Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. jan. 28. Károly, Karola
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

A suvadás áldozatai

Kultúra
partfal
löszfal
Dunaújváros

facebook megosztás

Várkonyi Balázs - 2016. feb. 29., 17:30

Dunaszekcső, Solt-Tételhegy, Paks, Balatonakarattya, Abaújvár, Kállósemjén – csak néhány a talajmozgás sújtotta számos település közül. Ezt a jelenséget ugyanis hazánk hatszázötven községe szenvedi meg.

E települések közelében kétezer helyszínen ismert az úgynevezett „lejtős tömegmozgás” valamelyik formája – suvadás, partrogyás, rétegcsúszás, omlás, talajfolyás, vagy a legenyhébb, a kúszás.

A leginkább veszélyeztetett térségek egyike a Mezőföld. Kulcs, Rácalmás, Dunaföldvár, és persze Dunaújváros egyaránt a lejtőcsuszamlás ismert áldozata. A legnagyobb partfalomlás ma ötvenkét éve Újvárosban következett be. Ennek előzménye: 1963 végén a Radar városrész és a kórház melletti partszakaszon a talajvíz vészesen megnövekedett, a Duna a löszt omlékonnyá tette, a partfalat alámosta a víz. A tragédia napja 1964. február 29-én jött el.

Fotó: Dunaújvárosi Hírlap Archívum

A partközelben élők először mély, fenyegető morajlást hallottak. Ahogy elmondták: mintha a föld alatt ágyúk dörgése hangzott volna. Ez volt az előjel. Félórás csönd után tompa dörrenések hallatszottak, majd óriási robajjal bekövetkezett a suvadás. Több mint egy kilométer hosszan hihetetlen mennyiségű, 10 millió köbméternyi löszfal szakadt le és zuhant a folyóba. A kárjegyzőkönyv szerint a Vasmű I-es szivattyútelepe körülbelül 35 métert csúszott a Duna felé, és 12 fokkal elfordult függőleges tengelye körül. A csatlakozó csővezetékek elszakadtak. A propellerkikötő hídja és a kikötővel kapcsolatos létesítmények tönkrementek. A „Szakadópart” szélén lévő ideiglenes épületek egy része a közművekkel együtt a mélybe zuhant. A partfalomlás a város és a vasmű biztonságát egyaránt veszélyeztette.

A katasztrófa okát vizsgáló szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy a kedvezőtlen hidrogeológiai adottságok és vízjárási viszonyok mellett a 60-as évek felelőtlen városüzemeltetése, annak alacsony színvonala is okolható. A közműveket elhanyagolták, azok állapota leromlott. A talajvíz szintje a telepítés óta jócskán megemelkedett, némely partszakaszon akár 9-13 méterrel is. A legfőbb ok azonban a városépítés során az ökológiai viszonyokba történt durva beavatkozás volt.

A probláma később is jelentkezett (Fotó:MTI)

A helyreállítás megkezdődött, az alapfokú védelmi munkák is megindultak. Részben ennek volt köszönhető, hogy a jó egy év múlva, 1965 tavaszán bekövetkezett újabb partomlás már nem járt olyan súlyos következményekkel. Újvárosban és a környéken az évtizedek alatt elvégzett partfalerősítés eredménye, hogy az utóbbi időben már csak kisebb földmozgások történtek. A tavalyi vízügyi konferencián az egyik szakértő azt mondta: Rácalmás-Öregfalu már a Duna mélyén lenne, ha nem stabilizálják időben a partfalat. Elképzelhető, hogy Dunaújváros egy újabb partfalcsúszásnál mekkora kárt szenvedett volna a védőművek megépítése nélkül…

A mindenkori legnagyobb suvadás hazánkban egyébként másfél évszázada történt: az észak-magyarországi Arló fölött 1863-ban olyan hatalmas földmozgás indult meg, hogy a Csahó-hegy szinte leszakadt. Később a földindulás kétszer megismétlődött, a lezúduló talaj elzárta a Szohony-völgy alját, és az így képződött gát fölött a 20-as évekre kialakult az Arlói-tó.

A rovat további hírei: Kultúra

Az ezeréves túlélő

Az ezeréves túlélő

2017. aug. 20.

