Édesanyák könnye
„… legalább hat pár keze legyen, hogy mindennel időre végezzen; no és három pár szeme, hogy a tekintete mindig rajta legyen a szerettein.”
Anyák napja előestéje volt. A virágárus jócskán ráhúzott a műszakjára, a Széchenyi utcai boltjának ajtaja még tárva-nyitva volt, amikor bátyámmal arra baktattunk. Így jött az ötlet: vegyük meg Mamának a csokrot még ma – javasoltam. – Na ne! – csattant fel ő. – Majd reggel veszünk, a frissen vágottból! Ez a legkevesebb – tette hozzá nagyfiúsan. És így lett.
Az okos nagytestvéremnek akkor is igaza volt. Mindig friss virággal leptük meg aztán édesanyánkat. És mindig így hívtuk: Mama. Soha másra nem állt a szánk, attól fogva, hogy kicsiként először mondtuk ki ezt a négy hangzót. A neki járó örök megszólítás így lett egy teljes élet szimbolikus kerete.
Sosem tudtam anyák napján kerek köszöntőt fogalmazni, de tán nem is kellett. Eléggé beszédes volt a szó helyett virág. Meg a gyermeki ölelés. Könnyet kapott az ember cserébe. Hát persze, ez az anyák reakciója bánatban, örömben egyaránt. Már a világra jövetelünk képlete is – József Attila töredéksora szerint – az anyák számára éppen ez: „… önnön fájdalmad boldogsága”.
A különös tantörténeteiről ismert olasz író-szerzetes, a szaléziánus Bruno Ferrero foglalja mesébe, hogy Isten miként teremtette meg az édesanyát. Sokáig bajlódik vele, egy angyal meg is rója: ezzel vesztegettél el egy egész hetet? Az Úr szabadkozik, hiszen nem könnyű feladat megteremteni az anyát úgy, hogy kávéból és az előző napok maradékából éljen, olyan legyen a csókja, hogy mindent meggyógyítson, és legalább hat pár keze legyen, hogy mindennel időre végezzen; no és három pár szeme, hogy a tekintete mindig rajta legyen a szerettein. És mindig magától meggyógyuljon. És mindent elviseljen… Az angyal ekkor a magteremtett Édesanya szemében megpillant valami fölöslegeset. Nem fölösleges az – mondja az Úr –, az a könnycsepp, ami kifejezni az örömöt, a bánatot, a csalódást, a fájdalmat, a magányt és a büszkeséget; de – teszi hozzá – „megvallom az igazat, a könnyet nem én teremtettem!”
A rovat további hírei: Kultúra
Január 1-jétől ingyenesen hozzáférhető 250 közkinccsé váló mű a Magyar Elektronikus Könyvtárban
2025. jan. 02.
Január 1-jétől ingyenesen, szabadon hozzáférhető és letölthető lesz 250 közkinccsé váló mű az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárában (MEK), ahová az év folyamán további alkotásokat is feltöltenek.
DSTV: Tündér Lala a Bartók színpadán
2024. dec. 30.
Mozgalmas, színes, impulzív produkcióval folytatódott a bemutatók sora a Bartók Kamaraszínházban, derül ki a DSTV összegzéséből. Szabó Magda prózáját adaptálta a társulat – a Tündér Lala című tanmesét zenés formában vitték színre. Hangkép.
Világsztárok érkeznek a jövő évi debreceni Campus Fesztiválra
2024. dec. 27.
A Campus Fesztivál szervezői 2025-ben is világsztárokkal és izgalmas programokkal várják a látogatókat a debreceni Nagyerdőbe - közölte a fesztivál sajtószolgálata hétfőn az MTI-vel.
A Móricztól zengett a nagytemplom
2024. dec. 21.
Hagyományos évzáró adventi koncertet adott a Krisztus Király főtemplomban a Móricz Zsigmond Általános Iskola még hétfőn. Óriási volt az érdeklődés, nem véletlenül: az iskola minden tanulója fellépett.
Karácsonyi örömkoncertet ad a Móricz projektkórus
2024. dec. 20.
Generációk együtt, mosolyogva csalogatják a muzsika birodalmába a közönséget az evangélikus templomban szombaton délután. Remek koncertet ígér a repertoár is, a közösség is – jöjjenek, menjünk sokan, mindenkit nagy szeretettel várnak!
Oscar-díj - Tíz kategória szűkített listáit jelentették be
2024. dec. 20.
Az amerikai filmakadémia tíz díjkategóriában jelentette be azoknak az alkotásoknak a címét, amelyek jelölhetők az Oscarra.
DSTV: lírai muzsika a Kortárs Művészeti Intézetben
2024. dec. 18.
Koncerttel folytatta társművészeti sorozatát a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D), derül ki a DSTV összegzéséből. Jégbe zárt fájdalom címmel két zeneszerző, Bánkövi Gyula és Kutrik Bence műveiből hallhattak lírai-szép válogatást a muzsika szerelmesei. Hangkép.