Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. jan. 19. Sára, Márió
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

"... más világban szerettünk volna élni"

Kultúra
Sugárúti Fesztivál
könyvbemutató
várostörténet

facebook megosztás

doszerk - 2025. ápr. 29., 11:00

"A Volt, L-múlt című könyvem 4. Sugárúti Fesztiválon történő bemutatása elé szánom ezt a kis ajánlót – szeretettel várva mindenkit egy csipetnyi múltidézésre, régi történetekre, az elmúlt város utcáin történő barangolásra." Tóth István vendégposztja.

A minap Dula jutott eszembe, amint kockás ingben, farmerban és tornacipőben álldogál, ücsörög a Vasmű úti szökőkút környékén. Most is hallom rekedtes hangját, amint arról beszél az őt szellemi vezérüknek tekintő haveroknak, miért is a Rolling Stones a legfrankóbb. 

A szabadság vágya, álma

Aztán egyszer csak eltűnt örökké a szökőkút környékén és a Vasmű úton lófráló alakja. Ha van másvilág, minden bizonnyal első dolga volt Brian Jonest, a Stones egykori tagját felkeresni autogrammért, és egy kis baráti dumáért. 
A Rolling Stones, valamint a Beatles, magyar viszonylatban pedig az Illés és a Metro, illetve az Omega, még később az LGT, megosztotta – legalábbis ízlésben – az ifjúságot.  A jólfésült, gombafejű Beatles rajongóival szemben a Rolling Stones tábora a kissé szakadt, hosszúhajú bandát szerette. Olyasfajta tábor gyűlt köréjük, mint egy nemzedékkel később a Beatrice köré. Mick Jagger és a Stones zenéjével, megjelenésével azt a szabadságvágyat sugallta, ami olyannyira jellemző volt akkoriban a szocialista táboron kívül és belül élő fiatalok gondolkodására.
Fontos korszak volt ez. Nemcsak a zenében fogalmazódott meg az elődök világának elutasítása, hanem az irodalomban, filmekben, képzőművészetben, divatban, viselkedéskultúrában is. 
Mi sem bizonyítja jobban az emberi természet egyetemességét, mint az, hogy bár más berendezkedésű társadalomban, más országban vagy éppen más földrészen éltünk, mint az alternatív kultúra képviselői, mégis, mi, a kádári szocializmusban Magyarországon élő fiatalok is tökéletesen értettük vagy érteni véltük Salingertől a „Zabhegyező”-t, John Lennont, vagy éppen a berlini utcákon hadakozó Rudi Dutschkét.

Lenéztük szüleink konzervatív életfelfogását, másképp, más világban szerettünk volna élni. Külsőségekben is demonstráltuk ellenérzésünket, apáink vasalt nadrágja, anyáink karton ruhája helyett farmerben jártunk, és a béke jelét tűztük ki ingünkre. Ha a tiltakozó utalásokat tükröző jelvényeket nem tudtuk beszerezni, megelégedtünk a sem a rendőrök, sem az általunk nem értett angol nyelvű műanyag kitűzőkkel is.
Amikor hosszú hajjal, kockás ingben, farmerben és kitaposott surranóban, vállunkon szimatszatyorral belenéztünk a jövőbe, tudtuk, hogy az más lesz, mint anyáink, apáink világa.

A világ nem változott

Ma már tudjuk, nem lett más. A világ, bár sokat változott külsőségeiben, azonban az emberi alaptermészet, és annak megnyilvánulásai az örökkévalóságot tükrözik. 
Ugyan eltűnt a szocialista Magyarország, de mára itt van helyette valami hasonló. A tőlünk nyugatra élők sem más rendszerben élnek, mint eleik. Az ifjabb nemzedékek sem lettek mások, mint szüleik, nagyszüleik. A ruházat lezsersége, ugyanakkor uniformizáltsága manapság a világ minden táján zavarbaejtően azonos, és, bár alapvetően megváltozott a múlthoz képest, de a globalizációt fénysebességgel elősegítő technika révén azt is tudjuk, hogy aki viseli, vagyis az ember, valamint világa nem esett át semmiféle forradalmi átalakuláson.
Mindenesetre nekem, akinek az Easy Rider mindmáig nemcsak egy film, akinek John Lennon nemcsak egy zenész, és akinek a Rolling Stones ma is több mint egy zenekar, örömet szerez, hogy több évtized múltán megoszthatom emlékeimet azokkal, akik még a létező szocializmusnak nevezett társadalomban élték gyermekkorukat, fiatal éveiket. Tudom, egy-egy szó, történet elindítja majd olvasóim képzeletét, és már nem is velem lesznek, hanem ott, valahol a régmúltban, amikor még minden szépség, minden jó természetesnek tűnt – és eszünkbe sem jutott, hogy egyszer majd lehet másként is.

