1978. január 6-a majdnem olyan nap volt, mint a többi. Egy valamiben viszont az a vízkereszt-nap merőben különbözött a szokásostól: harminchárom év után akkor tért vissza magyar földre államiságunk és függetlenségünk jelképe, a Szent Korona.
1978. január 6-a majdnem olyan nap volt, mint a többi. A havas utcákon szél görgette a lecsupaszított, kidobott karácsonyfákat, a templomokban megemlékeztek a háromkirályok ünnepéről, lezajlott a vízszentelés szertartása, a görög katolikusok az ősi hagyományt követve kivonultak az élővizek partjára – már ahol a hatalom árnyékában ezt megtehették… Egy valamiben viszont az a vízkereszt-nap merőben különbözött a szokásostól: harminchárom év után akkor tért vissza magyar földre államiságunk és függetlenségünk jelképe, a Szent Korona.
1945. március 27-e: az őrzőhelyről, a kőszegi bunkerből a korona és a koronázási jelvények hosszú útra indulnak. A menekülő kormány egy 1928-as, „fenyegető veszély” estén alkalmazandó törvénycikkre hivatkozva viszi magával a nemzeti szimbólumot. A korona elhagyja Magyarország területét. Marizell, később a biztonságosabbnak tűnő Mattsee lesz a rejtekhelye. Április vége felé azonban közeledik a front. Ekkor, a 27-ére virradó éjszaka a koronaőrök felnyitják a díszes ládát, a bőrtokokkal védett ereklyéket egy fémhordóba rejtik, s egy mocsaras helyen lévő sziklafal tövében elássák.
A fogságba került koronaőröktől a 8. amerikai hadtest parancsnoka lefoglalja a koronaládát – ám annak három kulcsát csak a nyár derekán sikerül előkeríteni. A ládát felnyitva döbbenten látják: abban csak a királyi kard van. A vallatások során végül megtudják, hol van a relikviák rejtekhelye. A Szent Korona az Egyesült Államok őrizetébe kerül. Egy frankfurti banktrezorba viszik, később titokban Amerikába szállítják. Az egykori feljegyzések szerint a koronaláda védőburkolatára megtévesztésül a „sugárveszélyes repülő tárgy” feliratot rótták…
Magyarország évtizedekig hiába kezdeményezte nemzetközi fórumokon a korona visszaszerzését – az amerikaiak Kádár János regnálása idején a követelést nem akarták teljesíteni. Az enyhülés időszakában Carter elnök végül a visszaadásról döntött.
1978. január 5-én az őrzőhely, a Fort Knox katonai támaszpont betoncelláját felnyitották. Kivételes biztonsági intézkedések közepette az ereklyéket útnak indították Magyarországra. Másnap Cyrus Vance külügyminiszter az Országházban ünnepélyes külsőségek között adta vissza a magyar nép függetlenségét jelképező relikviákat.
Vízkereszt ünnepe 1978 óta a Szent Korona hazatérésének kegyeleti napja is.
