A Hűség Napja

spigott - 2014. dec. 14., 14:22

A magyar hadsereg egységei 1921 késő nyarán kezdték meg a kivonulást. A helyüket átvevő osztrák csapatok nem várt akadályba ütköztek: Ágfalvánál és Pinkafőnél rosszul felszerelt, de annál elszántabb népfelkelők állták útjukat, harcba bocsátkoztak velük, megtorpanásra kényszerítették őket.

1921. december 14-e: az akkor kezdődött háromnapos népszavazáson Sopron és környéke polgárai Magyarországhoz való ragaszkodásukról döntöttek. Elsöprő többséggel szavaztak arra, hogy a trianoni döntés ellenére nem osztrák fennhatóság alatt akarnak élni.
Mint ismert, az 1920-as békediktátum Felsőőrvidékhez – a mai Burgenlandhoz – hasonlóan ezt a térséget is Ausztriának ítélte. A magyar hadsereg egységei 1921 késő nyarán kezdték meg a kivonulást.

A helyüket átvevő osztrák csapatok nem várt akadályba ütköztek: Ágfalvánál és Pinkafőnél rosszul felszerelt, de annál elszántabb népfelkelők állták útjukat, harcba bocsátkoztak velük, megtorpanásra kényszerítették őket. A megdöbbentő hírre az ország minden részéből önkéntesek tömege indult az Alpokalja felé. Korábban leszerelt, magukat reaktivált katonatisztek vezetésével belőlük alakult meg a hírneves Rongyos Gárda. Jórészt fiatalok, egyetemisták, földművesek, iparoslegények fogtak fegyvert. Olyan obsitosok is csatlakoztak hozzájuk, akik a megszűnt monarchia egykori seregében szolgáltak – köztük albán és bosnyák katonák is!

Szeptember elején az osztrákok a korábbinál jóval nagyobb támadást indítottak, ám a felkelők serege ezt visszaverte. A hónap végén egy kisebb csapat még Ausztriába is betört. A tanácstalan antant-bizottság kénytelen volt tárgyalásba bocsátkozni, és az olasz közvetítéssel Velencében zajlott egyezkedés során döntés született a hovatartozást véglegesítő népszavazásról. Noha az osztrákok minden módon igyekeztek akadályozni a referendumot, mégis, november 14-én megkezdődött, és harmadnapra a világot meghökkentő eredményt hozott: még az osztrák hagyományrendet követő, német ajkú soproni többség is a Magyarország iránti hűségre ütött pecsétet.
2001-ben a magyar kormány november 14-ét a Hűség Napjává nyilvánította.

A rovat további hírei: Kultúra

Az ipar arisztokratái

2019. már. 31.

Öreg ház szülővárosomban, a Vörösház sarkával átellenben: itt, a Kossuth utca legelején élt valaha egy kivételes tudású mesterember, Forgó Mihály. Megbecsült polgár volt. Misztikus esztendőben, éppen két évszázad fordulópontján született, 1900-ban. Nyolcvanöt év adatott neki.

Készül a Vendetta a Bartókban

2019. már. 27.

Vajon milyen érzések, gondolatok, benső harcok kerítik hatalmába azt a nőt, aki titkolja származását? A nőt, az anyát, aki nem beszél gyerekkori élményeiről a lányának, és próbál úrrá lenni régi fájdalmain, de valójában csak akkor érzi jól magát, amikor egyedül van.

Mindenki gyanús lesz a Bartókban?

2019. már. 25.

Újabb olvasópróba kezdődött el a Bartók színházban, de ehhez hasonló előadás még soha nem készült a Bartókban korábban, a darab második felét ugyanis a nézők rendezhetik majd.

Hucek megjavult!

2019. már. 24.

Két vödör és egy lapát találkozása a 9061. sz. raktárkezelővel – nagy gondolatok ihletője lehet! És a rejtélyes „9061. sz.” azonosítót viselő férfi nem okoz csalódást. A Dunai Vasmű Építője újság 1951. február 13-ai számában olvasom: „Két vödröt és egy lapátot találtam. Ezekkel a szavakkal állított be egy elvtárs a minap hozzám”. Így indítja Uj István raktárkezelő hosszú fejtegetését, amit a vödör- és lapátlelet érlelt meg benne.