Nem vagyok vallásos, mit ünnepeljek? Róka Gizi mondta ezt egykor, augusztus huszadika előtt, legalábbis anyám emlékezete szerint. Bárki más lehetett volna, nem csak a rég elment Gizella asszony gondolkodhatott ilyen sarkosan. Különben is, volt ez a nap alkotmányünnep is… Igaz, sosem hittem, hogy bárki közülünk valódi ünnepi tartalmat képzelne az alkotmánynap mögé, nem csupán politikai hívó szót.

"Szent István nézz Mennyből le"

"Szent István nézz Mennyből le"

2017. aug. 20.

István, uralkodása idején még augusztus 15-ét jelölte meg az államalapítás és a kereszténységgel való kapcsolat szentesítésének ünnepeként, és ez a nap lett a Nagyboldogasszony napja is. Az uralkodó hagyományosan ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot. A középkorból ránk maradt Nagy legenda úgy tartja, élete végén a beteg király e napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ő maga is ezen a napon halt meg.

Zene és tánc az ünnep előestéjén

Zene és tánc az ünnep előestéjén

2017. aug. 19.

Szombaton ismét több százan voltak kíváncsiak a Fúvószenekarok és Mazsorettek Nemzetközi Találkozójának résztvevőire, akik hangos dobpergéssel és trombitaszóval érkeztek a felvonulás után a mozi előtti térre.

Minden napra egy kiállítás

Minden napra egy kiállítás

2017. aug. 16.

A Kortárs Művészeti Intézetben a nyár vége nem a pihenésről és a hűsölésről szól. Augsuztus 14-től ugyanis az Újpart Egyesületnek köszönhetően két héten át szinte minden nap új kiállítást mutatnak be a pincegalériában, valamint egy két héten át tartó alkotótábor is kezdetét veszi.

Esti harangszó a jeles napon

Esti harangszó a jeles napon

2017. aug. 15.

Az ausztriai Őrvidéken Boldogasszony; Délvidéken, a Dél-bácskai körzetben Boldogasszonyfalva; a Zselicségben, Baranya és Somogy határán Boldogasszonyfa. Települések, amelyek neve a Mária-tisztelet jegyében született, és ahol különös figyelem övezi augusztus tizenötödikét: a napot, amelyen az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint Jézus Krisztus édesanyját magához emelte a Teremtő.

Ingyen utazhatnak a diákok

Ingyen utazhatnak a diákok

2017. aug. 13.

Díjmentes vasúti utazással látogathatják a diákcsoportok az országos múzeumokat, valamint egyes nemzeti emlékhelyeket és műemlékeket a Magyar Közlöny legfrissebb számában közzétett kormányhatározat szerint.

Csak torokra menj!

Csak torokra menj!

2017. aug. 12.

Gyerekek játszanak a közös udvaron. Játékfegyverrel vadásznak egymásra, kis labdák repülnek, a megcélozott menekül, közben visszakiált: lábra ér, arcra nem! A szivacslabdák persze az arcon se okoznának sérülést, még a földre pottyanva se igen tudnak fölpattanni. De vigyáznak egymásra.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Gyanús volt a Mercedes – nem alaptalanul

  2. Elismerték legjobbjaikat a motorcsónakosok (galériával)

  3. Nem okozott gondot a román csapat a magyar válogatottnak

  4. Átképzéssel segítik a városi munkakeresőket

  5. A páciensélmény jövője a modern egészségügyi marketingben

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: Kenguru Kupa a Vasváriban

DSTV: Kenguru Kupa a Vasváriban

Embedded thumbnail for DSTV: Rosti a Restiben – újra

DSTV: Rosti a Restiben – újra

Embedded thumbnail for DSTV: rézpénz lett a hónap műtárgya

DSTV: rézpénz lett a hónap műtárgya

Top hírek

  1. Ütközés a 6-os főúton – forgalmi akadállyal

  2. Gyászol Dunaújváros, elhunyt Hubikné Tarján Éva

  3. Szabadkori a Szalki-szigeten: élt a jég! (galéria)

  4. Gyanús volt a Mercedes – nem alaptalanul

  5. Eltűnt Dudás Dávid Ármin – jelezze, ha tud róla!

Galéria

Magyar Motoros Vízisport Szövetség díjátadó (2026)

Jeges örömök (2026)

Tárlatvezetés a Kortárs Művészeti Intézetben

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 3. szám - 2026.01.23.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő