"Lógok a szeren" – néhány gondolat a szerfüggőségekről

A szerfüggőségekről sok tévhit, téves információ és elképzelés van a köztudatban. Megpróbálunk ezekből néhányat eloszlatni, felülírni – és valós információkra cserélni.

A függőséget okozó szerekről általában

A függőséget okozó legismertebb szerek jelenleg legálisak, ilyen például az alkohol és a dohányáruk, vagy a visszaélésre alkalmas gyógyszerek. Az illegális szereket nevezi a köznyelv kábítószereknek. Ezeken belül is vannak az úgynevezett „klasszikus” kábítószerek (hasis, heroin, kokain, LSD, amfetamin), és a 2000-es évek közepétől megjelent (szintetikus) „designer” drogok. 
Az összes ilyen szer közös jellemzője, hogy rendszeres használatuk függőség kialakulásához vezethet (addiktivitás).

Hol kezdődik a függőség?

Sokszor felteszik a kérdést, hogy mikortól számít valaki függőnek, milyen mennyiség vagy milyen gyakori fogyasztás jelent már függőséget. A nagy egyéni különbségek miatt ez a megközelítés félrevezető lehet.

Funkcióvesztés, teljesítményromlás
A függőségek tekintetében érdemes azt vizsgálni, hogy az egyén életében a szer használata okoz-e funkcióvesztést – például romló iskolai vagy munkahelyi teljesítményt. Az is fontos kérdés, hogy egyéb ártalmak jelentkeznek-e az egyén életében. 

Ártalmasság
Ártalmaknak nem csak a testi állapotban beálló negatív következményeket tekintjük, hanem az életvitelt és életminőséget befolyásoló negatív változásokat is. Ilyen ártalomnak tekintjük a beszűkülő emberi kapcsolatokat (már elmaradnak a régi barátok, megszakad vagy megromlik a kapcsolat a családdal), vagy az egzisztenciális nehézségek (elveszíti a munkáját, tartozások halmozódnak fel a szerhasználat következtében), és jogi eljárások is indulhatnak az egyénnel szemben.

Kényszeresség
A függőség harmadik ismérve a kényszeresség, a viselkedés ismétlésének kényszeres jellege. Ez azt jelenti, hogy a függő élete a szerhasználat köré szerveződik. A szer megszerzése körül forognak a gondolatai és minden motivációja, majd a már megszerzett „anyag” fogyasztása hozza el a várt kielégülést, végül a szer hatásának múlásával rövid nyugalmi időszak elteltével a kör kezdődik elölről. 

Itt talál segítséget, ha nagy a baj!

Dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház-Rendelőintézet – Pszichiátriai Osztály, 25/550 580
MRE Újváros Drogambulancia – 2400 Dunaújváros Petőfi Sándor utca 1., 30/490-9326
Ambuláns kezelés, előgondozás rehabilitációs intézményekbe, utógondozás, elterelés:
MRE KIMM Drogterápiás Otthona (előgondozás szükséges a Drogambulancián) – 2465 Ráckeresztúr Rákóczi utca 45. Felnőtt részleg 25/522-100; Madách utca 6. Fiatalkorúak részlege 30/182-0824

A felépülés útján

A függőség kialakulásának folyamatáról, egyes veszélyeztető és védő tényezőkről ebben a cikkben nem tudunk – terjedelmi okokból sem – foglalkozni, de fontosnak tartom, hogy eloszlassuk azt a téves nézetet, hogy a függőségekből nincs kiút. 
A függő ugyanis, számtalan példa igazolja, képes egy új, sikeresebb élet felépítésére – ehhez azonban külső segítségre van szüksége.  Attól függően, hogy az egyén függősége milyen előrehaladott, hol tart „karrierjében”, más és más lehet a segítség mikéntje, és ennek megfelelően helye is.
Van lehetőség ambuláns módon (bejár a segítő helyre, egyébként éli az életét) egyéni és csoportos konzultációkon részt venni, de szükség lehet akár kórház méregtelenítésre is, vagy akár hosszú távú bentlakásos rehabilitációra is. Alkoholistáknál – egyes esetekben – jól beválhatnak a rövid terápiák (3 hét bentlakással).
A felépülésnek nem célja a szermentes élet, hanem az alapja. Így a felépülés nem csak azt jelenti, hogy nem használ az egyén szereket, hanem hogy egy sikeresebb, elégedettebb életet képes magának megteremteni, kapcsolatai élők és örömtelibbek lesznek.

Sok ilyen volt függőt ismerek – évtizedek óta józanok, családjuk van, gyermeket nevelnek, tanulnak, tanultak. Élnek.

Centgraf Károly László (Szertelen Ház – MRE Újváros Drogambulancia)
(A kép illusztráció)