Édesanyák könnye
„… legalább hat pár keze legyen, hogy mindennel időre végezzen; no és három pár szeme, hogy a tekintete mindig rajta legyen a szerettein.”
Anyák napja előestéje volt. A virágárus jócskán ráhúzott a műszakjára, a Széchenyi utcai boltjának ajtaja még tárva-nyitva volt, amikor bátyámmal arra baktattunk. Így jött az ötlet: vegyük meg Mamának a csokrot még ma – javasoltam. – Na ne! – csattant fel ő. – Majd reggel veszünk, a frissen vágottból! Ez a legkevesebb – tette hozzá nagyfiúsan. És így lett.
Az okos nagytestvéremnek akkor is igaza volt. Mindig friss virággal leptük meg aztán édesanyánkat. És mindig így hívtuk: Mama. Soha másra nem állt a szánk, attól fogva, hogy kicsiként először mondtuk ki ezt a négy hangzót. A neki járó örök megszólítás így lett egy teljes élet szimbolikus kerete.
Sosem tudtam anyák napján kerek köszöntőt fogalmazni, de tán nem is kellett. Eléggé beszédes volt a szó helyett virág. Meg a gyermeki ölelés. Könnyet kapott az ember cserébe. Hát persze, ez az anyák reakciója bánatban, örömben egyaránt. Már a világra jövetelünk képlete is – József Attila töredéksora szerint – az anyák számára éppen ez: „… önnön fájdalmad boldogsága”.
A különös tantörténeteiről ismert olasz író-szerzetes, a szaléziánus Bruno Ferrero foglalja mesébe, hogy Isten miként teremtette meg az édesanyát. Sokáig bajlódik vele, egy angyal meg is rója: ezzel vesztegettél el egy egész hetet? Az Úr szabadkozik, hiszen nem könnyű feladat megteremteni az anyát úgy, hogy kávéból és az előző napok maradékából éljen, olyan legyen a csókja, hogy mindent meggyógyítson, és legalább hat pár keze legyen, hogy mindennel időre végezzen; no és három pár szeme, hogy a tekintete mindig rajta legyen a szerettein. És mindig magától meggyógyuljon. És mindent elviseljen… Az angyal ekkor a magteremtett Édesanya szemében megpillant valami fölöslegeset. Nem fölösleges az – mondja az Úr –, az a könnycsepp, ami kifejezni az örömöt, a bánatot, a csalódást, a fájdalmat, a magányt és a büszkeséget; de – teszi hozzá – „megvallom az igazat, a könnyet nem én teremtettem!”
A rovat további hírei: Kultúra
DSTV: a csomagolás kihívása a papíriparban
2025. aug. 21.
Remek bemutató várja a vendégeket a Magyar Papírmúzeumban, derül ki a DSTV összeállításából. Az érdeklődők a csomagolástechnika történetével, illetve papíripari vonatkozásaival is ismerkedhetnek a Papírgyári úti intézmény kiállítóterében. Hangkép.
DSTV: már a KönyvTérre készülnek
2025. aug. 19.
Egy előhang már szerepelt hasábjainkon, most itt a DSTV összeállítása és az esemény plakátja arról, hogy már javában tartanak az idei KönyvTér előkészületei: a József Attila Könyvtár immár hetedik kavalkádjának a Városháza tér biztosít helyszínt szeptember 6-án. Hangkép.
DSTV: Hirosima túlélő fái
2025. aug. 16.
A koncert híréről már beszámoltunk, most itt a DSTV összegzése a különleges bemutatóról. A városunkból elszármazott kortárs zeneszerző, Nagy Ákos Hirosima fái című darabját a tokiói Liszt Intézetben mutatták be az atomtámadás 80. évfordulójának emléke előtt tisztelgő hangversenyen. Hangkép.
A művészet összekovácsolja az embereket
2025. aug. 14.
A SKICC Művészeti Egyesületnek rendkívül szép múltja van – hosszú évek óta egyengeti a csoporthoz kapcsolódó alkotók útját. A közösség idén immár 18. alkalommal rendezte meg alkotótáborát – az összetartás most sem ismert országhatárt: Erdélyből is érkeztek művészek.
Újra lesz KönyvTér – idén már hetedszerre
2025. aug. 09.
Bár még van idő az eseményig, érdemes előre beírni a naptárba a kultúra összes barátjának: újra a Városháza tér ad otthont a József Attila Könyvtár nyárbúcsúztató seregszemléjének. A KönyvTér című forgatagba szeptember 6-án várják az érdeklődőket!
DSTV: hajkarika a hónap műtárgya
2025. aug. 09.
Apró, de annál becsesebb kincsek bemutatásával folytatódott az Intercisa Múzeum sorozata, derül ki a DSTV összegzéséből. A hónap műtárgya ezúttal az úgynevezett S-végű hajkarika lett – a leletanyag jellemzőiről Hodik Mónika történész-muzeológus beszélt. Hangkép.
DSTV: a forint a papírmúzeumban
2025. aug. 08.
A forint születésnapjáról esett már szó korábban is a DSTV összeállításában, ezúttal egy különleges kollekció került a fókuszba: Pelbárt Jenővel, a Magyar Papírmúzeum igazgatójával az intézményi gyűjtemény kapcsán foglalkoztak a pénznem alakulásával. Hangkép.