Akik nem akarnak segíteni, hagyják békén a Dunaferrt!

A Dunaferr határozottan visszautasít minden olyan politikai szándékot, amely a vállalat jelenlegi nehéz helyzetét kihasználva igyekszik politikai népszerűségre szert tenni.
Szeretnénk újra egyértelművé tenni azt, amit korábban is sokszor elmondtunk: a Dunaferr mindig is távol tartotta magát a városi vagy megyei politikai hatalomért folytatott politikai küzdelmektől és kampányoktól.

Mi viszi előre a várost?

Mindemellett a régió gazdaságának egyik legmaghatározóbb szereplőjeként és egyik legjelentősebb adófizetőjeként nem közömbös számunkra, hogyan irányítják a várost és a megyét. Ahogyan kiváló kapcsolatokat ápolunk az illetékes minisztériumokkal, kormányzati szervekkel, úgy helyi szinten is együttműködésre törekszünk a közéleti szereplőkkel. 
Azonban szomorúan látjuk, hogy vannak olyan helyi politikusok, akik sem most, sem a múltban nem voltak nyitottak az együttműködésre, és úgy gondolják, hogy megkopott politikai népszerűségüket akkor szerezhetik vissza, ha folyamatosan támadják a Dunaferrt. Éppen úgy, ahogyan teszi ezt Cserna Gábor, Dunaújváros volt polgármestere, aki néhány napja azzal vádolta a nehézségekkel küzdő Dunaferrt, hogy nem vállal felelősséget saját munkatársaiért.
Vannak, akik nem értették meg, hogy a Dunaferr csoporttal történő együttműködés, és nem az ellene való viaskodás az, amely a várost előre viszi, és amely a város, térség lakóinak hasznát szolgálja. A Dunaferr az, amely megélhetést biztosít a dunaújvárosi emberek közel felének, amely az elmúlt három évben átlagosan 50 százalékkal emelte a dolgozók bérét, és amely helyi adóként több milliárd forint adót fizet be minden évben Dunaújváros költségvetésébe.
Ezzel szemben a volt polgármester az, aki a múltban is rendszeresen visszautasította a Dunaferr együttműködési kezdeményezéseit. Aki, bár meghívták, egyetlen alkalommal sem vett részt a Vasas Napon, a Dunaferr hagyományos, valamennyi dolgozóját vendégül látó ünnepségén, a város kiemelkedő rendezvényén. A volt polgármesternek hivatali ideje alatt számos alkalommal lett volna lehetősége segíteni a vállalat dolgozóit. A környezetvédelmi kihívásokra válaszul megtehette volna például, hogy a társaság által befizetett adó csak egy kis részét visszajuttatva lehetővé teszi, hogy a fejlesztési forrásokban szűkölködő Dunaferr környezetvédelmi beruházásokat hajtson végre. De nem tette. Ehelyett inkább azzal fenyegetőzött, hogy környezeti szempontokra hivatkozva leállíttatja a gyárat, ezzel veszélyeztetve országszerte tízezrek megélhetését. 

Nem tanácsok, tettek kellenek

Sajnos vannak azonban olyan politikai pártok is, amelyek a Dunaferr kontójára kívánnak érdemeket szerezni maguknak a szavazók között. Tegnap az MSZP tartotta magát hivatottnak arra, hogy közleményben leckéztesse meg a vállalatot, amely minden erejével azon van, hogy dolgozói megkaphassák fizetésüket. Úgy tűnik, a válságban egyre többen vannak, akik másoknak bölcs tanácsokat tudnak adni, de kevesen azok, akik tenni is képesek a megoldás érdekében. 
A Dunaferr jelenlegi kritikus helyzete nem helyi politikai kérdés. A válságot az iparág globális nehézségei és a koronavírus-járvány idézte elő, valamint az a tény, hogy a Dunaferr már évek óta teljesen egyedül kénytelen állni a harcot a mostoha körülményekkel szemben. 
A Dunaferrnek most segítségre van szüksége, és azoktól az emberektől, akik – amikor lett volna rá lehetőségük – nem akartak segíteni, és most is inkább támadják a vállalatot, azt kérjük: hagyják békén a Dunaferrt!

(Forrás és fotó: Dunaferr)