Nekünk milliárdokba kerül a szolidaritás kérdése
Február 11-én vált hivatalossá, hogy Dunaújvárosnak a 2025-ös esztendőben 1,72 milliárd forint szolidaritási adót kell fizetnie. Ez az összeg azt is jelenti, hogy minden dunaújvárosinak 41 ezer forintot kell fizetnie, fejenként.
A szolidaritási adót a gazdagabb, magasabb iparűzésiadó-bevétellel rendelkező városoknak kell befizetniük, és az ebből származó bevételeket az állam elvileg a hátrányosabb helyzetű, kisebb vagy szegényebb önkormányzatok támogatására fordítja.
1,7 milliárd – nagyon hiányzó tétel városunk büdzséjéből
Az állam szolidaritási adó bevétele nincs címkézve, így a gyakorlatban nem derül ki, hogy az állam hol és milyen fejlesztésre költi ezt a rengeteg pénzt. Nagyságrendileg, országos szinten ez évi ezer milliárd forintot jelent. Szóval bárhogy is nézzük, sok pénz. Szabó Zsolt gazdasági alpolgármester szerint az biztos, hogy nekünk, Dunaújvárosnak ez nem jó üzlet:
– Nem látjuk egyébként, hogy mi lesz a Dunaújvárosból elvont forrásokkal, csak azt tudjuk, hogy ez bekerül az állami nagy kalapba. Ugyanakkor az biztos, hogy ezek az itt keletkezett adóbevételek legjobb helyen a dunaújvárosiaknál lennének. Ehelyett most bekerülnek az állami kalapba. 2019-ben egy jóval magasabb adóbevétel mellett Dunaújvárosnak 1 milliárd körüli összeget kellett befizetnie. Ami az idén már 1,7 milliárd forint.
Megyei jogú városként szolidárisnak kell lennünk a kisebb településekkel?
Egyesek azt mondják, hogy a kisebb településeknek is fejlődniük kell, tehát ott is kell aszfaltozni, ott is kell járdát építeni, parkolót építeni, iskolát felújítani, bármit is, hogy a nagyobb településeknek szolidárisnak kell lenniük, tehát igenis szükség van erre az adóformára.
– Én azért nem tudok ezzel egyet érteni, mert szerintem akkor, amikor a versenyképes járások programot bejelentette a kormány, akkor be is ismerte, hogy valójában a szolidáris adót nem erre a célra használta fel. Hiszen a versenyképes járások programot pont azért hívták életre, hogy ebből lehessen majd fejleszteni a járáshoz tartozó településeket. Így viszont joggal adódik a kérdés: eddig hova ment a nagyvárosok által befizetett szolidáris hozzájárulás?
Mi lenne, ha nem kellene befizetni?
A "Mi lenne, ha…" kezdetű kérdés sehol nem állja meg a helyét, se a költségvetés tervezésében, se a végrehajtásában. De mégis, mire lenne elég 1,7 milliárd forint egy évben Dunaújvárosban? Szabó Zsolt szerint sok mindenre:
– Nagyon sok pénzről beszélünk. Nagyságrendileg mondjuk kétszer fel tudnánk újítani a Mondbach-kúriát, vagy háromszor végre tudnánk hajtani a kerékpárút-hálózat fejlesztését, vagy akár a teljes szociális ellátórendszerünk éves költségvetését fedezhetnénk. Hogy még egy példát mondjak: akár minden nyugdíjasnak négyszer tudnánk támogatást adni, hogyha ezek a források itt maradnának a dunaújvárosiaknál. Vagy az hogy hangzik, hogy három év alatt a város összes útját felújíthatnánk!? Szóval nagyon sok pénzről van szó és szerintem érzékelhető, hogy ez az összeg jobb helyen lenne Dunaújvárosban.
Szolidárisak vagyunk, hamarosan versenyképesek is...
És akkor hamarosan következik a Versenyképes Járások Program. Szabó Zsolt szerint hamarosan erről is többet fogunk tudni:
– Március 15-én lesz az első iparűzési adófeltöltés minden településen, itt Dunaújvárosban is, és ezt követően kell majd befizetnünk a versenyképes járásokba azt az összeget, amit még pontosan nem közöltek velünk. Én egy dolgot tartok fontosnak: mindent el fogunk azért követni, hogy a Dunaújváros által a versenyképes járások kalapjába betett forrásokat itt Dunaújvárosban használják fel, és ezek a dunaújvárosiak javát és fejlődését szolgálják.
DMJV Önkormányzata
(Fotó: Végh Zoltán)
A rovat további hírei: Közélet
Fontos témák egész sorát érintette az állatvédelmi kerekasztal
2025. feb. 17.
Együttgondolkodásra és egyeztetésre hívta a szféra legfontosabb szereplőit Barta Endre humán ügyekért felelős alpolgármester. A kutyatartással és a gondatlan gazdikkal kapcsolatos problémák terén még sok a kérdőjel.
DSTV: átadták a Dunaújváros Sportjáért díjakat
2025. feb. 16.
Az írásos beszámolót már csütörtökön elolvashatták az érdeklődők, most azonban a DSTV felvételein is megmutatjuk a Dunaújváros Sportjáért díjainak átadását. Hangkép.
Feszültség a kereslet és kínálat között – ez jellemzi most a város ingatlanpiacát
2025. feb. 14.
A magyar ingatlanpiac dinamikus változása tovább folytatódik az új év beköszöntével is. A piacot jelenleg ellentétes hatások érik – és ez rányomja a bélyegét a városi ingatlanpiacra is, derül ki a Creditline értékelése alapján készült összegzésből. Elemzés.
Pályázati felhívás önkormányzati ingatlan értékesítésére
2025. feb. 14.
Dunaújváros önkormányzata nyilvános pályázatot ír ki a kizárólagos tulajdonában álló alábbi ingatlan értékesítésére. Figyelem, közeleg a határidő!
Elfogadta a költségvetést a közgyűlés
2025. feb. 13.
Huszonkilenc napirend várt a képviselőkre a csütörtöki közgyűlésen. A legfontosabb téma Dunaújváros 2025. évi költségvetési tervezete volt, amelynek tárgyalása nagyobb képviselői érdeklődést váltott ki, végül többséggel megszavazta, és így el is fogadta a testület a költségvetési rendeletet.
Egykori úszó és elhunyt jégkorongozó érdemelte a Dunaújváros Sportjáért díjat
2025. feb. 13.
Sportlegendákat díjazott az önkormányzat: a dunaújvárosi jégkorong fontos személyisége, Győri Tamás Dunaújváros Sportjáért posztumusz elismerésben, míg Bene Vera, a helyi az úszósport meghatározó alakja Dunaújváros Sportjáért díjban részesült. A szféra legrangosabb önkormányzati elismeréseit Pintér Tamás polgármester adta át a csütörtöki közgyűlésen.
Ötven év a vasműben, közel huszonöt az önkormányzat közgyűlésében
2025. feb. 11.
Tóth Kálmán a 9-es választási körzet önkormányzati képviselője. Ő az, akinek a nevéhez különleges, vagy inkább nem hétköznapi számadatok is köthetők. Tóth Kálmán kis megszakítással 2002 óta, közel 25 éve önkormányzati képviselő, kereken 50 évet dolgozott a Dunai Vasműben. Talán kevesebben tudják róla, hogy Dunaújváros rekorder önkéntes véradója, már 156 alkalommal vállalta a „csapolást”.