Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. már. 07. Tamás
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

Pentele nevezetes polgára - filmszalagon

Kultúra
Pentele
Dunaújváros
Rosty Pál

facebook megosztás

Várkonyi Balázs - 2017. júl. 05., 10:53

A közelmúltban Rosty Pál életéről és nagy utazásáról készült dokumentumfilmet mutattak be a budapesti Cervantes Intézetben. Az alkotók – Kaszab Zsuzsa és Herczeg György, a Latin-Amerikai Magyar Egyesület alapító tagjai – végigjárták a híres világvándor egykori tengerentúli utazásának állomásait. Az „itiner” adott volt, csak követniük kellett a Rosty-könyvben foglaltakat.

Pentele egykori neves lakójának az Úti emlékezetek Amerikából című könyve az első magyar nyelvű útleírás volt Kubáról, Venezueláról és Mexikóról. A valaha Kubában készült legelső fénykép Rosty Pálé, ő jelenti tehát a szigetország fotográfiatörténetének kezdőpontját. De mi előzte meg a nagy utazást?
A fiatal nemes – mint azt az emlékezetét ébren tartó újvárosiak pontosan tudják – az 1848-49-es szabadságharc kezdetén otthagyja minisztériumi állását, Kossuth katonájának áll. A Károlyi-huszárezredben küzd a szabadságért. A bukás után külföldre menekül, de a hontalanság éveit is szellemi gyarapításra használja. Kitanulja a fotografálás, a „fényrajzolás” mesterségét, majd a tengerentúlra indul. Vándorútjáról így vall:

"A gyászos tizenkét évi időszakban, mely a szerencsétlen kimenetelű l849-diki eseményeket nyomon követé ...a bilincsekbe vert irodalom, a tudomány s művészet volt azon egyedüli tér; melyen szeretett hazánkhoz való ragaszkodásunkat bizonyíthattuk, ...tehát minden magyarnak szent kötelességévé vált ... e térek egyikén a haza javára működni, ... mert a homokszem egymagában nem sokat nyom ugyan, de a homokszemek halmozatja dombbá s utóbb heggyé emelkedik. Ily homokszemmel szándékoztam én is hazám oltárához járulni. Mielőtt Európát elhagytam,... Franczia- és Angolországban töltöttem mintegy két évet, hogy tervezett utazásomhoz megszerezzem a kellő ismereteket,... főleg pedig, hogy Párisban a fényrajzolás mesterségét megtanulhassam. Nézetem szerint a földismeret terjesztésére alig van hathatósabb eszköz, mintha a jellemző, hű rajzok által a különböző éghajlatok egyes tájairól, városairól, építményekről, növényekről s a t. világos képeket nyujtunk. Vándorlásom egyik főfeladatául tekintém eszerint az ily nemű képeknek a fényrajz útján való előállítását"

A dokumentumfilmről beszámoló Tóth Tamás írja: „A magyar fényképezés egyik legnagyobb alakja Barkóczi Rosti Pál. Neve sajnos alig ismert, tevékenysége nem szerepel az általános és középiskolai tananyagban, a róla szóló ismeretek nem tartoznak egy átlag magyar ismeretvilágába. Pedig a haza javát szem előtt tartó ember a művelt középnemesi réteg egyik legkiválóbb képviselője volt, akinek életútja minden tekintetben követésre méltó. … Az életéről és munkásságáról készült dokumentumfilm egy olyan embert mutat be a XIX. századból, aki azt mondta: „Ha megadatott az, hogy anyagilag támogatni tudom hazám fejlődését, akkor köteles vagyok ezt megtenni”. Vagyis nemcsak szavakban vette komolyan hazája szolgálatát, hanem sokat tett is érte. … Rosti Pál nemcsak egy kedvtelő utazgató volt, hanem olyan felelősséget érző nemesember, aki számos, a hazája fejlődéséért indított cselekedet tevékeny részese, esetenként kezdeményezője volt.”

A Tóth Tamás által leírt „neve alig ismert” félmondat általában igaz – de nem Újvárosban. A nevét viselő iskola, az önkormányzat vagy a hagyományőrzők sokat tesznek emléke őrzéséért. Magam többször megemlékeztem tiszteletre méltó tetteiről, halála 140. évfordulóján írtam: „Hazatérve tudásával a közjót szolgálja. Ősei példája szerint. A Rostyak művelt emberek, felvilágosult gondolkodók voltak. A nemzetért való önkéntes áldozatvállalás náluk családi örökség volt. Pál édesapja, Rosty Albert, egykori békési alispán a reformkori köznemesség áldozatkészségét példázta tetteivel: a közteherviselés szellemében önkéntes adófizető lett, jobbágyairól pedig örökváltsági szerződéssel gondoskodott. Sokat áldozott a kultúraátadásra is. A Nemzeti Színház daljáték felügyelőjeként tevékenykedett, fővárosi palotája a zenei élet egyik központja volt, házában a fiatal értelmiség szellemi otthonra lelt. Tekintélyét jól példázza, hogy személyes ismerősei közé fogadta Beethoven, a kor zenei császára.

