SNI-s gyerekek: folytatódott a feltárás

Amint arról már beszámoltunk hasábjainkon, országos viszonylatban is komoly problémakörről, a sajátos nevelési igényű (SNI-s) és Beilleszkedési Tanulási és Magatartás zavarral küszködő (BTMN) gyerekek helyzetéről kezdeményezett megbeszélés-sorozatot az érintett szervezetekkel, intézményekkel Barta Endre humán ügyekért felelős alpolgármester, valamint Molnár-Osztrocska Diána, az önkormányzat humán szolgáltatási osztályvezetője.

Egyre bővül a kör

A tanácskozások legújabb fejezetének a Városháza közgyűlési terme adott otthont múlt csütörtökön – és amint Barta Endre hangsúlyozta, örömteli fejlemény, hogy a problémák közös feltárásába bekapcsolódtak a Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Székhelyintézményének képviselői is:
– Az elmúlt hetek közös gondolkodása is visszaigazolta, hogy léteznek azonnali megoldást követelő problémák, ugyanakkor már a részeredmények is biztatóak: nem kérdés, hogy érzékeny témáról van szó, olyan területről, amelyben sok-sok szereplő dolgozik, és nagyon nagy szükség van egymás munkájának megismerésén túl az együttműködésre is. 

Égető gondok

A tanácskozáson Kissné Korsós Ágnes, a Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Dunaújvárosi Tagintézményének vezetője bemutatta a témával foglalkozó intézményrendszert, valamint az ellátásban szerepet vállaló szakemberek tematikusan rendszerezett táblázatát is. Mint kiemelte, végső cél az lehet, hogy a gyermek életútját fókuszba helyező, de a jogszabályi előírásokat, fejlesztési lehetőségeket is magában foglaló, a rendszert helyi szinten áttekintő összegzés szülessen. 
Varga Anna Éva, a Bölcsődék Igazgatóság Dunaújváros igazgatója szerint pillanatnyilag nehéz elérni, az érintett gyerekek 3 éves koráig megtörténjen a vizsgálat. Több szakember, így Gyenes Józsefné, a Dunaújvárosi Óvoda vezetője, valamint Kleinné Németh Judit, az Egészségmegőrzési Központ intézményvezetője is újra a szakemberhiányt nevezte a legfontosabb problémának, emellett mindketten hangsúlyozták: előfordul az is, hogy a szülői együttműködés hiánya vezet krízishelyzethez.  Ennek kapcsán jegyezte meg Mészárosné Libor Ágnes, az Útkeresés Segítő Szolgálat vezetője, hogy esetenként a gyermek súlyos veszélyeztetésének minősül a mulasztás.

Rendszer, elvek, megoldások

Az együttműködést, a rendszerek összekapcsolásának fontosságát hangsúlyozta Hargitai Enikő Éva, a Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat székhelyintézmény vezetéséért felelős főigazgató-helyettese, aki szerint prioritást élveznek a legkisebb gyerekek:
– Azon sajnos nem tudunk segíteni, ha egy gyermek későn kerül a rendszerbe, a korai intervenció szempontjából azonban fontos, hogy a picik vizsgálata a lehető leghamarabb megtörténjen – méghozzá szigorú protokoll és nagyon pontosan szabályozott eljárásrend szerint. A kapcsolattartás terén a jövőben sokat javíthatnak az intézmények által használt elektronikus rendszerek. 
A szülői szerepvállalás fontosságát emelte ki Ulicza Henriette, a szakszolgálat általános főigazgató-helyettese is:
– Tapasztalataink szerint változik a szemlélet, egyre több érintett hozzátartozó ismeri fel a korai fejlesztés fontosságát, ugyanakkor kétségtelen, hogy ezen a téren még mindig szükség van a szülők szemléletformálására, a szülői kompetenciák erősítését célzó programokra.
Barta Endre zárszavában megköszönte az intézményi képviselők együttműködését, és hangsúlyozta: kisebb csoportokban, szűkebb keretek között folytatják az egyeztetéseket – ugyanakkor a cél továbbra is az intézményi szintű kapcsolatok erősítése lesz.

Kapcsolódó cikkek:

SNI-s gyerekek: közös problémafeltárás (katt) >>
A kisgyermekek sorsa, jövője a vizsgálat tétje (katt) >>
SNI-s gyerekek: második nekifutás a Városházán (katt) >>

(Fotó: Végh Zoltán)