Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. jan. 25. Pál
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

A mi időkapszulánk

Kultúra
képeslap
Dunapentele
felhívás

facebook megosztás

Várkonyi Balázs - 2015. már. 06., 11:11

"… és ha egy kicsit ráér rám gondolni, akkor írjon, hogy ne unatkozzam magam agyon." Egy üzenettöredék ez 1927-ből. Viseltes képeslap őrzi. Vajon mit takar sejtelmes a mondat? Írója magányos? Régi barátját szólítja meg?

"… és ha egy kicsit ráér rám gondolni, akkor írjon, hogy ne unatkozzam magam agyon." Egy üzenettöredék ez 1927-ből. Viseltes képeslap őrzi. Vajon mit takar sejtelmes a mondat? Írója magányos? Régi barátját szólítja meg? Netán színvallásra akarja késztetni a szívbéli kiválasztottat, a címzettet? Mint megannyi, múzeumban-levéltárban őrzött tárgy és üzenet, alighanem ez is már föltörhetetlen kódot rejt…

A képeslapot, amelyről a mondatot idéztem, a Pentelén üdülő Fabricius Edith kisasszony adta postára 1927. szeptember 12-én. Tudatta ebben a címzettel, Póka Pivny Aladár királyi szabadalmi bíróval, hogy jól van, a Pálhalma-pusztai fenyvesek között élvezi a jó levegőt, a Dóra-kastélyban úgy érzi magát, mint egy mesebeli királykisasszony, és „ …mint láthatja, Magára is gondolok a jó dolgom közepette.”
Mi más ez, mint egy titkos vallomás. De kik voltak ők? Edith kisasszony tán a nevezetes soproni városbíró, Fabricius Endre leszármazottja lehetett? Merre vezetett vajon az útja? A Dániában, Amerikában később azonos néven jegyzettek tán csak a névrokonai voltak? És a képeslap címzettjének sorsa mi lett? Ritka név viselője volt, szinte bizonyos, hogy azonos az amerikai függetlenségi háború magyar hősnek, Kováts Mihály ezredesnek az életét kutató Póka-Pivny Aladárral. A többit a titkok tára rejti…
Számtalan képeslap indult útjára a múlt század elején az akkor népszerű üdülőhelyről, Pentele-Pálhalmáról. Üzenetek, gyorsjelentések, hangulatképek, élethelyzetek jelzőkövei. Megannyi kis „időkapszula”.

A hetvenhat éve ismert fogalom – az Amerikából elterjedt time capsule – köré mára legendák szövődtek. Az első időkapszulát az Egyesült Államokban, New Yorkban rendezett világkiállítás idején ásták le a földbe, azzal a szándékkal, hogy utódainknak, a 6939-ben élőknek üzenjenek a „történelem közepéről”. A Flushing Meadows Parkban rejtező kapszula tizenöt méter mélyen, betonszarkofágban pihen. A réz-króm-ezüst ötvözetből készített hüvelyben hétköznapi használati tárgyak vannak, aztán könyv, mikroszkóp, növényi magvak, és persze kordokumentumok, filmhíradó-részletek, mikrofilmre rögzített szakrális iratok, tudományos leírások, szótárak – tudósítások arról, hogyan élt az ember a Földön a XX. században.

A „civilizáció kriptája” – ez korunk egy másik időkapszulája 1940-ből: Georgia államban az atlantai Oglethorpe Egyetem alagsorának egy kamráját megtöltötték a korkultúra lenyomatát jelző tárgyakkal. Légmentesen lezárták, acélajtaját lehegesztették, lepecsételték, azzal a meghagyással: évezredek múltán, csak 8113-ban szabad kinyitni. A kilencedik évezred, 8113 – megfoghatatlan ez a mai halandó számára. Mit kezdenek vajon a kései utódok a nekik tán érdektelen limlommal? A négyszeresére nőtt idő miatt tán már értelmezni se tudják majd? Vagy ellenkezőleg, értik, milyen volt az élet egy nem túl szerencsés korban? Bizarr dolog, mesélni azoknak, akikről azt se tudjuk, élnek-e egyáltalán, vagy... de hiába törjük ezen a fejünket. A végtelen időben a kis távlatok elvesznek.

Ma már több időkapszula kering az űrben. A Pioneer-10 és testvére, aztán a két Voyager űrszonda röpül a megfoghatatlan, a valószínűleg soha meg nem ismerhető felé, sok-sok tárgyat és jelekbe sűrített információt visznek: Drake–Sagan csillagász páros Pioneer-tábláját, a Földről az űrbe küldött első fizikai üzenetet. A kutatók úgy tartják, hogy a táblán lévő adatok más civilizációk, idegen lények számára is érthetőek lesznek. Ezt tartják a nevezetes Voyager-aranylemezről is. Ezen a Naprendszerről, a Földről és az itt élő emberiségről halmoztak fel minden általunk tudhatót, arra a valószínűtlen esetre felkészülve, hogy a szondát a távoli jövőben netán értelmes lények találnák meg. De így lesz-e? Mi igazolja vissza a vakhitet? A kétség teljessé válik, ha belegondolunk: van űrszonda, amely a legtávolabbi célpontjáig, a Bika csillagkép legfényesebb darabjáig kétmillió év múlva jut el...

De térjünk vissza a Földre, a mezőföldi rögvalóságba.
A mi időkapszulánkba az jut, amit az utódoknak címezve hátrahagyunk. Gondoskodunk-e vajon arról, hogy a személyes üzenetünk, az eleink és a mi szellemi hagyatékunk eljusson hozzájuk? A nagyanyáink, dédanyáink széljegyzeteit őrző régi kalendárium, a betűvető öregek feljegyzései, a rokonok küldte hajdani képeslap, az ósdi vásárnaptár, egy foszlott szélű cselédkönyv, egy fél évszázados gyászjelentés – mind-mind kordokumentum. Nem kéne így utólag, az őseink helyett, az ő nevükben megtölteni az időkapszulájukat?

