Számos szokás kapcsolódik pünkösdhöz. Ezek többsége azonban kikopott. A legismertebb, még fennmaradó hagyomány a pünkösdi király- és királynéválasztás, valamint a csíksomlyói búcsú, amelynek első írásos emléke a 15. századból származik.
Pünkösdi népszokások
A rovat további hírei: Kultúra
Délidő, éjsötét
Akkor is nyár volt, augusztus. Ifjúkora élményeinek színhelyén csatangoltak a barátokkal. A Lápastói-dűlőben leültek az évszázados csőszharang tövébe. Hallgattak. Fullasztó meleg volt.
Mester és tanítványai a templomban
Kosztolányi György festőművész kulcsi alkotókörének tagjai állították ki műveket vasárnap délután az evangélikus templomban.
Ez már a nyárutó?
Bizony, ez már az – hangzott a kérdésre az atyai válasz. A gyermek amúgy tudta, hisz a térdére fektetett színes lapban éppen a hónapok régies neveiről olvasott: Augusztus – egyenlő Kisasszony hava, Új kenyér hava, Nyárutó.
Püspöki áldással
Hetedik alkalommal emlékeztek meg az orvos-gyógyító vértanú Szent Panteleimonról egy zarándoklat keretében.
Halló, Vasedény?
Egy legendaképző mondat a kabarévilágból: „Jó napot kívánok, Weiner elvtársat keresem.” Így indul a legismertebb telefonparódia. A színpadon Kern András, a nélkülözhetetlen kellék egy telefon, azon át jönnek a hangok: akárhány, az mind Kerné, ez az ő mesterségtitka. Az elején még nyugodt, mintha nem tudná, mi vár rá. És kezdetét veszi az ötperces őrület.
Koncert után vonult nyári szünetre az MMK
Pálinkás Eszter Ágnes és Beke Beáta koncertje zárta a nagyobb nyári programokat az Munkásművelődési Központban.
Bill és Hobo újra együtt
Négy napon át hat színpaddal és mintegy 120 fellépővel rendezik meg a huszonharmadik Fezen fesztivált szerdától Székesfehérváron - közölték a szervezők az MTI-vel.