Rosti Pál apjától örökölte művészi tehetségét – és megismerési vágyát is. Világnyelvek tudója lett, világkultúrák ismerője. Amerikai utazásait társadalomrajz írására és képi dokumentálásra hasznosította. Korának legjelentősebb útikönyvszerzői és fotográfusai között tartották számon. Idehaza bekapcsolódott a társasági és kulturális életbe. Jótékonysági estélyeket rendezett, megszervezte Richard Wagner pesti látogatását, és régi barátja, Liszt Ferenc kísérőjéül szegődött a mester magyarországi útjain. …
Rosty Pál – az időközben a polgáriasabb Rosti nevet fölvevő hazafi – élete utolsó szakaszában munkaerejét az ősei földjén élőknek áldozza. A vallás- és közoktatásügyek elhivatott szakértőjeként tevékenykedik a helyi képviselő-testületben és a pentelei iskolaszék elnöki posztján. A vármegyei törvényhatósági bizottság tagja lesz, így nemcsak községe, de a megye szellemi arculatának alakításában is szerepet kap. A XIX. századi polgári átalakulás kivételes képességű alakjaként tiszteli az utókor, a kultúrtörténet, és különösképp a városközösség.”
Emlékének tartozunk azzal, hogy szorgalmazzuk a dokumentumfilm dunaújvárosi bemutatását.

A rovat további hírei: Kultúra

Az ezeréves túlélő

Az ezeréves túlélő

2017. aug. 20.

Nem vagyok vallásos, mit ünnepeljek? Róka Gizi mondta ezt egykor, augusztus huszadika előtt, legalábbis anyám emlékezete szerint. Bárki más lehetett volna, nem csak a rég elment Gizella asszony gondolkodhatott ilyen sarkosan. Különben is, volt ez a nap alkotmányünnep is… Igaz, sosem hittem, hogy bárki közülünk valódi ünnepi tartalmat képzelne az alkotmánynap mögé, nem csupán politikai hívó szót.

"Szent István nézz Mennyből le"

"Szent István nézz Mennyből le"

2017. aug. 20.

István, uralkodása idején még augusztus 15-ét jelölte meg az államalapítás és a kereszténységgel való kapcsolat szentesítésének ünnepeként, és ez a nap lett a Nagyboldogasszony napja is. Az uralkodó hagyományosan ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot. A középkorból ránk maradt Nagy legenda úgy tartja, élete végén a beteg király e napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ő maga is ezen a napon halt meg.

Zene és tánc az ünnep előestéjén

Zene és tánc az ünnep előestéjén

2017. aug. 19.

Szombaton ismét több százan voltak kíváncsiak a Fúvószenekarok és Mazsorettek Nemzetközi Találkozójának résztvevőire, akik hangos dobpergéssel és trombitaszóval érkeztek a felvonulás után a mozi előtti térre.

Minden napra egy kiállítás

Minden napra egy kiállítás

2017. aug. 16.

A Kortárs Művészeti Intézetben a nyár vége nem a pihenésről és a hűsölésről szól. Augsuztus 14-től ugyanis az Újpart Egyesületnek köszönhetően két héten át szinte minden nap új kiállítást mutatnak be a pincegalériában, valamint egy két héten át tartó alkotótábor is kezdetét veszi.

Esti harangszó a jeles napon

Esti harangszó a jeles napon

2017. aug. 15.

Az ausztriai Őrvidéken Boldogasszony; Délvidéken, a Dél-bácskai körzetben Boldogasszonyfalva; a Zselicségben, Baranya és Somogy határán Boldogasszonyfa. Települések, amelyek neve a Mária-tisztelet jegyében született, és ahol különös figyelem övezi augusztus tizenötödikét: a napot, amelyen az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint Jézus Krisztus édesanyját magához emelte a Teremtő.

Ingyen utazhatnak a diákok

Ingyen utazhatnak a diákok

2017. aug. 13.

Díjmentes vasúti utazással látogathatják a diákcsoportok az országos múzeumokat, valamint egyes nemzeti emlékhelyeket és műemlékeket a Magyar Közlöny legfrissebb számában közzétett kormányhatározat szerint.

Csak torokra menj!

Csak torokra menj!

2017. aug. 12.

Gyerekek játszanak a közös udvaron. Játékfegyverrel vadásznak egymásra, kis labdák repülnek, a megcélozott menekül, közben visszakiált: lábra ér, arcra nem! A szivacslabdák persze az arcon se okoznának sérülést, még a földre pottyanva se igen tudnak fölpattanni. De vigyáznak egymásra.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Szakmai napot tartottak a Mondbach-kúriában

  2. Mozogjunk az egészségünkért

  3. Virággal, vadvirággal a szebb környezetért

  4. Nőnapi ünnepcsokor a Generációk Házában

  5. Hamis vád miatt emelt vádat az ügyészség

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: kerekasztal a foglalkoztatásról

DSTV: kerekasztal a foglalkoztatásról

Embedded thumbnail for DSTV: diákolimpiai döntő a Vasváriban

DSTV: diákolimpiai döntő a Vasváriban

Embedded thumbnail for DSTV: mindent az EpiPen használatáról

DSTV: mindent az EpiPen használatáról

Top hírek

  1. Újabb online csalások – milliós kárral is!

  2. Focival emlékeztek egykori társaikra

  3. Hamis vád miatt emelt vádat az ügyészség

  4. Korlát épül és más fejlesztés is lesz

  5. Nőnapi ünnepcsokor a Generációk Házában

Galéria

IX. Szent Pantaleon Jótékonysági Bál

Kolbászfesztivál (2026)

FitCity Dunaújváros (2026. február)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 9. szám - 2026.03.06.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő