Terjedelmes összeállításban számol be a vasgyár helyzetéről a Portfolio gazdasági portál; arról is írnak,, hogy mindeközben az új tulajdonosról súlyos dolgok láttak napvilágot.
Alapjaiban megerősíti, ugyanakkor több ponton árnyalja is a hasábjainkon megjelent helyzetjelentést a Portfolio gazdasági portál friss összegzése a dunaújvárosi cégcsoport állapotáról.
Két olvasat
Mint az elemzés felidézi, egy évvel ezelőtt megmenekült a teljes bezárástól a dunaújvárosi vasmű – az alagút végén a fény viszont egyre messzebb kerül, ugyanis a lényegi termelés gyakorlatilag fél éve áll. Ezen az alaphelyzeten az új tulajdonos LIBERTY belépése sem javított – "egyelőre tehát sikersztoriról még nem beszélhetünk", summázza a Portfolio.
Az összegzés szerint gyárkapun belül és kívül a jelenlegi helyzetnek két keretezése létezik – méghozzá egymással párhuzamosan. A pozitív olvasat az, hogy időszakos és részleges gyártás folyik, az új tulajdonos tehát továbbra is elkötelezett – a LIBERTY Steel csak a piaci helyzet további javulására vár, és ha ez megtörténik, akkor helyreállhat a rend a Duna-parti cégcsoportban. A történet másik olvasata, hogy a termelés távolról sem zakatol, ebben valós fordulatra nincs kilátás. Nehezíti a vasgyári munkavállalók helyzetét, hogy a dolgozók bére több éve nem emelkedett, így hát sokan jogosan kételkedhetnek a várt-remélt fordulatban.
Acélpiaci beágyazottság így is, úgy is
A Portfolio friss elemzése szerint ennek a második forgatókönyvnek a valószínűségét erősítik azok a hírek is, amelyek az indiai-brit hátterű tulajdonos háza tájáról érkeznek – és amelyek egyúttal arra is utalnak, hogy a dunaújvárosi vasgyár történetét nem lehet, nem is szabad önmagában tekinteni. A lap felidézi: az IndustriALL szakszervezeti szövetség rendkívüli nyilatkozatot adott ki a napokban, amelyben arra figyelmeztet, hogy a LIBERTY egész Európában visszafogottan működik, és ez súlyosan károsítja a térség acélgyártási kapacitásait.
Az összegzés kiemeli: a sokak által remélt látványos fellendülés még biztosan várat magára Dunaújvárosban, ugyanis a vasmű lényegi acélgyártása ugyanis tavaly augusztus óta áll. Az akkor még házon kívül lévő, azóta már tulajdonossá vált LIBERTY a felszámolóval egyetértésben ugyanis leállította a folyékony fázist – a dolgozók jelentős része jelenleg is várja, hogy újra dolgozhasson. Az egyetlen pozitívum a történetben, hogy nem véglegesen állították le a kohókat, hanem "melegen tartják" azokat, hogy szükség esetén felfuttassák a gyártási tevékenységet.
Tervezési hiátus
A lap még egy fontos tényezőre felhívja a figyelmet: mint írják, a tavaly októberi tulajdonosváltással a korábbi Dunaferrből LIBERTY Dunaújvárosra keresztelt gyár életéből hiányoznak a középtávú működés gerincét adó tervek – vagy legalábbis nem ismertek. Az igaz ugyan, hogy rövid távon megvalósult a 100 napos programnak hirdetett akcióterv – ez ugyanakkor leginkább a folyamatok és szervezet átvilágítását jelentette, nem a gyártás tényleges felfuttatását –, hosszú távon pedig ismert a zöldacélra történő átállás célja (a 2030-ig tartó fázist az új technológiát megalapozó elektromos ívkemence beszerzésének szándéka igazolja), ám a köztes időszak tervei, vagyis a hosszú távú célhoz vezető út elemei egyelőre nem ismertek.
A Portfolio összegzése kiemeli: a társaság még azt sem kommunikálja, hogy a tervek szerint három év múlva beinduló újfajta termelés milyen hatással lesz a gyakorlatban a dolgozókra nézve a gyárkapun belül.
A lap összegzése az alábbi címen érhető el!
Portfolio-elemzés a vasmű helyzetéről (katt) >>
(Archív fotók: Németh Zsolt)
