Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. már. 17. Gertrúd, Patrik
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

Köszönjük, Medárd!

Kultúra
Medárd
eső
időjárás
naptár
hagyomány

facebook megosztás

Várkonyi Balázs - 2017. jún. 08., 16:53

Megúsztuk. Nem lesz negyven napos eső. Napsütésben lelt ma ránk a híres időjós, így a népi időjárási regula szerint nem büntet az özönvízszerű csapadékkal. Csakhogy a ló túloldalára eshetünk, mert a mai verőfény aszályos heteket ígér.

A VI. században élt Szent Medárdnak személyesen ugyan nincs semmi köze az időjáráshoz, de a napjához tapadt megfigyelést már az 1500-as években feljegyezték. Aztán vagy bevált egyik s másik évben, vagy nem. Egy középkori verselő deák, Istvánffy Miklós így írt a földművelők várakozásáról:

Hogyha a fellegekből nem hullana olykor a zápor,
akkor a nap sugarán egyre csak égne a föld,
veszne a drága kalász a tüzes, vad nyári hevektől:
Így a paraszt essőt félve, remegve remél.
Várja Medárd napját: Megered majd fentrül az áldás
és a kiszikkadt rét újra virul, felüdül.

Három hét, és az őszi árpa vágásával megkezdődhet az aratás. Egykor a földnélküli embernek ez az időszak jelentette az anyagi erőgyűjtés lehetőségét: aki erővel bírta, napszámba ment, s az aratómunkásokon nem lehetett spórolni. Háborús időkben persze nem volt elég munkáskéz, ezért odalett a termés egy része. 

1945 júniusában a Fejér Vármegyei Mezőgazdasági Munkabér-megállapító Bizottság a minimális napszámbért magasra emelte: egy első osztályú férfimunkás nem kevesebb, mint 120 pengő napszámot kapott, az asszonyok 110 pengőt. Ez akkor igen jó jövedelem volt, igaz, 12 órát kellett érte dolgozni. A maximális bér 150 és 130 pengő lehetett. E keretek közt a községi termelési bizottság szabhatta meg a helyi napszám mértékét.

Ebből a keresetből kellett volna tartalékolnia mindenkinek a szűkebb hónapokra – csakhogy hamarosan jött az infláció. Egy liter petróleum 1944-ben 77 fillérbe került, aztán 1945 szeptemberére ennek az ára 16 pengőre ugrott. Egy skatulya gyufát, ami egy évvel korábban csak 8 fillérbe került, ’45 őszén már 20 pengőért adtak. A napszám épp hogy kiadta egyetlen doboz cipőpaszta árát. És ami a legmegdöbbentőbb: egy kiló sóért majdnem három napszámbért kellett kifizetni – míg egy évvel korábban hat mázsa sót adtak ennyiért!

A rovat további hírei: Kultúra

Blues est, mindenki örömére

Blues est, mindenki örömére

2019. ápr. 27.

A Munkásművelődési Központ ismét bizonyította, hogy nyitott a különféle hasznos programok, tevékenységek, kulturális rendezvények, így az igényes zenei produkciók befogadására is. Alig ért véget a városi retro vetélkedő a harmadikon. a földszinti színházteremben már telt ház előtt hangoltak a 60-70 éves, korukat meghazudtoló zenészek.

A Dózsa mozi kettős premierje!

A Dózsa mozi kettős premierje!

2019. ápr. 25.

Egyrészt azért, mert ekkor debütált új, ideiglenes helyszínén, a Dunaújvárosi Egyetem A épületének S01-es nagyelőadójában.

Ákos is fellép a DUDIK-on

Ákos is fellép a DUDIK-on

2019. ápr. 23.

Lassan teljes a fellépők névsora a tizenegyedik DUDIK fesztiválra. Az alsó Duna-partra érkezik többek közt a 30y, Majka, a Halott Pénz és Ákos is.

Húsvéti népszokások

Húsvéti népszokások

2019. ápr. 21.

A húsvéti szokások a termékenység és a feltámadás szimbólumait hordozzák. A feltámadás keresztény gondolatköre és a népi hagyományok tavaszváró jelentései összefonódnak ezekben.

Krisztus feltámadásával igazolta, hogy a látható világon kívül is van valóság

Krisztus feltámadásával igazolta, hogy a látható világon kívül is van valóság

2019. ápr. 21.

Krisztus feltámadt, és feltámadásával igazolta az emberiség ősi érzését, hogy a látható világon kívül van egy tágabb, átfogóbb valóság - mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek húsvét vigíliáján.

A húsvét a legnagyobb keresztény ünnep

A húsvét a legnagyobb keresztény ünnep

2019. ápr. 20.

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, az "ünnepek ünnepe". Nagyszombaton Krisztus kereszthaláláról elmélkednek a keresztények, az esti vigília-szertartással a katolikus templomokban pedig már kezdetét veszi húsvét.

Emberi élet csak Isten erőterében lehetséges

Emberi élet csak Isten erőterében lehetséges

2019. ápr. 19.

Nagypéntek csendjében az a legfontosabb, hogy belássuk: emberi élet csak Isten erőterében lehetséges - mondta Kozma Imre, a Betegápoló Irgalmasrend magyarországi vezetője, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke az M1 aktuális csatornán pénteken.

  • További hírek

Friss hírek

  1. DSTV: büszkeségünk a sportuszoda

  2. Választás 2026: már végleges a szavazólap

  3. Új menüvel várja vendégeit a kultikus étterem

  4. Dunaújvárosi Estek: út a neurobiológiához

  5. Minden éremből jutott a birkózóknak

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: büszkeségünk a sportuszoda

DSTV: büszkeségünk a sportuszoda

Embedded thumbnail for DSTV: levelezőlap lett a hónap műtárgya

DSTV: levelezőlap lett a hónap műtárgya

Embedded thumbnail for DSTV: aranykorszellem a Bartók galériájában

DSTV: aranykorszellem a Bartók galériájában

Top hírek

  1. Így ünnepelte március 15-ét a város (galéria)

  2. Nehéz, de törekedni kell a békés együttélésre

  3. Konyhatűzhöz riasztották a lánglovagokat

  4. ICA-D: hullámok hátán a divat világában (galéria)

  5. Huszonhat napirendi pont a közgyűlésen

Galéria

Március 15-i ünnepség

Veres Viktória bemutatója a Kortárs Művészeti Intézetben

FitCity Dunaújváros (2026. március)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 10. szám - 2026.03.13.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő