Nőhet a külföldi hallgatók száma?

Palkovics László kifejtette: jelenleg a diákpopulációnak mintegy 10 százaléka tanul külföldön, ennek nőnie kell, 20 százalékra vagy még annál is többre. Hozzátette: a felsőoktatási stratégia azt tartalmazza, hogy a külföldi hallgatók száma 2024-re 15 százalékra emelkedjen, most ez az arány 9 százalék.

A rendszerváltáskor, 1989-91 között mintegy 100 ezer hallgató járt a magyar felsőoktatási intézményekbe, majd rövid idő alatt ez a szám 450 ezerre nőtt. A korábbi elitoktatás nyitottá vált mindenki számára - állapította meg. Megjegyezte: demográfiai okok miatt a szám csökkenésnek indult, de 300 ezer körül stabilizálódott.

Az oktatási államtitkár értékelése szerint a felsőoktatási rendszer a legstabilabb rendszer volt, ami hozzájárult a társadalmi mobilitáshoz is, s képes volt arra is, hogy a létszámbeli ugrást kezelje, ami igen látványos fejlődést eredményezett.. 

Rámutatott az elmúlt években a  nagyobb léptékű reformok megvalósultak, sebességváltás történt a felsőoktatásban. A kihívások között említette a változások felgyorsulását. Két éve a migráció még nem volt tényező, mára a legfontosabb gazdasági és társadalmi kihívássá vált - említett egy példát. Kitért arra is, hogy a most felsőoktatásba járó hallgatók kétharmadának olyan munkája lesz néhány évtizeden belül, amit ma még nem is lehet meghatározni. 

A hallgatói létszám növekedésével ugyanakkor a tanár-hallgató közvetlen viszony megszakadt, és a bolognai rendszer sem támogatja a személyre szabott oktatást. Ugyanakkor erre a kapcsolatra szüksége van a hallgatóknak, erre megoldást kell találni - mutatott rá az államtitkár.     Palkovics László előadásában beszámolt arról a célkitűzésről is, hogy a teljes állami támogatás 10 százalékát kell kutatásra fordítani 2019-re, ehhez jönnek még további alapok. 

A kétnapos alumni találkozót az egykor Magyarországon tanuló diákok számára rendezték meg, akik hazájuk politikai, üzleti, tudományos és kulturális életében meghatározó szerepet töltenek be.

-MTI-