tárca

Félúton, vagy az úti célnál?

2017. ápr. 23.

De nagy szerencsém van! – mondja a férfi, és befészkeli magát az anyósülésre. A régi kettes úton intett le. Tegeződjünk, jó? – így indít. Jó.

Életszolgálatra szegődtek

2017. ápr. 09.

A valószerűtlenség az, ami a középkorú férfi agyába véste a jelenetet… olyannyira, hogy öregkorára is élesen megmaradt a kép.

Régi iskolámnál járok. Az egyháztól egykor elrekvirált intézményt nívós iskolaként jegyezték az állami években is; de szerencsémnek éreztem, hogy előtte, amíg anyagilag bírta a család, bencés gimnáziumban csiszolódhattam. Sokáig csak az ott kapottra építkeztem.

A kis „harangöntő”

2017. már. 26.

Mert nem vagyok a legjobban, az ablak előtt ülök és szemlélődöm. A szemközti park most néptelen, alig pár embert látni, ők is, mint én, eléggé tétlenek. Sehol egy futó vagy egy biciklis.

Apa, mesélj!

2017. már. 12.

Gyermekeim vissza-visszatérő felszólítására belekezdek a csupa-szép történetek egyikébe, de ők tiltakoznak: ne azt, hanem.. Mindig azt akarják hallani, amiben a régvolt keserű magvai lapulnak. Persze, hisz érzik, milyen lehetett az élet ott, a telepi szükséglakásban, ahová apjuk családját a sors kényszerítette.

Hall engem valaki…?

2017. jan. 28.

Különös álma volt. Egy csónak orrában áll, mögötte matrózok lapátolnak, csigalassúsággal haladnak, a kezében szócső, abba kiált bele időnként: van itt valaki? Hall engem valaki? De nem jön válasz.

Szenvedésből életerő

2016. dec. 10.

Mit neki a kilencven év! – néztem utána, amikor fölkapott a biciklijére és elkerekezett. Ha két-három falunyi távolságra kellett mennie, eszébe se jutott buszra szállni, csak előkapta az öreg járgányt.

Hagyományút előtt

2016. dec. 04.

Na, hazatalálok-e? Ha engedek a kérésnek, tényleg teljesül az ígéret? Hát hogyne, ha egyszer azzal bíztatja az embert a kis üdülőfalu prospektusának jelmondata: „Ez a hely, ahol mindenki hazatalál”.

Megszólal a fényképes doboz

2016. okt. 08.

Rendet kell végre tenni! Amit évtizedek hordtak össze, a sok lim-lom lassan elönti az otthonomat. Selejtezni kell. Elég lesz néhány ritka darab, a többi mehet a semmibe. Az elszánás megvan, a kivitelezés vesződséges. Jószerével reménytelen. Bele is törik a bicskám.