Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. jan. 18. Piroska
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

Szerelem a barakkban

Kultúra
Dunaújváros
szerelem

facebook megosztás

Várkonyi Balázs - 2015. jan. 23., 15:18

A hatvanöt esztendeje élni kezdett város első közösségét aligha lehet társadalmi mintaként kezelni: ahány ember, annyi helyről és céllal érkezett. A magányoldás igénye volt az első közösségszervező erő. Baráti és szerelmi kapcsolatok éledtek és haltak el – de volt számtalan, amely örökre megmaradt.

Idézzük meg két ember – kora két ismert költője – alakját. Itt találtak egymásra, s lettek férj és feleség. Mindkettejük élete kerek évfordulót kínál sorozatunkhoz: Nagy László 90 éve született, társa, Szécsi Margit 25 esztendeje hagyott itt bennünket. „Igazi” pentelei valójában csak egyikük volt, ő is csupán egy időre. A munkásszármazású fiatal lány, Margit a pesti egyetemet hagyta ott, a „fényes szellők” ifjúságának munkásromanticizmusa vonzotta az építkezésre, hogy megmerítkezzék a való életben. Malteroslány lett. Közben verseket írt.

László csak rövid időre vetődött ide, tolmácsként. Ő nem a romantika szemüvegén át nézte az sztálinvárosi valóságot: az értelmiségivé lett parasztfiú ekkor már szembesült a rendszer kétarcúságával, illúzió szertefoszlottak. Őt nem lelkesítette az acélváros építésének „hősi” tette. Bezzeg Margitot! Az ifjú város című verse ilyen himnikus emelkedettséggel szólt:

Hol tegnap fű sem nőtt, ma már
rohambrigád dalol:
percről percre több, szebb leszel
én ifjú városom!”

A többre hivatott költőnő nem e versétől lett híres, és nem is a Köszönjük néked Sztálin elvtárs! című bizarr opuszától: „Fejérmegyei pusztaságon, / hol eddig csak a szél kiáltott, / most forró himnusz zeng a szélben, / éneklik lelkes sokaságok. / Tizenötezer szemefénye / tüzel a kohói máglyák – / Köszönjük neked, Sztálin elvtárs / az acél izzó áradását!” Ezt a lózunggyűjteményt – amelyet a vasmű-újság ráadásul hibákkal, értelemzavaró vesszőhiánnyal közölt – szerzője később megtagadta.

Szécsi Margit idővel igazi költővé érett, s ezeket a „munka frontján” érlelődött, kor diktálta „forradalmi” költeményeit az idő elmosta; ám volt, amely túlélte, például az Este a barakkban című. Szomorúság-metaforáival igazi szociológiai villámlelet:

A dinnyelétől szutykos asztalon
takarítanak gyors, vörös kezek.
Habosra mosott lepedő remeg
az ébenszínre kent vaságyakon.

Egy nagy cigánylány görnyed könyv fölé,
úgy fekszi meg az ágy-emeletet.
Mormolva olvas – érdekes lehet –
piros függőit morzsolja fülén.

Mosdanak másutt, hűvös víz csobog,
izzadt emberszag száll faltól-falig,
s csípős kölniszag. Szuszog valaki,
eldöntötték az álomi borok.

Kihúnyt a villany. Drótra-aggatott
ruháknak szúnynak tarka színei.
Messziről csille-sírást hallani,
s itt szalmazsák zizeg egy dallamot.

E versben ott rejtezik az, amire a későbbi társadalomkutatók rámutattak: az „álomi borok” feledtette valóság és a városi pártlap világképe közötti szakadék. A szegénységről, a rossz ellátásról, a tífusz (!) és a nemi betegségek terjedéséről, a bicskázással tarkított kocsmaéletről, az egyre több kiábrándultról a Dunai (később Sztálin) Vasmű Építője című újság nem tudósított.

1951 májusában, amikor száz dolgozó a mákos tésztától, kétszáz a csőtésztától kapott gyomormérgezést, a „pártunk kezdeményezésére” megindult nyomozás megtalálta a felelősöket. Természetesen nem a rossz konyhai körülmények okozták a bajt, hanem „a fasiszta kártevők”, az ellenség Sztálinvárosba küldött „szabotőrei és gyilkosai”. Kíméletlenül lelepleztek egy konyhai segéderőt és a „régi fasiszta gonosztevő” főszakácsot. „Kovács Gyula az imperialisták beépített ügynöke volt, aki céljainak eléréséhez dolgozóink százait és ezreit próbálta megfertőzni, mert gazdái, az amerikai imperialisták, valamint Tito bandája ezt így kívánták.” Az éberségnek hála – írja a lap –, kiderült az is, hogy a „bérgyilkosoknak” titkos agitátor társai voltak, akik azt hirdették: nem érdemes itt dolgozni, mert megmérgezik az embereket. Az amik és Titóék szerencsére nem érték el céljukat, a munkaerőbázis nem omlott össze…

A város első utcájában, az 1951. május elsejére átadott 4-esben családok tömege találta meg otthonát. A köznép által Bivaly, Koca, Csont névre keresztelt házakba a véglegesen letelepedni kívánók költöztek. Sokan itt találtak egymásra, szerelmek szövődtek, életüket egymáshoz és a városhoz kötötték. A barakkvárosba ugyanakkor „átszállójegyet váltó” kalandorok, seftelők, zűrös előéletű emberek is bevackoltak. A kor kiváló társadalomkutatója, Horváth Sándor tanulmányok sorában elemzi a városi szegénységet, a bűnügyi fertőzöttséget, a virágzó „barakkszerelmet”, a prostitúciót. Kétarcú volt a város társadalma – de a valóban munkát, megélhetést keresők voltak többségben. Az ősváros megteremtését nekik köszönhetjük. A habarcsot-téglát cipelő Margitnak, Margitoknak is.

A rovat további hírei: Kultúra

Nagyboldogasszony ünnepe

Nagyboldogasszony ünnepe

2019. aug. 15.

Ma ünnepli a katolikus egyház a legfontosabb Mária-ünnepet, Nagyboldogasszony napját, vagyis Szűz Mária mennybevételét.

Húsz éve volt a napfogyatkozás

Húsz éve volt a napfogyatkozás

2019. aug. 12.

A Kortárs Művészeti Intézetben látható Fekete fény című kiállításához kapcsolódóan tárlatvezetéssel egybekötött vetítéssorozatot rendeztek vasárnap délután, a teljes napfogyatkozás húsz éves évfordulóján.

Délidő, éjsötét

Délidő, éjsötét

2019. aug. 11.

Akkor is nyár volt, augusztus. Ifjúkora élményeinek színhelyén csatangoltak a barátokkal. A Lápastói-dűlőben leültek az évszázados csőszharang tövébe. Hallgattak. Fullasztó meleg volt.

Mester és tanítványai a templomban

Mester és tanítványai a templomban

2019. aug. 05.

Kosztolányi György festőművész kulcsi alkotókörének tagjai állították ki műveket vasárnap délután az evangélikus templomban.

Ez már a nyárutó?

Ez már a nyárutó?

2019. aug. 04.

Bizony, ez már az – hangzott a kérdésre az atyai válasz. A gyermek amúgy tudta, hisz a térdére fektetett színes lapban éppen a hónapok régies neveiről olvasott: Augusztus – egyenlő Kisasszony hava, Új kenyér hava, Nyárutó.

Püspöki áldással

Püspöki áldással

2019. júl. 31.

Hetedik alkalommal emlékeztek meg az orvos-gyógyító vértanú Szent Panteleimonról egy zarándoklat keretében.

Halló, Vasedény?

Halló, Vasedény?

2019. júl. 28.

Egy legendaképző mondat a kabarévilágból: „Jó napot kívánok, Weiner elvtársat keresem.” Így indul a legismertebb telefonparódia. A színpadon Kern András, a nélkülözhetetlen kellék egy telefon, azon át jönnek a hangok: akárhány, az mind Kerné, ez az ő mesterségtitka. Az elején még nyugodt, mintha nem tudná, mi vár rá. És kezdetét veszi az ötperces őrület.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Elkészült a DFC felkészülési programja

  2. Sikeres seregszemle a boldogító "igen" jegyében (galéria)

  3. Felértékelődő könyvek

  4. Megyei derbivel zárják a hetet az Acélbikák

  5. DSTV: szeretik a stand-up műfaját

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: szeretik a stand-up műfaját

DSTV: szeretik a stand-up műfaját

Embedded thumbnail for DSTV: toboroznak az úszók

DSTV: toboroznak az úszók

Embedded thumbnail for Töltsünk együtt egy délutánt – már lehet jelentkezni a Kolbásztöltő Fesztiválra!

Töltsünk együtt egy délutánt – már lehet jelentkezni a Kolbásztöltő Fesztiválra!

Top hírek

  1. Kelendővé vált a jótékony célú finomság

  2. Forró teával köszönték meg a jeges munkát

  3. "Tomi" ott segít, ahol szükség van rá

  4. Esküvő kiállítás a Mondbach-kúriában

  5. Megjött az engedély, itthon játszhatnak az Acélbikák

Galéria

Esküvő kiállítás (2026)

Újévi Gála (2026)

BÚÉK, Dunaújváros! (2026)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 2. szám - 2026.01.16.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő