Több mint ezren mentek el vért adni

A világnap alkalmából szervezett véradás többéves múltra tekint vissza a katasztrófavédelemnél. Először Győr-Moson-Sopron megyében kerítettek rá sort, évek óta ott nyújtják a legtöbben a karjukat, az idén kétszázötvenheten. Az első három legaktívabb megye között van még Bács-Kiskun és Borsod-Abaúj-Zemplén megye. Országszerte ezerhetvenkét kolléga szánta el magát a véradásra, az orvosi vizsgálatot követően kilencszázkilencvenöt önkéntes ülhetett be a székbe. A katasztrófavédelem munkatársai végül több mint négyszáznegyvenhét liternyi vért adtak.
 
Véradó bárki lehet, aki egészséges, és elmúlt tizennyolc, de kevesebb mint hatvanöt éves, és a helyszíni orvosi vizsgálat nem tárt fel kizáró, vagy halasztó okot. Utóbbiak közé tartozik például a füllyukasztás, a friss tetoválás, ilyenek a kisebb műtétek is, ezek után három hónapot, nagyobb műtétek esetén ennél is többet kell várni a véradással. A jelentkezők egy kérdőívet töltenek ki, amelyben betegségekre, szokásokra vonatkozó kérdések is vannak. Aki megfelelt a szűrésen, attól egy-egy alkalommal négy és fél deci vért vesznek le, ez egy átlagos, normál állapotban lévő felnőtt számára nem megterhelő.

MTI-fotó (Koszticsák Szilárd felvétele)

A Katasztrófák Csökkentésének Világnapját az Egyesült Nemzetek Szervezete 1989-ben jelölte ki, akkor október második szerdájára tették, később október tizenharmadikát nevezték ki világnapul. Ez a nap arról szól, hogyan tudják világszerte az emberek és a közösségek csökkenteni a katasztrófáknak való kitettségüket és minél jobban tudatosítani azt, milyen fontos kézben tartani a rájuk leselkedő veszélyeket. Az ENSZ minden évben valamilyen célt is kijelöl. A világnap idei témája illeszkedik a 2016-ban elindított, a katasztrófakockázatok csökkentését célzó Sendai Seven kampányba. 2018-ban a Sendai Keretrendszer hét célkitűzése közül a harmadik áll a középpontban: eszerint 2030-ig el kell érni, hogy csökkenjen a katasztrófák okozta gazdasági károk GDP-hez viszonyított aránya.

-katasztrofavedelem.hu-