Tóth István
(Fotók: illusztrációk a kötetből)

(A Volt, L-múlt című könyv dedikálással és beszélgetéssel körített bemutatója a Sugárúti Fesztiválon lesz május 1-jén, csütörtökön 13 órakor!)

A rovat további hírei: Kultúra

A Dózsa mozi kettős premierje!

A Dózsa mozi kettős premierje!

2019. ápr. 25.

Egyrészt azért, mert ekkor debütált új, ideiglenes helyszínén, a Dunaújvárosi Egyetem A épületének S01-es nagyelőadójában.

Ákos is fellép a DUDIK-on

Ákos is fellép a DUDIK-on

2019. ápr. 23.

Lassan teljes a fellépők névsora a tizenegyedik DUDIK fesztiválra. Az alsó Duna-partra érkezik többek közt a 30y, Majka, a Halott Pénz és Ákos is.

Húsvéti népszokások

Húsvéti népszokások

2019. ápr. 21.

A húsvéti szokások a termékenység és a feltámadás szimbólumait hordozzák. A feltámadás keresztény gondolatköre és a népi hagyományok tavaszváró jelentései összefonódnak ezekben.

Krisztus feltámadásával igazolta, hogy a látható világon kívül is van valóság

Krisztus feltámadásával igazolta, hogy a látható világon kívül is van valóság

2019. ápr. 21.

Krisztus feltámadt, és feltámadásával igazolta az emberiség ősi érzését, hogy a látható világon kívül van egy tágabb, átfogóbb valóság - mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek húsvét vigíliáján.

A húsvét a legnagyobb keresztény ünnep

A húsvét a legnagyobb keresztény ünnep

2019. ápr. 20.

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, az "ünnepek ünnepe". Nagyszombaton Krisztus kereszthaláláról elmélkednek a keresztények, az esti vigília-szertartással a katolikus templomokban pedig már kezdetét veszi húsvét.

Emberi élet csak Isten erőterében lehetséges

Emberi élet csak Isten erőterében lehetséges

2019. ápr. 19.

Nagypéntek csendjében az a legfontosabb, hogy belássuk: emberi élet csak Isten erőterében lehetséges - mondta Kozma Imre, a Betegápoló Irgalmasrend magyarországi vezetője, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke az M1 aktuális csatornán pénteken.

A rács két oldalán

A rács két oldalán

2019. ápr. 18.

A Közbiztonsági rendezvénysorozat részeként új kiállítás nyílt az Intercisa Múzeumban, ami folytatva az előző évek hagyományait, ezúttal a büntetésvégrehajtás világát és annak történelmét mutatja meg a látogatóknak.

  • További hírek

Friss hírek

  1. A közösség diadala lett az újtelepi véradás

  2. Pont nélküli hétvége az Andersenben

  3. „Boldogító igen!” – idén újra esküvő kiállítás csalogatott a Mondbach-kúriába (galériával)

  4. "... egy reménységre kaptatok elhívást is" – imahét, már mától

  5. Három szettben nyert a Fino

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: MR berendezés Dunaújvárosban

DSTV: MR berendezés Dunaújvárosban

Embedded thumbnail for DSTV: szeretik a stand-up műfaját

DSTV: szeretik a stand-up műfaját

Embedded thumbnail for DSTV: toboroznak az úszók

DSTV: toboroznak az úszók

Top hírek

  1. Sikeres seregszemle a boldogító "igen" jegyében (galéria)

  2. FitCity Dunaújváros: zumbával kezdték az évet

  3. Az Országháznál robbantással fenyegetett – vádat emeltek ellene

  4. Átadták a kórház új, modern MR vizsgálóját

  5. Kálló Gergely: "...fontos, hogy a döntéseknél az itt élők véleménye érvényesüljön"

Galéria

Esküvő kiállítás (2026)

Újévi Gála (2026)

BÚÉK, Dunaújváros! (2026)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 2. szám - 2026.01.16.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő