A magyar női vízilabda-válogatott 13-4-re kikapott a holland csapattól a 35. Európa-bajnokság második csoportmérkőzésén ma este.
Bíró Attila a görögöktől elszenvedett nyitónapi vereséget követően Dömsödi Dalmát és Farkas Tamarát is nevezte a 13 fős meccskeretbe Horváth Brigitta és Parkes Rebecca helyett, így már mind a 15 játékosának lehetőséget adott az Eb-n. A rangadón a hollandoknak volt törlesztenivalója azok után, hogy két hónappal ezelőtt a Margitszigeten a magyarok 13-12-re nyertek a világbajnoki elődöntőben, két éve pedig 10-8-ra az Eb bronzmeccsén a Duna Arénában. A magyar csapat ugyanúgy hibákkal tarkítva támadott, mint a görögök ellen: Gurisatti távoli lövését könnyedén hárította a holland kapus, később a centerezés sem jött össze, az első emberelőnyt pedig egy rossz passz miatt még lövéssel sem sikerült zárni, míg a másodiknál Faragó lövése a keresztlécen csattant. Eközben a rivális első előnyét gólra váltotta, majd egy megúszásból 2-0-ra elhúzott. Hogy nem lett nagyobb a különbség az első nyolc perc végére, annak elsősorban az volt az oka, hogy védekezésben remekül blokkoltak a magyar játékosok. Az első magyar gólra 7:25 percet kellett várni, viszont a szombaton is remeklő Gurisatti egészen pazarul villant: háttal a kapunak teljesen váratlanul húzta kapura a labdát. Az azonnali válasz nem maradt el a túloldalon.
A második negyedre sem javult a magyarok gyatra lövési hatékonysága, a hollandok pedig harmadik és negyedik fórjukból is eredményesek voltak, így elhúztak 5-1-re. A harmadik emberelőnyös szituációból már a magyar csapat is betalált Vályi révén, de büntetőből ismét azonnal érkezett a válasz. A sok rossz lövés érezhetően elvette a magyar játékosok önbizalmát, szinte senki nem akart vállalkozni, amikor pedig már muszáj volt, akkor rendre rossz megoldás született.
Képek forrása: MTI/Illyés Tibor
Emberhátrányban ötödjére Magyari végre védeni tudott, az ellentámadásból pedig Mahieu zúdította a hálóba a labdát. A nagyszünet előtt - Bíró időkérése ellenére - újabb két fórt puskázott el a több klasszisát nélkülöző magyar gárda, amely így nem tudott közelebb férkőzni ellenfeléhez. A térfélcsere sem segített az egyre bizonytalanabb magyarokon, sem előnyben, sem egyenlő létszámban nem találtak utat a holland kapuba. Ráadásul eközben hátul is egyre kisebb hatékonyság és egyre több fegyelmezetlenség jellemezte a gárdát, amit többek között két értékesített holland büntető is jelzett, így az utolsó játékrész 10-3-as hátrányból indult.
Az utolsó felvonás előtt Chris Rea örökzöld slágere, a Road to hell (Út a pokolba) szólt, ami jól jelképezte a magyarok vesszőfutását. Támadásban semmi sem jött össze, védekezésben pedig újabb ötméteresből növelték amúgy is tetemes előnyüket a hollandok, majd Joustra parádés emelése már közel tízre hizlalta a különbséget... A magyarok 15 perces gólcsendjét végül a csapatkapitány Garda zárta le egy emberelőnyös lövéssel, a válasz viszont - szokás szerint - azonnal érkezett az ellenakcióból. A meccs a magyarok rossz játéka miatt méltatlan volt két vb-érmes gárda rangadójához, de a tízgólos különbséget sikerült elkerülni.
Hollandia - Magyarország 13-4 (3-1, 3-2, 4-0, 3-1)
Magyar gólszerzők: Gurisatti, Vályi, Mahieu, Garda 1-1
(MTI)
