Az első meccshez képest óriásit javult, hatalmasat küzdött, de ötméteresek után elveszítette a bajnoki elődöntő második mérkőzését a DFVE női vízilabda csapata a Fradi ellen.
A fővárosban elszenvedett 17-10-es vereség után hazai környezetben igyekezett egalizálni a DFVE női vízilabda csapata a Ferencváros elleni elődöntőben. Együttesünkre rendkívül kemény csata várt, s bár Jonkl szemsérülése ellenére is vállalni tudta a meccset, Somogyvári játékára hasonló okok miatt sajnos nem számíthatott a szakvezetés.
Vízilabdázóink láthatóan tanultak az első meccsből, ezúttal sokkal jobban védekeztek, mint pár nappal ezelőtt, s bár így is a Fradi szerezte meg a meccs első találatát, erre a hatodik percig várnia kellett a fővárosiaknak. Ugyan a vendégek is jól őrizték kapujukat, fél perccel a negyed vége előtt Horváth lövése ellen már nem volt orvosság (1-1).
A második felvonás elején sajnos Dömsödi újra a zöldeket juttatta vezetéshez, de Garda azonnal egalizált sőt, Szabó jó blokkja után Horváth ejtett remekül, s a 12. percben végre nálunk volt az előny (3-2). Tóth Csabai is megmutatta azonban miért nagy erőssége a fővárosiaknak, de hiába egalizált, Sümegi előbb fórból, Dobi viszont már akcióból mattolta a vendégek védelmét, s a meccsen először kettővel vezetett a DFVE (5-3).
Sokáig nem örülhettünk ennek, mert Kuna még a nagyszünet előtt visszahozta egyre övéit, majd a fordulást követően Vályi és Gurisatti vágott be egy-egy emberelőnyt, s újra a vendégeknél volt a fór (5-6). Együttesünk azonban nem roppant össze ettől sőt, védekezésben minden centiméterért óriásit küzdöttek a DFVE játékosai, Maczkó remek védésekkel, a többiek jó blokkokkal jelentkeztek, míg a túloldalon előbb Horváth duplázott majd Dobi és Garda is betalált, így a záró etapnak 9-6-os dunaújvárosi előnyből vághattak neki a csapatok.
Kép: DO-archív
Volt azonban még fordulat a meccsben sajnos, mert a negyedik negyedben a fővárosiak gyakorlatilag minden támadásukból emberelőnyhöz jutottak, s bár ezek nagy részét sikerült kivédekezni, az erő fogyott, s ezt előbb Leimeter, majd Gerendás használta ki akcióból, így újra teljesen nyílt lett a meccs (9-8). Nagyon kellett Mahieu tuszkolós gólja, valamint az, hogy egy kisebb közjátékot (a hazai drukkerek kritikáit nehezen viselő játékvezetők két hölgy szurkolót is kivezettettek az uszodából) követően egy kettős emberhátrányt is sikerült kivédekeznie együttesünknek, de a következő előnyét már gólra váltotta a Fradi sőt, bő két perccel a meccs vége előtt Gurisatti távolija is átcsúszott Maczkó kezei között, így kezdődhetett minden elölről (10-10).
Kaptak egy előnyt végre a mieink is, s ebből Dobi lőtte ki a jobb alsót, de a végén megkapta az esélyt a Fradi is, mely élni tudott vele, s Leimeter góljával megint egalizált. volt még egy támadásra ideje vízilabdázóinknak is, de Mahieu próbálkozását a kapufa hárította, így ötméteresek döntötték el a találkozót (11-11). A szétlövésben sajnos a mieink kétszer is hibáztak, a Fradi viszont nem tette meg ezt a szívességet, így végül 15-13-ra nyert, s ezzel bejutott a bajnoki döntőbe, míg a mieink a bronzéremért játszhatnak az Eger ellen.
A mérkőzést követő sajtótájékoztatón Vad Lajos vezetőedző megdicsérte csapatát a vízben nyújtott küzdésért, s teljesítményért, majd bejelentette, hogy a bronzcsatára még felkészíti együttesünket, ám a következő szezonban már nem ő lesz a DFVE vezetőedzője.
DFVE – FTC-Telekom 13-15 (1-1, 4-3, 4-2, 2-5, 2-4)
DFVE: Maczkó – Dobi 3, Horváth 5, Mahieu 1, Szabó, Garda 3, Sümegi 1. Csere: Jonkl, Kardos D., Pál. Vezetőedző: Vad Lajos.