Akkor és a most

Egy felhívással fordulunk Önökhöz, kedves olvasókhoz! Bizonyára meglapul egy-egy régi képeslap a fiókban a régmúltból, vagy talán a közelmúltból, amelynek fő képe a várost ábrázolja. Küldje el szerkesztőségünkhöz, mesélje el történetét, és mi hasábjainkon, valamint a Dunaújváros Közéleti Hetilapban közölni fogjuk. Egy összeállítást készítünk belőlük, milyen is volt a város az egykori képeslapokon. A fiatalabb polgárokat sem hagyjuk ki a kezdeményezésből. Tőlük azt várjuk, olyan képeket küldjenek el szerkesztőségünkbe, hogy milyen képeslapot készítenének a mai városunkról, mit látnának rajta szívesen? A megújult főteret? A Mukin játszó gyerekeket? A Duna-parton szalonnát sütő társaságokat! A lehetőség végtelen, csak a fantázia szabhat határt. Ne habozzanak, küldjék el e-mailben a szerkesztoseg@media-haz.hu e-mail címre, vagy postai úton a Kenyérgyári út 1. szám alá, de személyesen is elhozhatják szerkesztőségünkhöz (Kallós Dezső utca 1.- főiskolai Médiacentrum).

A rovat további hírei: Kultúra

Márton napi mulatság

Márton napi mulatság

2017. nov. 19.

A Munkásművelődési Központban harmadszor rendezték meg a Márton napi kavalkádot, ezúttal az első alkalmaknál is több látogatóval.

Kurucz Zsófia harmadik kiállítása

Kurucz Zsófia harmadik kiállítása

2017. nov. 17.

A Bartók színház aulájában ezúttal Kurucz Zsófia tárlatát tekinthetik meg az érdeklődők, akinek tavaly augusztusi bemutatkozása óta ez már a harmadik kiállítása városunkban.

A költő üzenete a legfontosabb

A költő üzenete a legfontosabb

2017. nov. 16.

Tizenkilencedik alkalommal tartott városi szavalóversenyt a Dunaferr iskola, melyre a korábbiakhoz hasonlóan ismét rengetegen jelentkeztek, hogy elszavalhassák kedvenc versüket.

Asszonymese egy részben

Asszonymese egy részben

2017. nov. 15.

Márai Sándor 1980-ban megjelent története elevenedik meg a Bartók színházban, méghozzá nem más, mint a Jászai Mari-díjas Vándor Éva tolmácsolásában. A rendező, Szemán Béla a darabbal kapcsolatban elmondta, színházi értelemben véve a nők nincsenek elkényeztetve, ritka, hogy ennyire mély, ennyire nagy szerep jut valakinek, az előadás tehát ebben is kicsit más lesz, mint amit megszokhattunk.

Napbúcsúztató Ábel-mesével

Napbúcsúztató Ábel-mesével

2017. nov. 13.

Esténként, elalvás előtt mindig teszek egy kört a világhálón, hogy tudjam, milyen hírek zárják a napot. De csakis a híreket olvasom, a szabad fórum, a közösségi „csevegő” portál ilyenkor már kerülendő: nem izgatom föl magam azon, hogy miként törik kerékbe oly sokan anyanyelvünket. A közös kincset.

Múzeumi Őszbúcsúztató

Múzeumi Őszbúcsúztató

2017. nov. 12.

Ismeretterjesztő előadásokkal, őszies hangulatú kézműves programokkal és Márton napi hagyományokra épülő foglalkozásokkal várta az érdeklődőket az Intercisa Múzeum szombaton a családi napon.

Üzenet a múltból

Üzenet a múltból

2017. nov. 12.

Rég volt. Egy barát házaspár nekivágott Ausztriának. Építészként egy nemes feladat jutott nekik, nem állhattak ellen a kísértésnek. Mentek, terveztek, aztán odakint ragadtak. Kisfiuk akkor hat-hétéves lehetett. Rajzkészségét az óvoda csodálta, megkönnyezték, amikor a szeretnivaló kissrác elment. Ritkán jöttek haza, szülei egyvégtében az új kihívásokat keresték.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Döntetlennel kezdett a DFC

  2. Szabadkori a Szalki-szigeten: élt a jég! (galéria)

  3. A disznóvágás hagyománya a népfőiskolán

  4. Nem borult a papírforma

  5. DSTV: "Felülírt protokoll" – tárlatvezetéssel (galériával)

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: "Felülírt protokoll" – tárlatvezetéssel (galériával)

DSTV: "Felülírt protokoll" – tárlatvezetéssel (galériával)

Embedded thumbnail for Kiss Attila és Pásztor Bertalan vehette át a város Pro Cultura Intercisae díját

Kiss Attila és Pásztor Bertalan vehette át a város Pro Cultura Intercisae díját

Embedded thumbnail for DSTV: nagy csaták az asztaloknál

DSTV: nagy csaták az asztaloknál

Top hírek

  1. Ütközés a 6-os főúton – forgalmi akadállyal

  2. Szabadkori a Szalkin – amikor a tél újra olyan, mint régen

  3. Megválasztották a választási bizottságot, majd esküt is tettek a testület tagjai

  4. Szabadkori a Szalki-szigeten: tovább, tovább!

  5. Kiss Attila és Pásztor Bertalan vehette át a város Pro Cultura Intercisae díját

Galéria

Jeges örömök (2026)

Tárlatvezetés a Kortárs Művészeti Intézetben

Kenguru Kupa (2026)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 3. szám - 2026.01.23.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő