Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. feb. 21. Eleonóra
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

Élet a filmvásznon

Kultúra
mozi
film
Dózsa György Filmszínház

facebook megosztás

Névtelen (nem ellenőrzött) - 2015. jan. 19., 19:48

"Ha mozi, akkor Kutasi Sándor. Nemes egyszerűséggel ugyanis egymaga személyesíti meg mindazt, ami e kulturális intézményhez köthető. Amint tréfásan mondja: Sokan velem kötik össze a mozit, pedig csak egy gépész vagyok. Igaz, olyan rég dolgozom itt, hogy meglocsolnak, ha nem mozdulok meg."

Ha mozi, akkor Kutasi Sándor (született: Dunaújváros, 1974. július 25.). Nemes egyszerűséggel ugyanis egymaga személyesíti meg mindazt, ami e kulturális intézményhez köthető. Amint tréfásan mondja: „Sokan velem kötik össze a mozit, pedig csak egy gépész vagyok. Igaz, olyan rég dolgozom itt, hogy meglocsolnak, ha nem mozdulok meg.”
A kezdetekről is szórakozottan vall, mert az csak természetes, hogy mindenre tisztán emlékezik.
- Először nyolcadikos koromban jöttem a moziba. A Meztelen ököl filmet vetítették, 1988. szeptember 6-án. Édesapám rendőr volt, és jó viszonyban állt a mozi akkori vezetőjével, így bejuthattam a kulisszák mögé. Amikor először feljöttem a gépterembe, s megláttam hogyan mennek a gépek, gyakorlatilag tátva maradt a szám. Még az öreg mozigépészeknek sem köszöntem, pedig tisztelettudó gyerek voltam (mosolyog). Maga a technika fogott meg, aztán persze szépen kitanultam a szakma csínját-bínját. A vetítést a videó mozival kezdtem, s a földszinten kiállított gépeken tanultam meg 1989-ben. A méretük miatt ezekkel a gépekkel a legnehezebb bánni. Aztán a kamara mozi lett az enyém – mesél a kezdetekről óriási lelkesedéssel a mozi mindenese, majd folytatja.

- Először a bátyám dolgozott itt 1986-ban, majd bevonult. Jómagam ’88-ban kezdtem a szakmát. Azóta mindig dolgozott itt legalább egy Kutasi, de volt olyan, hogy egyszerre három is (édesapám, bátyám, unokatestvérem).  Emlékszem, már nyolcadik végén itt írtam a leckéimet. Még a saját ballagásom sem érdekelt, annyira beleszerettem ebbe a világba.
Sándor óriási élményként érte meg, hogy a mozi nyitásakor itt dolgozó gépészektől tanulhatta a szakmát. Ők tanították meg mindenre. Csüllög Gábor, Mészáros István és Kulcsár Mihály neveit ma is nagy áhítattal ejti ki. S mert az egyik gépész előszállási volt, s korán ment a busza, hát gyorsan meg kellett tanulnia vetíteni a nagyteremben is. Aztán 1994-ben kijött egy új törvény, hogy csak vizsgázott mozigépész nyúlhat a kópiákhoz. Ezért gyorsan el kellett végezni a mozigépész tanfolyamot. A vizsgára a pesti Szindbád moziban került sor, és a nagy tapasztalatuk miatt nem volt igazi kihívás. Ekkor lehetősége lett volna levizsgázni üzemvezetésből is, de már akkor sem volt ilyen irányú ambíciója. Inkább vetített.
- Filmet nem csak Dunaújvárosban vetítettem, hanem hatvan településen. Volt olyan rendező, aki látott ebben a moziban vetíteni, és ettől kezdve ragaszkodott hozzám. Így jártam Gyékényestől kezdve Nyírteleken át Nógrádig. Kabay Barna elvitt a filmszemlére is, ott kellett vetítenem a filmjét, majd fél éven keresztül jártuk az országot a filmjeivel és vetítettünk. A’80-as végén, a ’90-es évek közepén csináltam vándorvetítéseket is, 16 mm-es filmekkel. Az MMK folyosógalérián, óvodákban, iskolákban, de még night klubokban is vetítettem. Sok film hamarabb megvolt nekem, mint a mozinak 35 mm-es kópiákban, mert a raktárosok előbb odaadták. Lényegében minden olyannal foglalkoztam, amihez köthető a mozi, a székek berakásától kezdve a vezetékeket behúzásáig. A surround technika betörésekor például 600 méter vezetéket húztam be a hangfalakhoz a szellőzőrendszerben – emlékezik vissza a közelmúltra.

A digitális technika két éve érkezett a városban. Ez már ugyanaz a kép- és hangrendszer, mint a legjobb helyeken. A filmek már nem tekercseken, hanem kifejezetten a vetítőgépre érkeznek egy-egy winchesteren vagy az adott szerverről, amelyet egy adott kóddal lehet lejátszani egy adott időhatáron belül. A kódot pedig maga a forgalmazó küldi. Egy átlagos film 80 gigabájt, míg egy hosszabb 300 gigabájt is lehet.
A régi 35-ös kópiák korszaka ma már hőskorszaknak számít, pedig nem volt oly rég.
- A 6-8 éves magyar filmek megvannak még, de már nem vetítjük őket. Már minden winchesteren jön. Régebben két mozigépész és egy tekercselő dolgozott egy műszakban. Egy két órás film 6-7 tekercsből állt, míg a Harry Potter 10-ből. Több gép működött egyszerre és cserélgetni kellett a tekercseket. Az 1-es, 3-as, 5-ös, 9-es tekercs ment a páratlan gépeken, amik között kényszerkapcsolat volt, s bizony 20 percenként kellett új szalagot indítani. A közönség számára krix-kraxoknak látszó régi váltójelekből tudtuk, mikor kell váltani a tekercsek között. Szinte minden mozigépésznek saját jele volt. Emiatt adódtak vicces történetek is. A legismertebb sztori, ami rólam 1992 óta kering az, hogy összefűztem a Kis hableányt a Vissza a jövőbe 3-mal. Mulatságos lehetett, ahogy Marthy McFly kijött a vadnyugaton a barlangból, és szembejönnek vele az indiánok. Ám ahelyett hogy visszaszaladt volna, megszólalt a sláger: „Ringat a víz, hidd el te kedves, jobb, ahol nedves…” mert a kettes tekercset összekevertük, ugyanis ugyanazon a napon vetítettük, de másik időpontban. Amíg az első tekercs futott, izzólámpát kellett cserélnünk egy másik vetítőben, a szerelés alatt pedig csak fél szemmel néztük a vetítőt, és nem a befűzésre koncentráltunk. Aztán 40 másodperc alatt cseréltünk tekercset, de végül mindez szállóige lett a mozis berkekben – meséli Sándor.
S, hogy melyik technológiát szereti jobban? Nem is kérdéses. A mai technika modernebb, de személytelenebb. Ehhez egy alap szakmai angol elegendő és inkább informatikai tudás szükséges. A régi technika pedig örökké felejthetetlen számára.
- A kedvenc filmem egyértelműen a Cinema paradiso. Ami abban a filmben megtörténik, annak egy része velem is megtörtént, és mindent tartalmaz, ami a régi mozigépész életéről tudható. Hogy csak egy különlegességet említsek, az egyik lányom, 15 évvel ezelőtt, itt fogant meg a gépházban egy nagyon rossz dán művészfilm után…

A rovat további hírei: Kultúra

A Dunaújvárosi Vegyeskar érdemelte a kórustalálkozó díját

A Dunaújvárosi Vegyeskar érdemelte a kórustalálkozó díját

2024. nov. 11.

Rendkívüli megméretés a csodás akusztikájú templomban, szép dunaújvárosi sikerrel: újra a Dunaújvárosi Vegyeskar hódította el a Dréta Antal Egyházzenei Kórustalálkozó elismerését.

Táplálkozástörténelem a múzeum repertoárjában

Táplálkozástörténelem a múzeum repertoárjában

2024. nov. 11.

Bőséges tárlattal gazdagodott az Intercisa Múzeum egyik kiállítóterme – fókuszában az étkezéssel. A Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében nyílt kiállításon egészen az őskortól kezdve megismerkedhetnek a látogatók azzal, hogy miként és hogyan szereztek élelmet, főztek vagy sütöttek őseink, milyen eszközökkel és praktikákkal táplálták magukat és a közösséget.

A Darvasi-életmű eddigi legnagyobb kihívása az Utószó élő antológia fókuszában

A Darvasi-életmű eddigi legnagyobb kihívása az Utószó élő antológia fókuszában

2024. nov. 11.

"Neandervölgyiek" – nagyon erős és nagyon félrevezető címmel írta meg (eddig) három kötetes nagyregényét Darvasi László. Az íróval Gyöngyössy Csaba beszélgetett az Utószó élő irodalmi antológia sorozatában.

DSTV: komoly kihívások várnak a vegyeskarra

DSTV: komoly kihívások várnak a vegyeskarra

2024. nov. 10.

Az összegzést már olvashatták, most itt a DSTV összegzése. Mozgalmas időszakot él és mozgalmas időszakra készül a Dunaújvárosi Vegyeskar – a menetrendről és a tagtoborzás terveiről Könyves Ágnes karnagy mesélt az egyik kóruspróba alkalmával. Hangkép.

Ötven éve fogadták az első olvasót

Ötven éve fogadták az első olvasót

2024. nov. 09.

Jeles jubileumot ünnepel idén a József Attila Könyvtár és a Munkásművelődési Központ. A könyvtár fél évszázaddal ezelőtt, november 4-én nyerte el a ma ismert formáját, az első olvasó pedig november 5-én tért be az intézménybe. Boldog születésnapot!

DSTV: a bábok hatalma a Bartókban

DSTV: a bábok hatalma a Bartókban

2024. nov. 09.

"…minden, ami Szent…" címmel nyílt meg Balázs János Balázs kiállítása a Bartók Kamaraszínház aulájában, derül ki a DSTV összegzéséből. A képzőművész ikonfestő, báb- és díszlettervező – ő álmodta meg az Álomlátó fiú című bábjáték díszletét és figuráit. Hangkép.

DSTV: a kenyér, ahogy régen volt

DSTV: a kenyér, ahogy régen volt

2024. nov. 08.

A hónap műtárgya szorosan kapcsolódik az Intercisa Múzeum éppen ma nyíló kiállításához, derül ki a DSTV összegzéséből. Kronászt Margit történész-muzeológus jóvoltából a kenyérsütés folyamatát, a kovászkészítés menetét, a kenyérhez kapcsolódó hiedelmeket ismerhetjük meg. Hangkép.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Fontos BL-csata előtt a DFVE

  2. DSTV: reflektorfényben a tehetség

  3. Hamarosan megújul a Szentháromság szobor

  4. MMK: kézműves kincsek, teadélután és kastélymese

  5. DSTV: felemás forduló Bonyhádon

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: reflektorfényben a tehetség

DSTV: reflektorfényben a tehetség

Embedded thumbnail for DSTV: felemás forduló Bonyhádon

DSTV: felemás forduló Bonyhádon

Embedded thumbnail for ICA-D: a "Felülírt protokoll" felülírása

ICA-D: a "Felülírt protokoll" felülírása

Top hírek

  1. "A halál négy kapuja" – új horrorfilm díszbemutatója a Kultikban

  2. DSTV: a Szöglet lett a város kedvence

  3. Szociálpolitikai kerekasztal Dunaújvárosban

  4. Dunaújvárosi előadó is áll A Dal színpadán

  5. Várják az átképzési program jelentkezőit

Galéria

Kolbászfesztivál (2026)

FitCity Dunaújváros (2026. február)

Farsangi forgatag (2026)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 7. szám - 2026.02.20.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő