Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet alelnöke pénteken az MTI-nek elmondta, az idei termésmennyiség fajtától, termesztő körzettől, az ültetvény elhelyezkedésétől és fekvésétől függően erőteljesen változékony képet mutat. A termést mindig erőteljesen meghatározza a fák előző évi termésterhelése: tavaly 900 ezer tonnához közelítő, nagy termés terhelte a fákat, továbbá az aszályos időjárás gyengébb virágzást, illetve termést vetített előre - mondta. Emellett jelentős terméskiesést okozott a szélsőséges időjárás is. Június 27-én a tavaszi fagykárokkal egyébként is sújtott, a magyar almatermő terület felét adó észak-keleti országrészben egy extrém erejű zivatarlánc jelentős vihar- és jégkárokat okozott - tette hozzá az alelnök.

Magyarország almatermése az elmúlt tíz év átlagában 600 ezer tonna körül mozog, 300 és 900 ezer tonna között változik évjárattól függően - emlékeztetett az alelnök. Megjegyezte, hogy az ültetvények területe évről évre csökken, 20 évvel ezelőtt 42 ezer hektáron termesztettek almát, jelenleg 25 ezer hektáron.

Kép: MTI (Balázs Attila felvétele)

Az ország almatermelésének mintegy felét Szabolcs megye adja, jelentősebb termesztő körzetek találhatók még az északkeleti térségben, illetve Pest, Bács-Kiskun, Somogy és Zala megyében. Az almatermés kétharmadát ipari célokra használják, egyharmada étkezési alma - tette hozzá.

Kitért arra, hogy az árak egyelőre nehezen jelezhetők előre, ugyanakkor az alma európai piaci árait meghatározó Lengyelországban is gyenge termést várnak, a hivatalos információk 2,0-2,5 millió tonna körüli termést becsülnek, amely a tavalyi termés fele, az átlagtermés 60 százaléka. Európa más, meghatározó almatermelő országaiban sincs a tavalyihoz hasonló rekordtermés. Ezért a tavalyi áraknál sokkal magasabb, a szervezetek becslése szerint az átlagosnál is lényegesen jobb árakra számíthatnak a gazdák idén - fűzte hozzá.

(MTI)