A szivacslabdák persze az arcon se okoznának sérülést, még a földre pottyanva se igen tudnak fölpattanni. De vigyáznak egymásra.

  • További hírek

Friss hírek

  1. DSTV: Kenguru Kupa a Vasváriban

  2. Szúnyogháló és ajtók: hatékony védelem a rovarok ellen

  3. Lakossági fórumot hirdet a főépítész

  4. Felemás forduló az Andersenben

  5. DSTV: Rosti a Restiben – újra

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: Kenguru Kupa a Vasváriban

DSTV: Kenguru Kupa a Vasváriban

Embedded thumbnail for DSTV: Rosti a Restiben – újra

DSTV: Rosti a Restiben – újra

Embedded thumbnail for DSTV: rézpénz lett a hónap műtárgya

DSTV: rézpénz lett a hónap műtárgya

Top hírek

  1. Ütközés a 6-os főúton – forgalmi akadállyal

  2. Gyászol Dunaújváros, elhunyt Hubikné Tarján Éva

  3. Szabadkori a Szalki-szigeten: élt a jég! (galéria)

  4. Megválasztották a választási bizottságot, majd esküt is tettek a testület tagjai

  5. Kiss Attila és Pásztor Bertalan vehette át a város Pro Cultura Intercisae díját

Galéria

Jeges örömök (2026)

Tárlatvezetés a Kortárs Művészeti Intézetben

Kenguru Kupa (2026)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 3. szám - 2026.01.23.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő