Bukovinai székelyekről szóló könyvtrilógia második kötetét mutatták be

Gáspár Klára Székely szív címmel megjelent könyve a bukovinai székelyek életét, hányattatásait bemutató családi sorstörténet ihlette trilógia második része; az első kötet tavaly jelent meg Székely vér címmel.

A könyv történései a harmincas évek végén és azt követően játszódnak. Az Ambrus család életén keresztül mutatja be a kötet a népcsoport korabeli történetét. Olyan kérdésekre keresi a választ, hogy miként éli meg a néhány éves gyermek székely-német keresztszüleinek Sziléziába telepítését, családjának kényszerűségből Bácskába való költözését.

A kötetet és annak szerzőjét méltatva Szili Katalin miniszterelnöki megbízott azt mondta: könnyed stílusban, kedvesen megírt, élvezetes olvasmányról van szó, amely regényessége mellett tartalmas információforrásként is szolgálhat a bukovinai székelyek történelme iránt érdeklődők számára.

A Kárpát-medencei autonómiatörekvések egyeztetéséért felelős miniszterelnöki megbízott úgy fogalmazott: a népcsoport tagjai, bár rengeteg hányattatáson mentek keresztül, "ékszerként őrizték" identitásukat, nyelvüket, kultúrájukat, hagyományaikat. Azt mondta, "menekülés volt az életük", történelmi környezetük pedig jól jellemzi sok más közép-kelet-európai nép nehéz sorsát is. Ez utóbbi miatt Szili Katalin reményét fejezte ki, hogy a kötetek a későbbiekben más nyelveken is megjelennek majd.

A miniszterelnöki megbízott felhívta a figyelmet arra, hogy Gáspár Klára kötete segítséget nyújt mindenki számára, aki szeretné megérteni a múlt század harmincas-negyvenes éveinek magyarországi történéseit, a háború kisemberekre gyakorolt hatását.

Gáspár Klára a szerzői kiadásban megjelenő kötetek második darabjáról azt mondta: a trilógia első, könnyedebb, romantikus hangvételű részével szemben a Székely szív - miután már a második világháború és a székelyek hányattatásainak idején játszódik - komorabb. Mint mondta, jelenleg is készül a háromrészes munka befejező darabja.

Az 1775-ben az osztrák császársághoz került Bukovina az ott élő tizenhárom nemzetiségnek köszönhetően a Habsburg Birodalom legszínesebb tartománya volt, amely az első világháború után Romániához, a második világháború után a Szovjetunióhoz és Romániához került. A régióból több népcsoportnak távoznia kellett, a székelyek - rövid bácskai tartózkodás után - 1944-ben telepedtek le Magyarországon a Völgységben, Tolna és Baranya megyében.

Forrás: mti.hu

Fotó: illusztráció