Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. már. 16. Henrietta
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

Egy „gyorsan elviharzó élet”

Kultúra
Petőfi Sándor
irodalom
történelem
visszaemlékezés

facebook megosztás

Várkonyi Balázs - 2017. júl. 31., 15:35

1849. július 30-a: vacsoravendégek ülnek asztalhoz Székelykeresztúron, Vargha Zsigmond portáján. Bivalytejes-túrós puliszkát esznek, ezt egy versből tudhatjuk, amit a vendégek egyike, a fiatal költő írt a házigazda lányának, Rozáliának. A legenda szerint egy körtefa alatt született költemény az ifjú alkotó legutolsó műve.

Másnap, 31-én reggel ama bizonyos körtefa alatt még elszavalta a házigazdának és a vendégseregnek az Egy gondolat bánt engemet című versét. Különös jóslat volt az – mert utána elindult az utolsó útjára. A halálba. Vagyis, csak ezt lehet tudni: azon a napon örökre eltűnt. Ő volt – Hegedűs Géza szavaival – a „gyorsan elviharzó életű” ember: Petőfi Sándor. Akinek kevés időt hagyott a sors. Ahogy berobbant az irodalmi- és közéletbe, olyan hamar el is ment. És örökre jelet hagyott.

Ismét az irodalomtörténészt idézem: „Attól kezdve, hogy belépett az irodalomba, szüntelenül jelen van. Példakép és mérce. Lehetett és lehet szolgaian utánozni, lehetett és lehet kerülni mindent, ami az ő modorára emlékeztet, de nem lehet megkerülni. (…) Verseinek egy része nemcsak közismert, de olyan népdallá vált, amelyről sokan azt sem tudják, hogy Petőfi írta, holott mindiglen is ismerték. Nem lehet úgy magyarul élni, hogy az ember ne tudja kívülről a Petőfi-versek számos sorát. S mindehhez ő a legvilághíresebb magyar költő: ha valamelyest művelt külföldinek azt mondják: magyar irodalom — akkor mindenekelőtt Petőfi jut az eszébe.

Adatait szinte fölösleges leírni: oly ismertek, mint versei. Ki ne tudná, hogy az 1822-rol 1823-ra virradó szilveszter éjszakáján született? Ki ne tudná, hogy Petrovics Sándornak hívták? Hogy mindössze huszonhat évet élt? Hogy 1848 forradalma elválaszthatatlan a nevétől? És hogy 1849-ben, a Segesvár melletti csatában esett el? Ki ne tudná, hogy kora legkövetkezetesebb hazai forradalmára volt, aki túlnézett a polgári forradalmak céljain? És ki ne tudná, hogy amit irodalmi népiességnek nevezünk, az minálunk a legkövetkezetesebben az ő költészetében valósult meg?

Költészete mögött szakadatlanul ott kell érezni életét, ezt a tüneményes életet, amely a XIX. század európai történelmének nagy alakjai közt jelöli ki alakját és egyéniségét. Ezt a nagyszerű, gyorsan elviharzó életet azonban a tetteken és az eszméért vállalt hősi halálon túl nemcsak díszíti, hanem hitelesíti költészete, mint ahogy költészetének eszméit és hőfokát hitelesíti élete és hősi halála.”

Azon a végzetes napon Bem tábornok a kedves szárnysegédjét, Petőfit – hogy életét megkímélje – eltávolítja a csata sűrűjéből. A költő így a Sár-patak hídjáról volt kénytelen végignézni a szomorú vereséget. A hadvezér, Bem zsenialitása sem volt elég a hatszoros orosz-osztrák túlerővel szemben. A csata elveszett. Petőfi sorsát azóta homály fedi. Szemtanúk olykor egymásnak is ellentmondó vallomásaiból annyi nagy valószínűséggel állítható: a költőt menekülés közben Ispánkútnál dzsidások szúrták le.

Az utolsó vers „tanúja”, a székelykeresztúri fa a múlt század 60-as éveiben vaspántokkal körbefogva bár, de élt. Körbekerítették, márványtáblát helyeztek elé, amelyen Kányádi Sándor négysorosa hirdeti: „Haldoklik az öreg tanú, / Petőfi vén körtefája. / Azt beszélik, ő látta volt / verset írni utoljára.” A haldokló fa azóta kiszáradt. Egy fiatal vadócot ültettek mellé, amit az „öregről” oltottak be. Ez a fa ma is él. Akárcsak Petőfi hagyatéka.

A rovat további hírei: Kultúra

Hang- és fényjáték helyettesíti idén a hagyományos brüsszeli virágszőnyeget

Hang- és fényjáték helyettesíti idén a hagyományos brüsszeli virágszőnyeget

2020. aug. 14.

A koronavírus-járvány terjedésének visszaszorítására hozott rendkívüli intézkedések miatt idén hang- és fényjáték helyettesíti a hagyományos virágszőnyeget Brüsszel főterén, a Grand Place-on - közölte a helyi média pénteken.

Zenés nyári esteket tartanak a keszthelyi Festetics-kastély parkjában

Zenés nyári esteket tartanak a keszthelyi Festetics-kastély parkjában

2020. aug. 14.

Két különleges zenés színházi produkció látható augusztus végén a keszthelyi Festetics-kastély parkjában a Magyar Teátrumi Társaság, a Helikon Kastélymúzeum, a Budapesti Operettszínház és a Musical Neked Produkció jóvoltából - tájékoztatták a szervezők pénteken az MTI-t.

Emlékmű lesz a Vasmű úti platánokból

Emlékmű lesz a Vasmű úti platánokból

2020. aug. 14.

A Vasmű úti platánsor emlékét őrzik majd meg azok a fák, amelyekből műalkotást készít Móder Rezső, Rohonczi István, Nyitrai Mihály, Molnár János és Nemes Ferenc. Az elkészült művek várhatóan az ősszel kerülnek majd ki a közterületekre. A többes szám pedig valós, hiszen bár eredetileg csak a Vasmű úti őspatika elé terveztek egy emlékfát, ám – mint az erről tartott sajtótájékoztatón bejelentették – még egy helyszínnel bővül majd a „kiállítótér”.

Dunaújváros mesél: A Déli-városban

Dunaújváros mesél: A Déli-városban

2020. aug. 14.

Ismét egy szépségdíjas találattal örvendeztette meg olvasóit a DunaújvárosMesélPontHu várostörténeti blog: Kemény Dezső riportja a (valahai) Déli-városról 1960-ban látott napvilágot a Népszava hasábjain. A szemelvények csak kedvcsinálók – az összegzést jó szívvel ajánlom!

Robotika a könyvtárban: építsd meg, értsd meg!

Robotika a könyvtárban: építsd meg, értsd meg!

2020. aug. 12.

"Amit nem tudok megépíteni, azt nem tudom megérteni sem." – ezzel a mottóval várja az érdeklődőket a József Attila Könyvtár gyermekkönyvtára a Merlin Házzal közös programra pénteken. VR, AR, más csudák a hajtás után.

Római kori kutat tártak fel egy németországi külszíni fejtésen

Római kori kutat tártak fel egy németországi külszíni fejtésen

2020. aug. 12.

Római kori kútra leltek az Észak-Rajna-Vesztfália tartománybeli Kerpen szénbányájának külszíni fejtésén.

Értékes 14. századi pénzérmékre bukkantak egy cseh erdőben

Értékes 14. századi pénzérmékre bukkantak egy cseh erdőben

2020. aug. 12.

Több száz darab 14. századi arany és ezüst pénzérmére bukkant egy fiatal pár egy nyugat-csehországi erdőben sétálva, ez az egyik legnagyobb aranypénzkincs, amelyet az országban valaha találtak - jelentette be a plzeni Nyugat-Csehországi Múzeum.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Csak egy pont jutott a DFC-nek

  2. DSTV: aranykorszellem a Bartók galériájában

  3. A MAC jutott a négy közé

  4. Így ünnepelte március 15-ét a város (galéria)

  5. "Az azelőtt csodálatos világa" a Móriczban

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: aranykorszellem a Bartók galériájában

DSTV: aranykorszellem a Bartók galériájában

Embedded thumbnail for "Az azelőtt csodálatos világa" a Móriczban

"Az azelőtt csodálatos világa" a Móriczban

Embedded thumbnail for DSTV: restaurátori rejtelmek a múzeumban

DSTV: restaurátori rejtelmek a múzeumban

Top hírek

  1. Így ünnepelte március 15-ét a város (galéria)

  2. Nehéz, de törekedni kell a békés együttélésre

  3. FitCity Dunaújváros: a testi és lelki egészségért (galériával)

  4. Választás 2026: szavazási tudnivalók és teendők

  5. Konyhatűzhöz riasztották a lánglovagokat

Galéria

Március 15-i ünnepség

Veres Viktória bemutatója a Kortárs Művészeti Intézetben

FitCity Dunaújváros (2026. március)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 10. szám - 2026.03.13.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő