Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. már. 19. József, Bánk
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Dunaújváros Hetilap

Visszaemlékezés - Azok a régi pentelei disznóvágások

Közélet
Pentele
disznóvágás
hagyomány
Farkas János
Dunaújváros

facebook megosztás

doszerk - 2015. nov. 26., 09:23

Farkas János bácsi köztiszteletnek örvend Pentelén, minden hagyományőrző rendezvényen megtalálható volt. Az ő gonolataival szeretnénk emlékezni a régi disznóvágásokra, így pár nappal a Városháza téren megrendezésre kerülő VI.Peneteli Kolbászfesztivál előtt.

A böllérversennyel kapcsolatban egy kis múltidézést akarok elmondani, mert valahogy úgy van, hogy az emberek szeretik emlékeiket időnként megszellőztetni.

A régi Dunapentele nem olyan volt, mint amilyennek az 50-es években leírták. Az akkori és az azt megelőző korszakokban már a korhoz megfelelően fejlett mezőgazdasága és még fejlettebb állattenyésztése volt. A településnek igen előnyére vált a falun átvezető akkoriban Pesti országútnak nevezett útvonal (6-os út). A családi portákon megtermelt termény és állat felesleget mindig el lehetett adni a házaló kereskedőknek, akik leginkább a Pesti útvonalon közlekedtek.

A sertés volt az az állatfaj, amelynek tartására a legtöbben vállalkoztak. Ez annak tudható be, hogy szaporasága és rövid idő alatt való értékesítése hamarabb hozott pénzt a házhoz. És ami még fontosabb, a falusi parasztember büszkesége is volt a disznóölés, hogy a családját egész évre ellátta kenyér mellé valóval.

A téli időszak egyik legkedveltebb eseménye és ünnepnek nevezhető nap volt a disznótor. Ünnep volt nekünk, gyerekeknek, mert nem kellett iskolába menni, kikértek minket a szülők. Ünnep volt a szegényebb sorsú családoknál:  megadatott az a lehetőség, hogy disznót vághattak.

Ünnep volt a jobb módú gazdáknál is, mert a feldolgozási munka után, disznótoros vacsorán látták vendégül a rokonságot. Vacsora után saját termelésű jó kis borból el is poharazgattak. Megbeszélték, elmondták problémájukat, örömeiket, gazdasági eredményeiket, kudarcaikat, de szóba került gyermekeik jövője is.

A családokban, a rokonságban mindig volt olyan ember, aki a böllér munkához értett és azt elvégezte. Hagyomány volt ez az igényes munka, amely apáról-fiúra szállt és a szokásoknak megfelelően folytatták tisztességgel és becsülettel ezt a munkát, hogy ne merüljön feledésbe a falusi disznótorok emléke.

A disznóvágás idejét úgy választották meg, hogy az esemény lehetőleg hideg, havas időre essék. A munkában résztvevők jó kaparós törköly pálinkával kezdték a bemelegítést reggel.

A disznó befogása és leszúrása igen gyors volt, mert gyakorlott emberek végezték. A szalmával való perzselést, megmosást, szétdarabolást, sonkák, szalonnák, töltelékek elkészítését már csak a böllér végezte.

Munkájába legtöbb helyen csak a háziasszony szólhatott bele, hogy miből mennyi kell a család szükségletére. A házigazdának pedig éberen vigyázni kellett arra, hogy a munkában résztvevők nehogy megfázzanak, ezért melegítő itallal kínálgatta őket.

Hát nagyjából ilyenek voltak a gyermekkori disznóvágások, aminek emlékei ma is tisztán élnek bennem.

Elmúlt, ma már se hó, se szalma, lassan disznó sem lesz. A mai modern, gyors, bármikor való disznóvágások elvesztették a falusi romantikát, lényeg, hogy ennivaló legyen, a többi mind mellékes.

Családok, rokonok elkülönültek egymástól. Azt mondják, hogy az emberek megváltoztak, szerintem ez nem igaz, mert az ember most is olyan, mint amilyennek az Isten teremtette, csak igazodik mindig a körülményekhez.  A gyűlölködés és az irigység lépett a megbecsülés és tiszteletadás helyére.  Városi család a kárpótlás folyamán földet szerzett, ezért elhatározták, hogy falura költöznek.

Ha már falun laknak, állatot is kéne tartani. De hát mit? A sertésnél döntöttek. Tanácsot kértek, hogy milyen fajta a jó, meg hát szép is legyen. A fehér angol sertés felelt meg az igényeiknek. Elmentek a vásárba nézelődtek. Egy eladó parasztember látta, hogy tapasztalatlanok és megkérdezte, hogy mit akarnak venni. Angol sertést keresünk, megvásárlásra. Hát az enyémek éppen azok, feleli az eladó. Kiválasztottak egyet, megvették, hazavitték, etetgették, a disznó szépen gyarapodott.

Egy napon a disznó nem evett, röfögött, nyugtalan lett. Beteg, mondták egymásnak. Kihívták az állatorvost, az orvos megnézi és mondja, hogy ez a disznó nem beteg, csak görög. Az orvos elment. A férj mondja a feleségnek, hogy látod az a betyár paraszt ember, hogy becsapott bennünket, mi angol disznót kértünk tőle és ő görögöt adott.

Farkas János írását Szabó Tamás bocsájtotta a DO rendelkezésére

A rovat további hírei: Közélet

Közgyűlési döntések – a háború árnyékában

Közgyűlési döntések – a háború árnyékában

2022. már. 17.

Végül húsznál több tétel szerepelt az önkormányzati közgyűlés napirendjén: a nyílt, majd az ezt követő zárt ülésnek a Városháza "C" szárnya közgyűlési terme adott otthont ma délelőtt. 

Felavatják Borovszky Ambrus emlékművét

Felavatják Borovszky Ambrus emlékművét

2022. már. 17.

Ünnepi esemény színhelye lesz a Martinász szobor melletti térség pénteken délután: a vasmű legendás vezérének emlékművét avatják.

"Nemcsak magunkért, az oktatási rendszerért is sztrájkolunk"

"Nemcsak magunkért, az oktatási rendszerért is sztrájkolunk"

2022. már. 16.

Több dunaújvárosi, térségi oktatási intézmény is bekapcsolódott az országos sztrájkba – annak ellenére, hogy folyamatos ellenszélben kellett vállalniuk a kihívást. Körkép csata közben, után, előtt.

Közgyűlésre készülnek, 20 plusz 1 napirenddel

Közgyűlésre készülnek, 20 plusz 1 napirenddel

2022. már. 16.

Fajsúlyos témák sora vár a képviselőkre a Városháza közgyűlési termében csütörtökön délelőtt.

Hosszú volt az út a nagy földcsuszamlástól a rendszerszintű partvédelemig

Hosszú volt az út a nagy földcsuszamlástól a rendszerszintű partvédelemig

2022. már. 16.

Az 1964. február 29-én bekövetkezett földcsuszamlás óta beszélhetünk Dunaújvárosban partvédelemről. 1968-ban megalakult Partfigyelő és Fenntartó Költségvetési Üzem, amely – bár azóta más néven – a mai napig ellátja a várost érintő partvédelmi feladatokat, és óvja az itt élőket. 

Ellenszélben is sztrájkolnak a pedagógusok

Ellenszélben is sztrájkolnak a pedagógusok

2022. már. 15.

Bár a fenntartói oldal a szakszervezeti képviselők szerint minden eszközt bevet, holnap várhatóan a dunaújvárosi oktatási intézmények többségében is sztrájkot kezdenek a pedagógusok. A jelszó a régi: nincs hova hátrálni!

"... csikorgó szélben zászlónk mosolyogjon" (galériával)

"... csikorgó szélben zászlónk mosolyogjon" (galériával)

2022. már. 15.

Napsütés, szép szavak, és a tisztelet koszorúi: méltó módon ünnepelte városunk az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulóját a forradalmi emlékműnél ma délelőtt.

  • További hírek

Friss hírek

  1. DSTV: mozgalmas iskolai napok

  2. A kiberbiztonságról a Római Civil Házban

  3. DSTV: újra zenélt a cukrászda

  4. Két vereség a megyei rivális ellen

  5. Megállíthatatlanul terjed a netes csalás

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: mozgalmas iskolai napok

DSTV: mozgalmas iskolai napok

Embedded thumbnail for DSTV: újra zenélt a cukrászda

DSTV: újra zenélt a cukrászda

Embedded thumbnail for DSTV: tiszta környezetért Dunaújvárosban

DSTV: tiszta környezetért Dunaújvárosban

Top hírek

  1. Így ünnepelte március 15-ét a város (galéria)

  2. Választás 2026: már végleges a szavazólap

  3. Konyhatűzhöz riasztották a lánglovagokat

  4. Új szakképzési bázis épül Dunaújvárosban

  5. „Tiszta udvar, rendes ház” a Technikumban

Galéria

Március 15-i ünnepség

Veres Viktória bemutatója a Kortárs Művészeti Intézetben

FitCity Dunaújváros (2026. március)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 10. szám - 2026.03.13.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő