Rémségek éjszakája

Egykor a szicíliai szent, Lúcia ünnepe a téli napfordulat idejére esett, amikor az esztendő leghosszabb éjszakáját és legrövidebb nappalát éli az ember – persze csak a mi északi féltekénken, mert a délin épp fordítva van. Jó négy évszázada azonban Lúcia-Luca elvesztette e kivételes képességét: 1582-ben XIII. Gergely pápa reformja nyomán életbe lépett a gregorián-naptár, amely december 21-én jegyzi a napfordulatot.

Az egykor évkezdőnek számító Luca-nap ettől persze még híres maradt. Hiedelmek sokasága kötődik hozzá. Közülük a legrémisztőbb: ezen éjszaka bűbájosok tömege indul útnak, hogy megrontson embert és állatot. Sokféle praktika kellett, hogy a bajt megelőzzék. A feljegyzések szerint például az óbecsei gazdák Luca-nap estéjén a kapuban őrködtek, nehogy valaki megfaragja a kapufát, mert ezzel a bűbájos szerezné meg a tehén hasznát. Másutt az ajtóhoz söprűt tettek, abba kést szúrtak, hogy a boszorkányok ne tudjanak a házba bemenni. Fontos figyelmeztetés: lucaestén minden ajtót-ablakot zárva kell tartani, hogy a gonosz kint rekedjen.

E napon, kedves Olvasó, ha jót akar, semmiképp ne süssön kenyeret, ne fonjon fonalat, pénzt vagy bármi eszközt ne kérjen s ne adjon kölcsön, mert minden ilyen bajt hoz. Szerencsés dolog viszont cirokból lucasöprűt készíteni, azzal a portát körülsöpörni. A lányok, ha tudni akarják, hogy ki köti majd be a fejüket, szentestéig készítsék el a lucaszéket, azt vigyék el az éjféli misére, ott üljenek rá, és azonnal meglátják jövendőbelijüket. A legények ugyanezzel a holtbiztos módszerrel a boszorkányok kilétére deríthetnek fényt… A gazdák a lucabúza keltetésével a következő év termését puhatolhatják ki. A gyerekek ajándékokra számíthatnak, ha e napon maskarába öltöznek, és a házakat körbejárva mondókákkal kívánnak gazdag termést, a jószágra pedig bő szaporulatot. Vigyázat, ha mégsem adunk nekik ajándékot, átkokat szórhatnak a fejünkre!