Egyszerű kiállítás

Vass Ádám - 2017. szep. 13., 07:45

Hajdu György aranydiplomás, életműdíjas fotóművész képeiből nyílt kiállítás a Munkásművelődési Központban kedden délután.

Több száz kiállítás, rengeteg díj, köztük a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetségének életműdíja és elismerés után Hajdu György 2010. október 9-én hunyt el. A fotóművész idén lenne 92 éves, fia, Hajdu István az ő emléke előtt tisztelegve hozta el édesapja képeit a Munkásművelődési Központ folyosójára, hogy bárki megtekinthesse azokat. A tárlat az Egyszerű kiállítás címet kapta, Hajdu István elmondta, azért, mert nincs keret, nincsenek színek, csak a képek vannak és a pillanat mögé látás, a hobbi és a munka szeretete. Megnyitójában köszönetet mondott mindazoknak, akik segítenek az olyan embereknek, akik valami értékeset hoznak létre, akárcsak az MMK tagjai.

A rovat további hírei: Kultúra

Egy korsó „védőital” orvosi receptre?

2017. júl. 31.

Gyógyszertár, sorállás, dögmeleg. Lassan haladunk, a patikárius hölgy minden pácienst tanácsokkal lát el. Tudja, mondtam már – int egy vékony fickót –, sok folyadékot! Amaz serényen bólogat, mire a mögöttem álló testes úr: Én már a mai három korsómat megittam… S hogy kétségünk se legyen, mi volt a három korsóban, hozzáteszi: ideje lenne már a sört is receptre adni!

Egy „gyorsan elviharzó élet”

2017. júl. 31.

1849. július 30-a: vacsoravendégek ülnek asztalhoz Székelykeresztúron, Vargha Zsigmond portáján. Bivalytejes-túrós puliszkát esznek, ezt egy versből tudhatjuk, amit a vendégek egyike, a fiatal költő írt a házigazda lányának, Rozáliának. A legenda szerint egy körtefa alatt született költemény az ifjú alkotó legutolsó műve.

Rajt, cél

2017. júl. 30.

De hát ezüstérmes vagy, ember! – kiáltott fel a riporter annak hallatán, hogy milyen visszafogottan nyilatkozik Verrasztó Dávid a saját remek teljesítményéről.

Boró: annyi, mint – egyszerűség…

2017. júl. 30.

Aki már életében legendává lesz, annak titkát sokan szeretnék megfejteni. Elolvastam mindent, amit lehet, de sokra nem jutottam, csak arra: nincs titok. Borovszky Ambrus egyszerűen – önmaga volt, hétköznapi figura, miközben az évek során a tekintély jelképe lett.