Sárréti „dühösködő fergeteg”, dunaújvárosi nyári rekord

Kiböjtöltük a jobb idő jöttét. Nem volt könnyű, de annál sokkal könnyebb, mint amit a Sárrét vidékén lakók egy január végi szörnyű éjszakán megéltek – igaz, nagyon régen, 201 évvel ezelőtt. Hogy milyen csapás érte akkor a környéket, azt Püspökladány hites nótáriusa, Kabai József jegyezte fel, majd Szűcs Sándor adta közre az 1941-ben megjelent A régi Sárrét világa című könyvében. A nótárius kimutatása „az 1816. esztendőben Januárius 29 és 30-ik napjain dühösködött szélvész és fergeteg által okozott károkról” többek közt ezt tartalmazza: „Karcagon 156 marha, 13 ló, 4336 juh; Madarason 72 marha, 2228 juh, Ladányban 204 marha, 11 ló, 4393 juh, 25 sertés pusztult el ezen fergeteges éjszakán.”

Ekkora pusztítást Pentele történetében nem lelünk. Keserves téli napokat-heteket persze az itteniek sokszor megéltek. Nagy teleken egy időre az iskola is bezárni kényszerült. 1841-ben még éppen hogy működött, de egy feljegyzés szerint „A szűk és rossz karban lévő iskolaépület egy dombon állt olyan veszedelmes helyzetben, hogy télen csak nagy nehézségek árán lehetett megközelíteni. Fűtését a mezőváros biztosította, mértéke azonban nem lehetett megfelelő, mert sok szülő éppen a hideg miatt nem engedte iskolába gyermekét.” Más példák mellett egy évszázaddal későbbi, 1950-ből való írás azt tudatja, hogy számos kisgyerek nem mehetett iskolába, mert „a tankötelesek közül többen nem rendelkeztek a hideg időjárás beköszöntekor megfelelő lábbelivel”.

Hazánkban a hőmérsékleti minimum rekordját Miskolc-Görömbölytapolca tartja: 1940. február 16-án mínusz 35 fokot mértek a településen. A legalacsonyabb napi középhőmérsékletet Baján regisztrálták, ott 1942. február 24-én ez mínusz 26.8 fok volt. Dunaújvároshoz nem kötődik hidegrekord, de egy valamiben a meteorológiai statisztika éllovasa a város: 2007. július 20-án itt volt a legmagasabb a napi középhőmérséklet, pontosan 33 és 3 tized fok!