Nyolcmillió ecsetvonás

Szerinted hány ecsetvonással készülhetett el a körkép?

Nem sokkal előtte jöttek ki a hatalmas teremből, a fiút láthatóan felvillanyozta a bent szerzett élmény, ám az ecsetvonások mennyisége alighanem hidegen hagyta, mert így válaszolt: Mittom én… De aztán tollat vett elő, és az emlékpark programfüzetének margójára számokat kezdett írogatni. Közben a férfinak magyarázta: 120 méter hosszú a kép, 15 méter magas, a területe pedig… Számolt, közben hangosan töprengett, vajon mennyit kell dolgozni egy emberfejen, ami a Feszty-képen átlagosan egy-másfél négyzetdecimétert foglalhat el – szórakoztató volt a kisgyerek tudományos alapossága. Pár perc múlva fülig érő szájjal mondta: nyolcmillió. A férfi – nyilván az apja – gyanút fogott: saccra? A kisgyerek kajánul nevetve bólogatott.

Tényleg, hány ecsetvonással készülhetett? Meg tudná-e becsülni valaki? Két éven át vagy tucatnyi festő dolgozott a képen: Feszty Árpád mellett Mednyánszky László, Barcsay Adolf, Spányi Béla, Ujváry Ignác, Vágó Pál, Pap Henrik, Pállya Celesztin, a kor jeles művészei. Igazi közösségi munka volt. Ahogy szaladt az idő és a vállalt határidő úszott, egyre többen csatlakoztak, Olgyay Ferenc, Barsy Adolf, Ziegler Károly, Mihalik Dániel és mások. Feszty szintén festőművész felesége, Jókai fogadott lánya, Róza is velük tartott, az ő reszortja a sebesültek és halottak megfestése volt. Éjt nappallá téve dolgoztak, s hogy bírják erővel, író, színész és muzsikus barátaik tréfákkal, zenével, komédiával tartották bennük a lelket.

A mű végre elkészült. A vásznon – ki ne tudná – honfoglalás-kori jelenetek láthatók. S hogy éppen ez, szinte a véletlenen múlott: Fesztyt párizsi útján szerzett élményei egy monumentális kép megfestésére ösztönözték, a bibliai özönvizet választotta volna témájául, és csak apósa, Jókai Mór tudta rávenni, hogy a képen a honfoglalás elevenedjen meg. A magyarok bejövetele címet kapta a nagy mű. S hogy hány ecsetvonást rejt? Ki tudja. Legyen akár nyolcmillió, vagy sokkal több, mindegy. Ami biztos: nincs még egy festmény, amely ennyi alkotó keze nyomát őrizné.

Ma 123 éve, 1894. május 13-án láthatta először a közönség Pesten, a városligeti csarnokban. A bő egy évszázad alatt világhírnévre jutott. Ma az ópusztaszeri nemzeti emlékpark az otthona. És már vagy ötmillió látogatója volt.