Ami áldozattá tett minden magyart

Június 4-én az 1920-as trianoni békediktátumra emlékezünk, egyúttal a Nemzeti Összetartozás Napját ünnepeljük. Minden évben megemlékezést tart az önkormányzat ezen a napon, és a hagyományoknak megfelelően az evangélikus templomban gyűlnek össze a megemlékezők, ott, ahol éppen tíz évvel ezelőtt avatták fel a trianoni emlékművet.

- Emlékezünk arra, hogy 1920. június 4-én a történelmi Magyarországot feldarabolták, a magyar államot életképtelenségre kárhoztatták, és a nemzet harmadát súlyos jogfosztottságba, kisebbségi sorba taszították. Emlékezünk arra, hogy Trianon számokban ugyan kifejezhető, ám következményeit tekintve áldozattá tett minden magyart, akár átléptek a fejük fölött az országhatárok, akár nem. Ugyanakkor ma ünnepeljük azt, hogy az elmúlt évszázadban mi, magyarok bebizonyítottuk, nemzeti összetartozásunk erősebb, mint azok az erők, amelyek szétszakítani akartak bennünket. Azt ünnepeljük, hogy a magyarságban megvan a kellő erő és elszántság ahhoz, hogy a XXI. században többé ne legyen áldozata Trianonnak. Az egyidejű emlékezés és ünneplés furcsa kettősét a nemzeti tudatosság kapcsolja össze, a bennük rejlő indulatot a jövőnkbe vetett hitünk oldja fel - mondta beszédében Cserna Gábor polgármester.

Arról is szólt, hogy a magyarság csak akkor léphet ki a trianoni áldozat szerepéből, ha nemzeti összetartozásunkat erősíteni tudjuk, határon belül és határokon túl. Nemzeti összetartozásunk keresztény szellemi gyökereinkből, anyanyelvünkből, kultúránkból és hagyományainkból, közös történelmünkből táplálkozik, ezek együtt jelentik a magyar nemzeti tudatosságot.

- Ez lehet az az erő, amelynek segítségével sem a nemzetközi jogrendet, sem az államhatárokat nem sértve, erősíteni tudjuk a teljes Kárpát-medencei magyarság szülőföldjén való boldogulását - tette hozzá a polgármester.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én fogadta el a nemzeti összetartozás tanúságtételéről szóló törvényt, azóta június 4-e a Nemzeti Összetartozás Napja is.

- Amit a magyarok szeretete, felelőssége és tudatossága összetart, azt idegen erő és kényszer nem tudja széttépni hangsúlyozta Cserna Gábor.

Az ünnepségen csodás dalokkal lépett fel a Dunaújvárosi Vegyeskar. Stermeczki András evangélikus lelkész is az összetartozás fontosságáról beszélt az egybegyűlteknek. Közben megkondultak a harangok, és egyperces néma főhajtással emlékeztek meg az 1920-as tragikus diktátum aláírásáról. Klép Tamás előadásában Máté Péter Hazám című dalát és az Ismerős Arcok Nélküled című dalát hallhattuk. Csadi Zoltán színművész, a Bartók színház igazgatóhelyettese pedig Sajó Sándor: Magyarnak lenni című versét adta elő. A Székely Himnusz eléneklése után a megemlékezők a templom kertjébe mentek át, és az emlékűnél elhelyezték koszorúikat.