A karácsony a család és a közösség ünnepe is; 24-én jártak a betlehemesek, a kántálók, az ostyahordók, az éjféli misére is megmozdult mindenki. December 25. azonban kizárólag a családé volt, a teljes nyugalom és békesség napja, amikor otthon maradtak - mondta Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató az M1 aktuális csatornán.
A tűzhöz, a vízhez, a zöld ághoz kötődő szokások és a zajcsapás mind a jövő bőségét próbálta elősegíteni karácsonykor. A tűz a karácsonyfa gyertyáiban jelenik meg, a vizet a kútról hozták hajnalban, mert úgy tartották, hogy abban fürdött meg a kis Jézus, zöld ágat azért vittek be a házba, hogy a természetet megújulásra serkentsék, a pásztorok pedig azért csaptak zajt az éjféli mise idején a magyar falvakban - dudáltak, ostort pattogtattak -, hogy a gonosz ne férkőzhessen az emberekhez.
Fotó: Fortepan
Tátrai Zsuzsanna a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában beszélt bővebben a kántálásról is. Elmondta, a gyerekek karácsonyi énekekkel mennek házakhoz, ezért kapnak ajándékot, elsősorban ételeket. A betlehemezés eredetileg egyházi szokás volt, a templomokból került ki; a magyar nyelvterület különböző részein más-más betlehemes játékok voltak, a legkülönlegesebbek Erdélyben - tette hozzá.
-MTI-
!["Szent István nézz Mennyből le"](/sites/all/files/styles/rovat/public/images/news/bev/15233.jpg?h=96ff4add ""Szent István nézz Mennyből le"")
