Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. jan. 23. Zelma, Rajmund
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

Olimpia: hősök és „léha emberek”

Kultúra
Olimpia
sport
hagyomány

facebook megosztás

Várkonyi Balázs - 2016. aug. 06., 14:01

Az „előhang”, vagyis a futball-csoportmeccsek után hivatalosan is megnyílt a XXXI. nyári olimpia. A sportgépezet beindul, felveszi az üzemi hőmérsékletet. A nyitány okán pillantsunk a régmúltba.

A XIX. század polgári Magyarországán – ahogy Európában sok helyütt – a testedzés megítélésében két szemlélet ütközött. A katonai tradíciókon alapuló gimnasztikus testfejlesztés presztízse erős volt. A század utolsó harmadában egyre terjedő versenyszerű sportolásra viszont sokan úgy tekintettek, hogy fölösleges luxus. Persze az ekként vélekedők is szívesen tettek kivételt például a lovas sporttal – nem csoda, hisz az is a magyar hagyományrend része volt. De például a futballhoz erős fenntartással viszonyultak.

„Csak léha emberek sportolnak”

Amikor a tizennyolc éves Hajós Alfréd, a később sportlegendává vált fiatalember, az első olimpiai bajnokunk a Műegyetemen vizsgára jelentkezett, kis híján eltanácsolták. A tekintélyes tanár, Ilosvay professzor ugyanis ellensége volt a sportnak. A szellem gyarapítása mellett minden mást fölöslegesnek tartott. Az emlékezők szerint azt mondta az ifjú Hajósnak: „Csak léha emberek sportolnak, amikor tanulniok kellene. Az ivás, a kártya, a tánc meg a sport sohasem vezet jóra!”

Nem tudom, a nagy bajnokkal szemben tanára később megenyhült-e. Lett volna rá elég oka, hiszen a tanítvány, amellett, hogy sportolóként dicsőséget szerzett hazájának, kiváló építész, egy sor jeles épület tervezője lett. Újságíróként, lapszerkesztőként, a korszerű magyar sportsajtó megalapozójaként is jelentőset alkotott.

Olimpiai és hazai sikereivel sok hívet nyert meg a rendszeres testedzésnek, a versenysportnak. Mégis, nemzeti büszkeség ide vagy oda, a polgárság egy része, kivált az idősebb generáció még jó ideig gyanakodva tekintett az egyesületekbe áramló ifjakra.

Mennyire más volt ez a bajnokokat istenként tisztelő ókori Hellászban! Az antik görög kultúra részeként tekintettek a testkultúrára is.


 

A katonák letették a fegyvert; futóversenyre mentek

A Krisztus előtti V. évszázadban, az Athén és Spárta közötti viszály idejében járunk. A majdnem három évtizedre elnyúló háborús minden negyedik évében a harcosok némelyike elbúcsúzik parancsnokától, és útnak indul – hogy részt vegyen az olümpiai sportünnepen. A négyévente zajló versengés napjaiban tétlenek maradtak a fegyverek, szüneteltek a harcok. Uralkodói rendelet tiltotta a ilyenkor a háborúskodást.

A győztesek aztán hősként tértek vissza, és az a tisztesség érte őket, hogy az első sorban, a királyuk mellett harcolhattak tovább. Ha túlélték a háborút, más kiváltság is jutott nekik: egész életükre mentesültek az adófizetés alól, a színházban díszhelyet kaptak, róluk szobrot faragtak. Félistenként tisztelték őket.

Az első olimpiai játékot a Krisztus előtti 776. évben tartották, szigorú szabályok szerint: a versengőknek, de még azok atyjaiknak és testvéreiknek is szent esküvel kellett megfogadniuk, hogy minden erővel a tisztességes versenyt segítik. A stadionban csak férfiak jelenhettek meg, a nőket halálbüntetés sújtotta volna, ha megpróbálnak odamerészkedni. Az atléták mezítelenül mérkőztek meg. A nagy tömegben, olykor 40-50 ezer néző között vesszőzők és korbácsolók tartották fenn a rendet.

Kezdetben csak stadionfutásban rendeztek versenyt, később a fegyveres futás is sorra került – teljes vértezetben tették meg a négystadionnyi távot, de a forró, égető homokban saru nélkül, mezítláb futottak. Aztán újabb versenyszám jelent meg, az ötpróba: a futás mellett ugrás, diszkoszvetés, gerelyhajítás, birkózás tette próbára az indulókat. A birkózásban a fojtás is megengedett volt, ám brutalitásban ez meg se közelítette a későbbi ökölvívó versenyeket: az ércbütykös bőr kézvédők olykor halál is okoztak. Látványos lovas- és kocsiversenyek zárták a játékokat.

Az olimpiák sora Krisztus után 393-ig tartott – akkor a bizánci császár, Nagy Theodosius tiltó rendelettel beszüntette a sportünnepet. Csak másfél évezred után, 1896-ban, Pierre de Coubertin báró sokéves küzdelmének köszönhetően éledt újjá Athénban az ősi hagyomány.

A rovat további hírei: Kultúra

Hárman vehették át a Pro Cultura Intercisae-díjat

Hárman vehették át a Pro Cultura Intercisae-díjat

2018. jan. 22.

Idén a szokásosnál is több felterjesztés érkezett a Pro Cultura Intercisae díjra, így a tavalyi két díjazott helyett ez alkalommal hárman is elismerésben részesülhettek, de a döntés így sem volt könnyű: a legérdemesebbeket kiválasztani a rengeteg jelölt közül.

Elhunyt Birkás István!

Elhunyt Birkás István!

2018. jan. 22.

2018. január 21-én elhunyt Birkás István Munkácsy-díjas festőművész.

Vince nap ígérete

Vince nap ígérete

2018. jan. 22.

Ez a világ mi vóna, ha egy kis bor nem vóna – tarja a népi szólás. A világ és a borkedvelők szerencséjére olyan még soha nem volt, hogy ne legyen legalább „egy kis bor” annak, aki arra szomjazik.

A műveltség szolgálatosai

A műveltség szolgálatosai

2018. jan. 22.

Ősi axióma: kultúrája megőrzésén áll vagy bukik egy nemzet léte. És a kultúra tartalmát a történelem által hitelesített értékhalmaz, az irodalom, s tán leginkább a nyelvi minőség határozza meg. A magyar nyelv értékőrei számosan voltak: írók, színészek, a retorika művelői, népi mesemondók etc. Közülük is kiemelkedik Sződemeter szülötte, a XIX. századi nyelvújító, költő, politikus.

Félárnyékban is jól látszik

Félárnyékban is jól látszik

2018. jan. 20.

Az ősszel huszadik születésnapját ünneplő intézmény évfordulós rendezvényeinek utolsó megállójához érkezett a Kortárs Művészeti Intézet. A pénteken este nyílt kiállítás a KMI gyűjteményének legújabb darabjaiból áll, melyek közül többet is először láthat a közönség.

Megyei programok a Magyar Kultúra Napján

Megyei programok a Magyar Kultúra Napján

2018. jan. 17.

Fotó- és képzőművészeti kiállításokkal, zenés irodalmi estekkel ünneplik a Magyar Kultúra Napját Fejér megyében.

Télkóstoló – és emlékezés

Télkóstoló – és emlékezés

2018. jan. 14.

Fekete karácsonyunk után három héttel megjött a hó. Nem „alkotott” maradandót… de mégis, a januári tavaszból télbe fordultunk, s a hidegből utánpótlást is ígérnek a meteorológusok.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Kiss Attila és Pásztor Bertalan vehette át a város Pro Cultura Intercisae díját

  2. DSTV: nagy csaták az asztaloknál

  3. Hogyan védheted meg az online életed: adatvédelem és számítógépes biztonság

  4. Tóth Kálmán: "A képviselőség nem egy szék, jóval inkább felelősség és szolgálat"

  5. A Jegesmedvéket fogadják az Acélbikák

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: nagy csaták az asztaloknál

DSTV: nagy csaták az asztaloknál

Embedded thumbnail for DSTV: újra üzemel a Zenélő Cukrászda

DSTV: újra üzemel a Zenélő Cukrászda

Embedded thumbnail for Megválasztották a választási bizottságot, majd esküt is tettek a testület tagjai

Megválasztották a választási bizottságot, majd esküt is tettek a testület tagjai

Top hírek

  1. Tragikus becsapódás, végzetes ütközés

  2. Szabadkori a Szalkin – amikor a tél újra olyan, mint régen

  3. A közösség diadala lett az újtelepi véradás

  4. Megválasztották a választási bizottságot, majd esküt is tettek a testület tagjai

  5. Jégpályák Éjszakája Dunaújvárosban is (videóval, galériával)

Galéria

Kenguru Kupa (2026)

Jégpályák Éjszakája (2026)

Esküvő kiállítás (2026)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 3. szám - 2026.01.23.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő