Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. jan. 27. Angelika
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Dunaújváros Hetilap

Hosszú volt az út a nagy földcsuszamlástól a rendszerszintű partvédelemig

Közélet
partvédelem
önkormáyzat
várostörténet

facebook megosztás

doszerk - 2022. már. 16., 09:17

Az 1964. február 29-én bekövetkezett földcsuszamlás óta beszélhetünk Dunaújvárosban partvédelemről. 1968-ban megalakult Partfigyelő és Fenntartó Költségvetési Üzem, amely – bár azóta más néven – a mai napig ellátja a várost érintő partvédelmi feladatokat, és óvja az itt élőket. 

Ismert tény, hogy a Vasmű és a város tervezésekor és építésekor nem vették figyelembe a terület geotechnikai viszonyait, így történt, hogy Dunaújváros egy löszfennsíkra épült. A lösz porózus, erózióra érzékeny, nem homogén anyag, ami víz hatására roskad és tömörödik. Ez alatt a réteg alatt egy vastag, kemény agyagréteg található, melyen a lösz – különösen magas talajvízszint esetén – könnyedén megcsúszhat. 

Csúszások, rogyások korábban is

Erre az igencsak instabil talajszerkezetre épült a Vasmű és Dunaújváros is, annak ellenére, hogy már az 1950-es évek előtt és után is történtek időnként csúszások és rogyások a területen. 
1964. február 29-én azonban egy katasztrofális mértékű földcsuszamlás következett be. A radari magaspart egy 1300 méteres szakaszon megroskadt a Duna felé. Ezen a területen futottak azok az 1000-1200 mm átmérőjű csövek, amelyek a Dunából a Vasműbe szállították a gyár üzemeltetéséhez szükséges vizet. A csövek kettészakadtak, a Vasmű I. számú szivattyútelepe pedig közel 30 métert csúszott a Duna felé. A propellerkikötő hídja és épületei tönkrementek, a szakadópart szélén lévő ideiglenes épületek a mélybe zuhantak a közművekkel együtt. Az omlás következtében 7 millió köbméter föld csúszott bele a Dunába. Bár súlyos anyagi károk keletkeztek, emberéleteket nem követelt az esemény. Ekkor rendelték el a védelmi rendszer kiépítését, amelynek szükségességét az egy évvel későbbi események is megerősítették. 
1965-ben a kórház mögötti szakasz is megcsúszott, és kritikus helyzet alakult ki a Barátság városrész mögötti szakaszon is, ezúttal már emberéleteket is veszélyeztetve. 
A kiépülő partvédelmi rendszer Európa-szerte egyedülálló, több elemből áll össze, amelyen egy, kifejezetten erre a célra létrejövő kormánybizottság dolgozott. A tervezési folyamatot számos vizsgálat, tanulmány és vita előzte meg, az elkészült tervek megvalósítására 600 millió forintot biztosítottak, ami abban az időben rendkívüli és egyedülálló összeg volt. Viszonyításképp, ekkor az átlagkereset havi 2000 Forint volt.

Tereprendezési egyszeregy

A partvédelmi rendszer egyik pillére a tereprendezés volt. Az öböltől a Radarig, mintegy 3 kilométer hosszú szakaszon lépcsőzetes, teraszos kialakítást kapott, amit idővel a városi partszakasz alatt rézsűssé alakítottak. A teraszok aljában vízelvezető árkok találhatók, így a víz ezeken az árkokon keresztül folyik el, nem a talajba szivárog, így csökkenti a talaj erodálódásának kockázatát. Ebben az időszakban 22 kilométer hosszú árokrendszert alakítottak ki a védett terület egészén. A teraszok füvesítésénél és fásításánál szempont volt, hogy olyan növényeket ültessenek a területre, amik segítik a lösz megkötését. 
Bár a tereprendezés hatására csökkenteni lehet a talajba jutó víz mennyiségét, ez közel sem elégséges ahhoz, hogy biztosítsa a löszös talajt, folyamatosan figyelni kell, hogy a talajvíz mennyisége ne lépje át a kritikus határt. Ez a feladat adja a partvédelem másik pillérét, amely a talaj víztelenítését szolgálja.
8+1 csápos kutat hoztak létre a Felső-Duna part teljes szakaszán, melyek napi 1000-1100 köbméter vizet szivattyúznak ki a talajból, amely aztán a Szabadstrand vizét frissíti. Ezek a kutak víztelenítik a város alatti talajt, míg a radari terület alatt kiépítették a szivárgó tárót, ami a Radar alatti és a Vasmű vízszállító csövei alatti terület víztelenítését szolgáló, 800 méter hosszú alagútrendszert jelenti. Az alagutat minden nap ellenőrizni kell, az ott összegyűlt vizet a Dunába vezetik vissza. 
A zöldterület rendezése és a csápos kutak illetve a szivárgó táró üzemeltetése mellett a partvédelem munkatársai a kezdetek óta figyelik a talaj és a vízszint állapotát.

Folyamatos ellenőrzés

A Duna-parton sétálva számos, a földből kiálló kék kutat láthatunk, ezek a monitoring kutak. Ezeken keresztül ellenőrzik a partvédelmet ellátó munkatársak a talajvíz és a rétegvíz elhelyezkedését, valamint a vízszínt földalatti változását. Ezekből az adatokból éves jelentések készülnek. A kék kutak mellett fehérre festett, piros hegyű csövekkel is találkozhatnak a Duna-parton sétálók, ezek az ún. geodéziai mérőpontok, ezen pontok geodéziai mérésével tudják ellenőrizni a talaj esetleges mozgását. A telepítésük óta nem tapasztaltak elmozdulást, ebből látszik, hogy a csápos kutak és a táró megfelelően teljesít. 
A Partfigyelő és Fenntartó Költségvetési Üzem feladata volt a monitoring kutak mérése és az adatok rögzítése, a csápos kutak üzemletetése, karbantartása, a táró napi ellenőrzése valamint annak a 163,3 hektáros területnek a gondozása, amelyet érint a partvédelmi rendszer. A rendszer a létrejötte óta több nagyszabású felújításon, a Partfigyelő és Fenntartó Költségvetési Üzem pedig több név –és fenntartóváltáson is átesett, azonban egy dolog változatlan a kezdetektől fogva: mind a rendszer, mint pedig az azt működtetők folyamatosan és lelkiismeretesen dolgoznak a város és az itt lakók védelméért.

(A folytatásban a Partfigyelő és Fenntartó Költségvetési Üzem történetét és a rendszerben történt változásokat mutatjuk be olvasóinknak.)

DMJV Önkormányzata
(Fotó: DMJV Önkormányzata)

A rovat további hírei: Közélet

Szabó Zsolt: "Nehezített pályán, de folytatjuk a munkát"

Szabó Zsolt: "Nehezített pályán, de folytatjuk a munkát"

2022. jan. 29.

Gazdasági szempontból értékelte az elmúlt esztendőt Szabó Zsolt gazdasági és koordinációs alpolgármester. Mint azt elmondta, a jelenlegi helyzetet két súlyos tényező nehezíti: a különleges gazdasági övezet, illetve a koronavírus-járványra hivatkozva történt elvonások. 

Pedagógussztrájk: "... nem hallgathatunk tovább, össze kell fognunk!"

Pedagógussztrájk: "... nem hallgathatunk tovább, össze kell fognunk!"

2022. jan. 28.

Közös fellépéssel rukkol ki, országos figyelmeztető sztrájkot szervez a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) január 31-én, hétfőn – a tiltakozó akcióhoz a város és a térség több intézménye is csatlakozott.

Kálló Gergely: "... akkor adunk és segítünk, ha szükséges"

Kálló Gergely: "... akkor adunk és segítünk, ha szükséges"

2022. jan. 28.

Felszállt a fehér füst, már tudjuk az országgyűlési választás időpontját, hamarosan kezdődik a kampány is. A megméretés tétjéről, a választókerületben induló fideszes jelölt személyéről és a felelős kormányzással kapcsolatos elvárásairól Kálló Gergely országgyűlési képviselővel beszélgettünk.

Folytatódnak a faápolási, településrendészeti munkálatok

Folytatódnak a faápolási, településrendészeti munkálatok

2022. jan. 28.

Lombkorona alakító metszéseket végeznek a DVG Zrt. szakemberei a Szalki-szigeten. Mint arról Mészáros László erdészeti és parkfenntartási ágazatvezető beszámolt, a szabadstrand vonalában található faállomány egészsége érdekében történnek a munkálatok. 

DSTV: karitatív kezdeményezés a könyvtárban

DSTV: karitatív kezdeményezés a könyvtárban

2022. jan. 28.

Segítségnyújtó akcióhoz kapcsolódott a József Attila Könyvtár, derül ki a DSTV összegzéséből. Az intézmény munkatársai is csatlakoztak a NEMLUXUSTÁSKA nevet viselő országos kezdeményezéshez. Hangkép.
 

Főhajtás a bajnok előtt! (galériával)

Főhajtás a bajnok előtt! (galériával)

2022. jan. 26.

Közös gyertyagyújtással emlékeztek meg a DKSE vezetői, sportolói, illetve a város sportszerető közössége a hétfőn elhunyt Csollány Szilveszterről, az egyesület történetének eddigi egyetlen olimpiai bajnokáról. 

A kutyák és emberek kapcsolatát kutatja – több díjjal ismerték el

A kutyák és emberek kapcsolatát kutatja – több díjjal ismerték el

2022. jan. 26.

A Pro Scientia Aranyérmét kapta, valamint az Év Ifjú Viselkedéskutatója címet is kiérdemelte a közelmúltban Bognár Zsófia, az  ELTE Etológia Tanszék doktori hallgatója és az MTA-ELTE Lendület Társállat Kutatócsoport munkatársa. A díjeső mellett friss kutatásairól is beszélgettünk a városból elszármazott fiatal tudóssal – a tegező formát évtizedes ismeretség magyarázza.

  • További hírek

Friss hírek

  1. A páciensélmény jövője a modern egészségügyi marketingben

  2. DSTV: Kenguru Kupa a Vasváriban

  3. Szúnyogháló és ajtók: hatékony védelem a rovarok ellen

  4. Lakossági fórumot hirdet a főépítész

  5. Felemás forduló az Andersenben

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: Kenguru Kupa a Vasváriban

DSTV: Kenguru Kupa a Vasváriban

Embedded thumbnail for DSTV: Rosti a Restiben – újra

DSTV: Rosti a Restiben – újra

Embedded thumbnail for DSTV: rézpénz lett a hónap műtárgya

DSTV: rézpénz lett a hónap műtárgya

Top hírek

  1. Ütközés a 6-os főúton – forgalmi akadállyal

  2. Gyászol Dunaújváros, elhunyt Hubikné Tarján Éva

  3. Szabadkori a Szalki-szigeten: élt a jég! (galéria)

  4. Megválasztották a választási bizottságot, majd esküt is tettek a testület tagjai

  5. Kiss Attila és Pásztor Bertalan vehette át a város Pro Cultura Intercisae díját

Galéria

Jeges örömök (2026)

Tárlatvezetés a Kortárs Művészeti Intézetben

Kenguru Kupa (2026)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 3. szám - 2026.01.23.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő